A kerítés, amin több múlik, mint hinnéd

Az lenne a kérdésem, hogy a bal oldali szomszéddal közös kerítés mellé, a saját telkemre építhetek-e legálisan egy új kerítést, ami átláthatatlan? A szomszéd nem engedi belátásgátló felhelyezését, de mi semmiképpen sem szeretnénk már azon az oldalon átlátható kerítést, több okból sem. Tudom, hogy sok helyen bevett szokás a dupla kerítés, de a mi szomszédunk biztosan nem fog örülni neki, ezért megpróbálja majd "megtámadni" törvényes úton. Az lenne a kérdésem, hogy feljelenthet minket, ha az előírásoknak egyébként megfelel az új kerítés? - Egy tipikus kérdés a közösségi médiában, a mindennapokban, ami rávilágít, hogy a kerítés kérdése nem a legegyszerűbb téma.

Tudvalevő, hogy nem mindegy az, hogy hol építkezel. Az építésre, de még a határt kijelölő kerítésre is más-más szabályok vonatkoznak településenként, amiről a helyi önkormányzatok hoznak rendeletet. Vagy hozhatnak, ha fontosnak tartják ezt a kérdést rendezni. Egy domboldali településen vagy egy kistelepülésen teljesen más szabályok vonatkozhatnak a kerítés magasságára, anyagára vagy éppen áttörtségére, mint mondjuk Budapest egyes kertvárosi részein. Érdemes ezért először mindig tájékozódni a helyi építési szabályzatról vagy a településképi rendeletekben keresni. Definíció szerint a kerítés olyan építmény, amely elválasztja a saját telket a szomszédos ingatlantól vagy a közterülettől, olvasható a Bács-Kiskun megyei írportálon.

Kivételes adottságú ez az újszerű pilisszentlászlói ház, ami egy 828 négyzetméteres telken áll. Szükséges ide egy kerítés?

Sokan úgy tudják, hogy a kerítést a rendezői jobbon lévő telek tulajdonosának kell megépítenie a telekhatárra. Ez viszont nem jó válasz, hiszen ma már nem ezek a szabályok hatályosak. A törvény ugyanis nem kötelez senkit kerítés építésére, erről mindig a helyi építési szabályok rendelkeznek. Ezért kertes ház vásárlásánál érdemes a helyi rendeletnek utánajárni.

A kerítések építésének szabályozása nemcsak esztétikai értelemben fontos, bár természetesen a városkép rendezettségét szolgálja, de van egy alapfeladatuk: a szomszédviszonyokat keretezik. Ha körültekintően, a szabályoknak megfelelően és a környezetedhez illően építesz, akkor hosszú távon mindenki jól jár, te is, a szomszéd is, és az utcakép sem sérül.

Elő és hátsókerttel rendelkező házba szerettünk bele Veresegyházon. A négyszobás sorház folyamatosan karbantartott, műszakilag és esztétikailag is hibátlan állapotú.

A telek oldalára felhúzott kerítésre általában rugalmasabb szabályok vonatkoznak, de nem árt, ha odafigyelsz a szomszédod véleményére, a jó viszony sokat ér. De vannak olyan szempontok, amik amúgy is szabályozottak, például nem illik úgy építeni, hogy a víz átfolyjon hozzá, vagy hogy beárnyékolja a kertjét. Ha közös kerítésről van szó, akkor érdemes az anyagiak tekintetében már előre megállapodni.

Az utcafront viszont már kényes kérdés. Ez a ház arca, az utca és a saját ingatlan találkozási pontja. Éppen ezért vannak olyan előírások, amelyek meghatározzák, mekkora lehet a kerítés maximális magassága. Általában 2 méterbe maximálják, és az is fontos, hogy áttörtnek kell-e lennie. Az áttört kerítés előnye, hogy nem zárja le teljesen az utcaképet, így átláthatóbb, kellemesebb hatást kelt. Aki zárt kerítésre vágyik, annak, lehet, hogy külön engedélyre lesz szüksége.

Kismaros mesés környezetében, a központban hirdetnek egy nagypolgári családi házat. A 113 négyzetméternyi lakótérben négy szoba van, a nyári konyha, a több pince és a teraszok további lehetőségeket kínálnak.

A kerítéseket általában fából, sok esetben dróthálós megoldással építik, de terjedőben van az alumínium használata is. Mindenesetre lehet még fém, kő, tégla, gabion, a lehetőségek tárháza hatalmas, de nem biztos, hogy mindegyik anyag megfelel az előírásoknak. Egyes településeken például tiltják a hullámlemezes vagy dróthálós utcai kerítést, míg máshol épp ez a bevett forma.

Egy szépen megtervezett, környezetbe illő kerítés nemcsak szabályos lesz, hanem emeli az ingatlan értékét is. Fontos része a kerítésépítésnek, hogy a kerítés a te telkedre kerüljön. Ha viszont a telekhatáron áll, akkor abban mások is beleszólhatnak, az anyaga és a karbantartása is közös felelősség lesz. Érdemes előre tisztázni, kié lesz a felelősség, és célszerű ezt akár írásban is rögzíteni.

A hátsó telekhatár esetében a szomszédok megegyezése az irányadó. A fenntartásnál sem mindig egyértelmű a helyzet. Ha a kerítés a telek belsejében van, akkor a tulajdonosé a felelősség. Ha telekhatáron áll, az közös tulajdon, és a költségek is közösek. A közterület felé néző kerítés fenntartása viszont mindig a tulajdonost terheli.

Budaörs–Kamaraerdő egyik legszebb, exkluzív részén, hegytetőn, ehhez illő panorámával, kerttel, élősövénnyel és biztonsági kerítéssel együtt eladó ez a 330 négyzetméteres villa.

Nem kell semmiféle engedély viszont ahhoz, hogy valaki a saját telkén építsen kerítést. Vannak persze speciális esetek, amiket törvényben részleteznek (2023. évi C. törvény).

De hogy a cikk elején feltett kérdésre is legyen válasz: a magánterületen épült kerítésnek meg kell felelnie a helyi építési szabályoknak. Ha szomszédnak nem tetszik, arról érdemes lehet vele beszélgetni, de a te kerítésed, nem az övé.