Ahol a nemzeti park már a szomszéd: különleges házakat kerestünk a természet szélén

Huszadszorra rendezték meg a Magyar Nemzeti Parkok Hetét, ez az országos programsorozat az év legnagyobb ökoturisztikai eseménye, amelyen mind a 10 magyarországi nemzeti park részt vesz a központi eseményen, Budapesten.

A nemzeti parkokról sokunknak először a Bükki Nemzeti Park részét képező Szalajka-völgy és a Fátyol-vízesés, valamint Szilvásvárad jut az eszébe. A természet, az erdei kisvasút, a lovaskultúra és a Bükk közelsége évtizedek óta biztosítja a turizmust, amelyhez a helyi házak egy része fokozatosan alkalmazkodott vendégszobákkal, apartmanokkal és különálló lakrészekkel. Az alábbi ingatlan is ebbe a hagyományba illeszkedik, mintsem egy klasszikus családi ház kategóriájába: a külön bejáratú vendégház, a nyári konyha, a nagy telek és a további beépítési lehetőség lakhatásra és működő szálláshelyként is megállja a helyét.

A völgytől néhány perc sétára található ez az eredetileg a hatvanas években épült kő- és téglaház, amit 2012-ben egy külön bejáratú, saját konyhával és fürdőszobával rendelkező vendégházzal bővítettek. A gondosan karbantartott, azonnal költözhető házhoz nagy telek, fedett nyári konyha, terasz, valamint többféle fűtési megoldás is tartozik, miközben a belmagasság és a tágas közösségi terek a vidéki házak ma már ritkább arányait idézik.

Gajdos László, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium vezetője az eseménnyel kapcsolatban azt mondta az MTI szerint, hogy az annak a természeti örökségnek az ünnepe, amelyhez szinte mindenki ezer szállal kötődik. A természet és a minket körülvevő környezet védelme és szeretete nélkül hosszú távon nem sokra jutunk, mondta, majd a saját tárcájára utalva hozzátette, hogy annak megalakulása már önmagában is erős politikai üzenet, amely a társadalomban erősödő környezeti igényekre, konfliktusokra is reagál.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozó Eger-patak völgyében fekszik Monostorapáti, ami azon kevés Balaton-felvidéki falvak közé tartozik, ahol a vidéki élet természetes közeg. A Tapolca és Veszprém közötti út mentén fekvő településen a házaknak ma is természetes része a pajta vagy a nagy udvar, amit eredetileg használatra építettek, nem dísznek.

Ez az ingatlan is ilyen logikával működik: a különálló lakrész, a nagy utcafronti nappali, a hátsó gazdasági terek és a háromfázisú áram inkább egy sokféleképpen használható portát rajzolnak ki. A környéket nem a balatoni látványturizmus formálja, hanem a völgyek, a szőlőhegyek és az a lassabb ritmus, amely a Káli-medence peremén még mindig erősebb, mint az ingatlanpiaci trendek.

A mai és a holnapi programok közül a következőket ajánljuk:

• Bölényetetés a Szalafői Bölénylesnél, Kiskunsági Nemzeti Park, 06. 09.
• A kurgánok titkai, Tárlatvezetés és séta, Balaton-felvidéki Nemzeti Park
• Lóczy-barlang Látogatóközpont kedvezményes látogatása, Hortobágyi Nemzeti Park, 06. 10.
• Sólyom és sasnézőben Góréson, Duna-Dráva Nemzeti Park
• Gyógyító illatséta a 100 éves Pintér-kert Arborétumban (MNPH), Őrségi Nemzeti Park
• Tárlatvezetés az Őrségi Népi Műemlékegyüttesnél, Balaton-felvidéki Nemzeti Park
• Berek Világa Látogatóközpont kedvezményes látogatása

A szintén a Bükki Nemzeti Parknál fekvő Bogács a Bükk-vidék déli lábánál fekszik, és az elmúlt évtizedekben fokozatosan alakult át az egyszerű fürdőfaluból egy sajátos bükkaljai üdülőtelepüléssé. Ez a ház is inkább ebből a világból érthető meg: nem reprezentálni akar, hanem működni egy olyan helyen, ahová az emberek kifejezetten a csendért és a tájért érkeznek. A 757 négyzetméteres telek közvetlenül az erdő mellett fekszik, a külön nyíló szobákra és a két fürdőszobára pedig egy vendégház esetében valóban szükség van. Az ingatlan értékét végső soron nem a négyzetméterek adják, hanem az, hogy Bogácson ma már egyre ritkább az olyan ház, amely egyszerre maradt emberléptékű és alkalmas turisztikai használatra is.

Illusztráció: Szilvásvárad, Shutterstock