A tavasz sem törte meg a pangást, csak lassan érik a fordulat

Az ingatlanpiacon a KSH legfrissebb jelentése szerint a 2022-re jellemző forgalom-visszaesés 2023-ban is folytatódik, és a második negyedévben új lakásból 32,7 százalékkal, míg használtból 19,8 százalékkal kevesebbet adtak el, mint egy esztendővel korábban. Ebből optimizmusra mindössze az adhat okot, hogy egy negyedévvel korábban még ennél is jelentősebb visszaesés – az újaknál 37,4%, a használtaknál pedig 35,7% – mutatkozott.

Ilyen pompás eladó házra bukkanhat, mint ez, aki az zenga.hu ingatlankeresőjét használja.

A forgalom visszaesését az árak az év első felében némi hullámzással, s részpiaconként igen eltérően követték. A használt lakások ára az első negyedévben még nőtt 3,9 százalékkal, ám a következőben már megint csökkent 2,2 százalékkal.

Ezzel szemben az új otthonoknál továbbra is töretlen volt – 2,7 majd 7,6 százalékkal – a drágulás.

Így idén április-júniusra tovább nyílt az árolló a két kategória között: a használt lakások (a 2015-ös bázishoz viszonyítva) 259 százalékos, míg az újak 310 százalékos árfolyamon cseréltek gazdát.

Hiába Nyugat-Magyarország, hiába a Balaton, ennek a keszthelyi családi háznak több millióval csökkentették az árát.

A teljes piacot tükröző (és ugyancsak 2015-höz viszonyító) reálárindex 2022. II. negyedében volt csúcson, s azóta, egy év alatt nagyot esett: 197 százalékról 168 százalékra. A csökkenés idénre már jelentősen lassult, szinte megállt. Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont elemzője szerint "az infláció további mérséklődésével – és a forgalom beindulásával – belátható időn belül, optimális esetben akár már 2024 végére visszatérhet a lassú reálár-emelkedés is a lakáspiacra".

A Magyar Nemzeti Bank lakáspiaci összefoglalója szerint a községekben április-június között megállt a csökkenés, azonban éves alapon, nominálisan még így is átlagosan 8,1 százalékos áresést mutatnak a tranzakciók.

Ezzel szemben a vidéki városoknál az éves mérleg 1,1 százalékos, míg a fővárosnál 4,9 százalékos átlagos növekedést mutat.

A nyugat-dunántúli városokban az éves drágulás elérte az 5,1 százalékot. Negatív eredménye két régiónak volt: az Észak-Alföldnek (-0,3%) és a fővárost körülölelő Közép-Magyarországnak, azaz Pest vármegyének (-0,4%).

A KSH összefoglalója szerint a vármegyeszékhelyek forgalomesése – éves összevetésben – 31 százalékos volt (az I. negyedévben még 46 százalék), a városoké 27 százalék (34 százalék), míg a községeké 27 százalék (31 százalék).

A legnagyobb fordulatot a fővárosban regisztrálták: az I. negyedévi 32 százalékos visszaesést április-júniusban 18 százalékos forgalombővülés követte.

Befektetésnek ideális ez a belvárosi, rövid távú kiadásra is alkalmas lakás, amiért 29,99 millió kér a tulajdonosa.

A KSH friss jelentése külön is kitér arra, hogy ismét jelentős a külföldi vevők érdeklődése a magyar lakáspiacon, vásárlásaik száma – melyek harmada a fővárosi piacot élénkítette – már tavaly is meghaladta a korábban csúcsnak számító, 2018-as szintet. A budapesti vásárlások idei növekedésének az is hajtóereje lehet, hogy a II. negyedévben indultak csökkenésnek az állampapírok kínálta kiemelkedő hozamok, ami a hosszabb távon kalkuláló befektetők egy részének figyelmét ismét az ingatlanok felé terelheti.