Gyönyörűen felújított parasztházak a magyar Svájc mesés tájain

Szarvasbőgés Óbányán

A magyar Svájcként is emlegetett Óbánya, németül Altglashütte, csodálatos fekvésű zsákfalucska, az Öreg-patak kiszélesedésénél jött létre ma is egyetlen utcájával. Az Árpád-kori településre a törökök kivonulása után telepített a Pécsi Püspökség németajkú üvegfúvó iparosokat a családjaikkal, erre utal a német elnevezés is.

Az iparág az 1700-as években annyira felfutott, hogy innen látták el a püspökséget üvegáruval majd egy évszázadon keresztül. Csak a jó minőségű bükkösök - ami az üvegöntéshez szükséges magas hőfok eléréséhez kellett – kivágásával kezdett hanyatlani az itteni üvegművesség, de a letelepült lakosság egy része mégis maradt, és a XX. század végéig megőrizte németajkúságát is. A faluban ez a német környezetre jellemző tisztaság a mai napig fennáll, nem találni az utcán szemetet, ha mégis, akkor azt turisták hagyták el.

A falu felső végén a patak megduzzasztásával keletkezett kis pisztrángos tavacskától fölfelé található a Mecsek talán legszebb völgye. Aki valaha egyszer szeptember végén itt hallgatta a szarvasbőgést, biztos, hogy itt hagyott a szívéből egy darabkát.

Itt, a faluban került eladósorba a patinás Fő utcán egy 542 négyzetméteres telken fekvő 55 négyzetméteres világos, tágas, összkomfortos családi ház. A fafaragványokkal díszített tornácos tipikus óbányai parasztház teljes berendezéssel eladó, fa nyílászárókkal, zsalugáterekkel, kovácsoltvas kerítéssel és a gázfűtés mellett - a téli esték meghittségét előidéző - kandallókályhával. Az épület falai vegyesen, vályogból és téglából épültek, az udvaron 90 méter mély fúrt kútból öntözésre is kiváló vízhez lehet jutni. A paraszti létre jellemző fáskamra és nyárikonyha mellett az épület alatt hűvös és száraz pince található.

Sváb hagyományok festői környezetben

A régi 6-os főút hegyre kapaszkodó szakaszán található Mecseknádasd, vagy a szintén németajkú lakosságától elnevezett Nadasch. Az Árpád-kori kezdetekre visszanyúló település elnevezését egykori bőséges vízi világáról kaphatta. Elűzött angol királyi herceg és Árpád-házi hercegnő nevelgette az 1100-as években gyermekeit itt. A település a XVI. századtól pécsi püspökök nyári rezidenciája is volt, ekkor már mezővárosi rangban. Innen kapta a legtovább élő Püspöknádasd nevet, amit csak a II. világháború után keresztelt át az antiklerikális Rákosi-éra Mecseknádasdra.

A falu hatos úthoz közel eső dél-nyugati részén hirdetik ezt a 102 négyzetméteres egykori sváb parasztházat eladásra, pazar panorámával a Szent István-kori kápolnára.

Az épület őrzi a német paraszti építészet szerkezeti sajátosságait, alul pince, feldolgozó helyiség, az első szinten az épülethez L-alakban hozzáépített méretes fedett terasz. A tetőtér egy részének beépítése modern kori fejlemény, ha a szükség úgy hozza folytatható. A belső tér paraszti hangulatot tükröző tárgyaival faragott támlás ágyakkal, szekrényekkel, vas sparhelttel és az egykori népélet tárgyaival együtt eladó.

A pécsi püspökök egykori rezidenciája, ma zarándokhely

Közigazgatásilag Hosszúhetény része, a Zengő északi lejtőjének egyik völgyecskéjében megbúvó csodálatos Püspökszentlászló, Mária-kegyhely, az egykori püspöki rezidencia ma zarándokszállás és arborétum. A Falu 32 telkének zöme ma már üdülőházként funkcionál, szerencsés, akinek itt háza van, mert a hely bizonyosan szakrális töltettel rendelkezik. Aki idejön, néhány óra itt tartózkodás alatt megnyugszik, mentálisan kicserélődik.

A Kelet-Mecsek dél-nyugati lábánál, Hosszúhetény Cseresznyés utcájától 150 méterre található ez a természetkapcsolatos szépen karbantartott, 13 éves tégla falazatú házikó. A Vizet 20 méter mély fúrt kútból víztisztító berendezésen keresztül kapja a ház, a hőmérsékletről dupla hőszigetelésű nyílászárók és vegyes tüzelésű kazán gondoskodik. Az esővíz ciszternába gyűlik, ami kiválóan alkalmas mosásra, és a kert locsolására is. A nyugodt csendes környezetben a pihenést szolgálja a hatalmas fedett terasz, tavasztól őszig kiülésre sütögetésre.