26 évesen még otthon? Ezek a házak könnyen átírják a terveket

Egy ország ingatlanpiacára is jelentős hatással lehet, hány éves korban költöznek el a fiatalok a szülői házból, ez ugyanis nagyban befolyásolhatja a kereslet-kínálat összefüggését, írja közleményében az OTP Ingatlanpont. Európában viszonylag széles skálán szóródik az átlagos elköltözés ideje a finn 21,3 év és a horvát 31,5 év között, vagyis az Eurostat 2025-ös adatai szerint egy átlagos horvát fiatal tíz évvel tovább marad a „mamahotelben”, mint finn társa.

Persze, hogy nehéz az elköltözés, ha egy olyan jaccuzzis otthonról kellene lemondani, mint ez a Dunakesziben, a Malomárok lakóparkban, 2020-ban épült, 131 négyzetméteres, prémium minőségű ikerházfél.

Az Európai Unióban összességében 26,3 évesen költöznek el a fiatalok a szülői házból. A kontinensen a 2025-ös adatok szerint élesen kirajzolódik egy észak-déli különbség: a skandináv országokban (Finnország és Dánia, illetve az 5.-6. helyen Norvégia és Svédország) költöznek el a legfiatalabb korban, ezzel szemben Dél-Európában (Horvátország, Görögország, Spanyolország és Olaszország) egyaránt 30 év felett van az érték. A különbségek hátterében a gazdasági körülmények mellett társadalmi és kulturális tényezők is állhatnak. Az, hogy mikor költöznek el a fiatalok a családi otthonból, összefügghet a munkavállalási lehetőségeikkel, a lakhatás költségeivel és azzal is, mennyire jellemző az adott országban a többgenerációs együttélés.

Magyarországon tavaly átlagosan 27,3 évesen hagyták el a fiatalok a családi otthont, hogy önálló háztartásba költözzenek, ez az európai középmezőnynek felelt meg. Az elmúlt években szűk sávban mozgott ez az érték, de utoljára 2021-ben volt a mostaninál magasabb.

Ezt a szuper egyedi vendégházat, Veszprém megyében, Pápa közkedvelt, csendes lakóövezetében hirdetik egy 818 négyzetméteres telken.

Ha hosszabb időtávot vizsgálunk, akkor sem látszik nagy elmozdulás, húsz évvel ezelőtt 27,8 év volt az átlagos életkor, amikor a szülői házat elhagyták a magyar fiatalok.

„Az adatok azt támasztják alá, hogy erős társadalmi és kulturális tényezők befolyásolják a fiatalok önállósodását. A magyar lakáspiacon például az elmúlt években végbement jelentős áremelkedés sem nehezítette meg annyira a lakáshoz jutást, hogy az érdemben megemelje az elköltözés átlagos életkorát” – mondta Valkó Dávid. Az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint még egy tényezőre érdemes felhívni a figyelmet: a 2025-ös adatokban ugyan még alig volt érezhető az Otthon Start Program hatása, de a minap bejelentett Wekerle Plusz vásárlási és építési hitel ennél is célzottabban fókuszál a fiatalok (18-41 év közöttiek) lakáshoz segítésére, ami hosszabb távon korábbi önállósodásra ösztönözheti a magyar huszonéveseket.

Remek motiváló erő az elköltözéshez, ha ilyen remek lakásba lehet költözni, mint ez a XIII. kerületi, újszerű, 46 négyzetméteres lakás is a napfényes Marina Life lakóparkban.

Ha nemek szerint vizsgáljuk, akkor a magyar férfiak 2025-ben átlagosan 28,5 évesen költöztek el a szülői házból, ez emelkedést jelentett az egy évvel korábbi 28,3 évhez képest. A nők esetében 26,2 év volt ugyanez az érték a 2024-es év 25,9-es adata után. Utóbbi esetben 2020 óta nem volt példa a mostaninál magasabb értékre. Az általánosnak mondható, hogy egy átlagos párkapcsolatban még mindig a férfi az idősebb, nagyrészt vélhetően ennek tudható be, hogy később költöznek el a szülői házból saját háztartást alapítva.

Ha megvizsgáljuk az Eurostat statisztikájában a 20-29 évesek foglalkoztatottsági rátáját, akkor felfedezhetők összefüggések a fent már bemutatott észak-déli európai mintázattal. Említettük, hogy Olaszországban az egyik legmagasabb az elköltözés életkora, ez magyarázható azzal is, hogy az egész EU-ban az olasz fiatalok foglalkoztatottsága a legalacsonyabb, mindössze 47,6 százalék. Ezzel szemben Izlandon vagy Hollandiában 84-85 százalék körül van ugyanez az érték, vagyis tíz huszonévesből 8,5-nek már van állása. De az egyik legkorábban elköltöző norvégok és dánok esetében is az európai átlagnál magasabb, 75-76 százalék körüli a foglalkoztatottsági ráta.

Mamahotelnek talán kicsit túlzás ez a balatonmáriafürdői szálló, ami a valóságban kivett hétvégi ház és gazdasági épület a tulajdoni lap szerint a település belterületén, a strand közelében.

Európában átlagosan 65,5 százalék a huszonévesek foglalkoztatottsági aránya, vagyis a fiatalok mintegy kétharmadának van állása. Magyarországon többször szóba került, hogy ebben a korosztályban lehet még munkaerőtartalék, ugyanakkor a 64,8 százalékos érték nem számít kirívóan alacsonynak, az uniós átlag közelében van. Nemek szerint vizsgálva a huszonéves férfiak 68,1 százaléka rendelkezett itthon munkahellyel, míg a nők esetében ugyanez az arány 61,4 százalék volt.

„A fentiek is rámutatnak arra, mi minden befolyásolhatja a fiatalok lakáspiaci keresletét, a következő években Magyarországon a kedvezményes hitellehetőségek sorsa, illetve a huszonévesek foglalkoztatási rátája lehet hatással a piaci aktivitásra ebben a szegmensben” – hangsúlyozta Valkó Dávid. Szerinte a minap bejelentett, a fiataloknak új lakás vásárlására vagy építésére fix 3 százalékos hitelt biztosító Wekerle Plusz Program, illetve az újra induló államilag támogatott lakástakarék program kellő alapot adhat ahhoz, hogy a minél előbbi elköltözés felé terelje a fiatalokat, hiszen a 3 százalékos fix kamat mellett az önerő is alacsonyabb, mint egy piaci hitel esetében. Ez pedig azt jelentheti, hogy sokaknak jobban megérheti a saját lakás törlesztőrészletét fizetni az albérlet helyett, illetve a 20 százalékos induló saját erőt is könnyebben megtakarítják.