A németek uralják a magyar lakáspiacot, de egy váratlan csoport is felbukkant
Tavaly 6600 külföldi állampolgár vásárolt lakást Magyarországon összesen 309 milliárd forint értékben – derül ki a KSH nemrég közzétett összesítéséből. A legtöbb ingatlant továbbra is a németek és a kínaiak veszik, de töretlenül emelkedik a vietnámi és az orosz vásárlók tranzakcióinak száma. A 2025-ös évet kettősség jellemezheti a külföldi vásárlók szempontjából, hiszen az Otthon Start program a hazai kereslet támogatásával előnybe hozza a magyar vásárlókat, ugyanakkor az új lakásfejlesztések berobbanása a külföldiek fantáziáját is megmozgathatja – mutat rá friss elemzésében az OTP Ingatlanpont.
2024-ben több mint 5%-kal bővült a külföldi lakásvásárlók száma a magyar piacon, bár a 2022-es 8000-től még mindig jelentősen elmaradt a 6600-as szám – mutat rá a KSH. A nem magyar állampolgárok összesen 309 milliárd forintot költöttek el a magyar lakáspiacon tavaly, ezzel a teljes forgalom 6,4%-át generálták.
A legtöbb vásárló továbbra is a németek közül került ki, 1369-en jelentek meg vevőként a piacon, elsősorban a Nyugat-Dunántúlon és a Dél-Dunántúlon – tájékoztat a statisztikai hivatal. Második helyen a kínaiak állnak 708 megvásárolt lakással, míg a harmadikon a románok és a szlovákok egyaránt 671 ingatlannal. 2023-hoz képest a német vásárlók száma csökkent, a szomszédos országokból érkező kereslet viszont többnyire kismértékben emelkedett. Érdekesség, hogy tavalyelőtt a kínaiak még csak az ötödikek voltak a ranglistán, onnan törtek fel a második helyre. Ezzel párhuzamosan jelentősen visszaesett a brit vásárlók száma, a 2023-as 601-ről mindössze 77-re.
A ranglistán találunk olyan országokat is, melyek egzotikusnak számítanak, például 329 vietnámi vásárolt lakást Magyarországon tavaly, számuk évek óta folyamatosan emelkedik. Érezhető keresletet jelentenek az oroszok is, akik 185 lakóingatlant vásároltak meg 2024-ben, valamivel többet, mint az ukránok. Budapesten a külföldi lakásvásárlók aránya 7,8% volt, vásárlásaik összértéke a forgalom egytizedét tette ki, tehát az átlagosnál drágább ingatlanokat vásároltak. A külföldi vevők a pesti belső kerületekben koncentrálódtak, ahol a tranzakciók 19%-ában vettek részt. Vásárlásaik összértékét tekintve súlyuk a főváros teljes lakáspiacán 10, a pesti belső kerületekben 26%-ot ért el. Budapesten a kínai (1,9%) és a vietnámi (0,9%) vásárlásokat regisztrálták a legnagyobb számban, vásárlásaik összértéke együttesen az összesített piaci forgalom 3,9%-ának felelt meg.
A statisztika szerint a román állampolgárok jellemzően a határ mentén, Békés (30%), Hajdú-Bihar (15%) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (10%) vármegyében, továbbá Budapesten (10%) vettek lakást. A hasonló számban megjelenő szlovák állampolgárok 34%-a Borsod-Abaúj-Zemplén, további 19%-a Győr-Moson-Sopron vármegyében vásárolt, emellett fővárosi tranzakcióik aránya is számottevő volt (18%).
Érdekesség, hogy a legnagyobb külföldi vásárlók közül a németek, a hollandok, az osztrákok és a románok esetében a 10 százalékot sem érte el a budapesti lakások aránya, míg ezzel szemben a kínaiak és a vietnámiak szinte csak a fővárosban vásároltak.
A fentiek mellett nem véletlen, hogy az átlagos lakásár a szintén főleg Budapesten vásárló oroszok esetében volt a legmagasabb, 83,5 millió forint, de alig maradt el tőle a vietnámiak 83,4 milliós összege. A harmadik helyen a kínaiak álltak 76,9 millióval. A másik végletet a főleg vidéken aktív román vásárlók jelentették 16,8 millióval, de a hollandok és a belgák esetében is 30 millió alatt maradt az átlagos összeg. Ugyanez tükröződik az átlagos négyzetméterárban is, miközben az oroszok 1,4 milliós áron vásároltak átlagosan, a románoknál és a hollandoknál ez az összeg mindössze 200 ezer forint volt.
A KSH azt is megvizsgálta, hogy az egyes országokból mekkora arányban jelentek meg 65 év feletti vevők a magyar lakáspiacon. A svájciaknál, a németeknél és a hollandoknál ez az arány meghaladta a 25%-ot, miközben Vietnámból mindössze 3%, Kínából pedig 3,4% volt.
„Az már évek óta látszik, hogy igen aktívak a külföldi vásárlók a magyar lakáspiacon, főleg a fővárosban” – emelte ki az adatok kapcsán Valkó Dávid. Az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint a 2025-ös évben kettősség jellemezheti ezt a piacot, hiszen egyrészt az Otthon Start program a hazai vásárlókat támogatja, emellett az idén tendenciózusan erősödő forint miatt is elméletileg csökkenhet a külföldiek részaránya, másrészt viszont a kiemelt nemzetgazdasági beruházássá válás lehetőségének és a Lakhatási Tőkeprogramnak köszönhetően érezhetően berobban az új lakások kínálata Budapesten, ez pedig az ebben a szegmensben előszeretettel vásárló külföldi vevőket is vonzhatja.
Ha most keresel lakást vagy házat, akkor nézd meg a Zenga premier címkés ingatlanokat! A 3 százalékos hitel esetében fontos lehet az időzítés. Ezért most még inkább érdemes szétnézni a Zengán, hiszen számos eladó házat és lakást itt láthatsz először. Ha nem akarsz kihagyni egyetlen friss hirdetést sem, keresd a Zenga Premier ingatlanokat!
Az együttműködésben részt vevő ingatlanközvetítő hálózatok új, kizárólagos hirdetéseinek nagy részét a zenga.hu és koltozzbe.hu ingatlankeresőn láthatod legelőször - és a feltöltéstől két hétig nem érhetők el más ingatlankeresőn! A tájékoztatás nem teljeskörű, részletek a Zenga.hu/premier oldalon.
A zenga.hu ingatlankereső portálról
A zenga.hu az egyik legnagyobb és legdinamikusabban fejlődő hazai ingatlankereső portál, ahol eladó házak, lakások és kiadó ingatlanok is elérhetőek országszerte. A zenga.hu célja egy olyan egyedülálló otthonteremtési portál kialakítása, amely iparágakon átívelő megoldásokkal vezeti végig az ügyfeleket az ingatlaneladás, ingatlanvásárlás, bérbeadás és bérlés folyamatán, az új otthon gondolatának felmerülésétől az ingatlan keresésen át egészen a beköltözésig.
ingatlankereső portáleladó házaklakások és kiadó ingatlanokTaláld meg új otthonod 171 545 ingatlanhirdetés között
