Hogyan növekszik a termálfürdős települések lélekszáma?
A statisztika szerint trendi lett termálfürdős kistelepülésekre költözni. A demográfiai adatok szerint inkább vonzza a lakosságot a helyi gyógyfürdő lehetőség.
Magyarország lakosságszámával ellentétben azokon a településeken, ahol jól működő termálfürdő található, egyre többen élnek. 15 megvizsgált községből szinte mindenhol nőtt az ott élők száma, csak pár helyen csökkent minimálisan.
Zalakaros, Cserkeszőlő és Kehidakustány után most három olyan települést mutatunk be, amelyek lélekszáma nőtt az elmúlt években.
A Balatontól 43 kilométerre, Somogy vármegye határában található kis település, Igalon néhány év alatt 1516-ről 1606-ra nőtt az ott élők száma. A termálfürdőjének története a múlt század negyvenes éveire nyúlik vissza, amikor fúrásokat végeztek, a térségben olajat kerestek. Olaj helyett viszont 71 Celsius-fokos termálvíz tört fel a talajból 651 méter mélységből. Gyógyhatású.
Az igaliak a környező falvak lakóival egyetlen nap alatt kiásták a 15×30 méteres medence alapját, és kész is volt a gyógyfürdő alapja. A községben az ingatlanárak nem tükrözik a népszerűségét a településnek, hiszen 368 ezer forint az átlagos négyzetméterár, ami az országos átlagnál 47 százalékkal, a megyeinél 50 százalékkal kevesebb.
És ezt az 1980-ban épült, és 2022-ben teljes körűen felújított, négy szobás, 166 négyzetméteres családi ház még ennél az árnál is olcsóbban hirdetik. Az emeletes házban amerikai konyhás nappali, négy hálószoba, két fürdőszoba lett kialakítva. A 760 négyzetméteres telken több melléképület, két autó számára elegendő garázs található.
Bogács Egertől 15 kilométerre keletre, Borsod és Heves vármegye határán, de közigazgatásilag Borsod-Abaúj-Zemplénhez tartozik. Náluk 2080-ról 2169-re emelkedett a lakosok száma. A Bükk-hegység lábánál a Hór és Szoros patak völgyében fekvő településen – amely a Bükkaljai Borvidék központja is egyben – szintén kőolajat kerestek az 1950-es években, és itt is gyógyvíz tört fel helyette. A kénes termálvizet csak ajánlani lehet betegeknek. Bogácson 364 ezer forint egy négyzetméter, ami 48 százalékkal az országos átlag alatt maradt, de a borsodi árakat már 3 százalékkal túllépi.
Ezen az átlagos áron mozog ez a 871 négyzetméteres telken található, 120 négyzetméteres családi ház. Az ingatlan alsó szintjén két nagyszoba, egy nagy nappali, a felsőn két szoba található, valamint minden emeleten konyha, fürdőszoba és WC is van.
Az udvaron zárható garázs, nyitott kocsi beálló, raktárként vagy műhelyként használható melléképület, valamint kikapcsolódásra és szórakozásra is alkalmas kert, amelynek öntözése zárt kútról megoldott.
A Heves vármegyei Egerszalók nagyot változott az elmúlt években, és a lakosságszáma is 1968-ról 2050-re nőtt. Egerszalók messze földön híres a termálvizéről, amely 1961 óta tör fel a mélyből, és még inkább híres a forróvíz által formált mészkődombokról. A 65-68 fokos ásványi anyagokban igen gazdag gyógyvíz folyamatosan alakítja a csipkézett, fehér képződményeket.
Egerszalókon magasabbak az ingatlanárak, átlagosan 426 ezer forintot kell fizetni négyzetméterenként, ami az országos átlagnál 39 százalékkal kevesebb, a vármegyei áraknál 2 százalékkal több. Ezt a kétszintes, 180 négyzetméter alapterületű, hat szobás családi házat 275 ezer forintos négyzetméteráron hirdetik.
Minden szinten külön fürdőszoba és WC is található. 1176 négyzetméteres telken akár állatok tartására is alkalmas gazdasági épületek vannak.
A zenga.hu ingatlankereső portálról
A zenga.hu az egyik legnagyobb és legdinamikusabban fejlődő hazai ingatlankereső portál, ahol eladó házak, lakások és kiadó ingatlanok is elérhetőek országszerte. A zenga.hu célja egy olyan egyedülálló otthonteremtési portál kialakítása, amely iparágakon átívelő megoldásokkal vezeti végig az ügyfeleket az ingatlaneladás, ingatlanvásárlás, bérbeadás és bérlés folyamatán, az új otthon gondolatának felmerülésétől az ingatlan keresésen át egészen a beköltözésig.
ingatlankereső portáleladó házaklakások és kiadó ingatlanokTaláld meg új otthonod 170 299 ingatlanhirdetés között
