Bekamerázhatod a társasházat?

Kamerát felszerelni csak akkor szabad, ha a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársaink igenlő szavazatával így dönt. Fontos megemlíteni, hogy a szavazás csak abban az esetben érvényes, ha azt megfelelő tájékoztatás előzte meg. Ha ez megtörtént, módosítani kell a szervezeti-működési szabályzatot a személyes adatok védelmére vonatkozó előírásokkal összhangban megállapított adatkezelési szabályokkal, és például figyelmeztető jelzéseket kell kihelyezni.

És itt még koránt sincsen vége, mivel a kamerarendszer üzemeltetője csak a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvényben meghatározott személy lehet. Ráadásul a kamerarendszer által készített felvételek megismeréséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a rögzített felvétel azonosításához szükséges adatokat, az annak megismerésére jogosult személy nevét, továbbá az adatok megismerésének okát és idejét. Hogy mi van még?

Négyszobás ikerházat árulnak a XVIII. kerületben 456,5 ezer forintos négyzetméteráron: a házban kamerarendszert építettek ki.

• Egyetlen kamera sem irányulhat más tulajdonostárs ingatlanára, ajtajára, és nem helyezhető el a tulajdonostársak közös használatában álló olyan helyiségben sem, amelyben a megfigyelés – a helyiség rendeltetéséből fakadóan – az emberi méltóságot sértheti. Mint például az öltöző, illemhely.

A megfigyelt területre belépőket tájékoztatni kell a megfigyelés tényéről, illetve az üzemeltető személyéről, elérhetőségéről.

• A 2005. évi CXXXIII. törvény rendelkezik továbbá a megfigyelő személyéről és annak szakképesítéseiről, ami rendőrség által kiadott igazolványhoz is kötődik.
• A 2011. évi CXII. - Infotörvény - szerint fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése személyes adatkezelésnek minősül, és csak jogszerű célból készülhet, sőt csak az érintett hozzájárulásával hozható nyilvánosságra.
• Továbbiakban az Európai Parlament és Tanács 2016-os „GDPR” néven elhíresült rendelete értelmében a társasház, ha kamerát helyez ki, adatkezelőnek és adatfeldolgozónak minősül, és a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke látja el adatkezelő képviseletét. Ők tehetők felelőssé, hogy a megfigyelés tényét transzparens módon jelezzék a házban, például matricákkal, vagy piktogrammokkal.

Csupán 14,9 millió forintért megvásárolható ez a csodásan felújított békési lakás, amelynek biztonságáról kamerarendszer gondoskodik.

• A kamerák használatával és elhelyezésével kapcsolatos szabályok értelmezése Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) feladata, ezzel kapcsolatos részletszabályokat egy sor határozat és állásfoglalás tartalmaz.
• Ilyen a NAIH 2020-as határozata, amely szerint a kamerák látószöge nem irányulhat sem közterületre, sem pedig a külön tulajdonban álló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség bejáratára vagy más nyílászárójára akkor sem, ha az a közös tulajdonban álló épületen, épületrészen vagy területen van elhelyezve.

A kamerákat úgy kell elhelyezni, hogy azok látószöge ne terjedjen túl a saját ingatlan határain, illetve arra, hogy a közterületen tartózkodók, ott elhaladók magánszférája ne sérüljön. A kamera üzemeltetőjének a kamerák látómezejét azok beállításával vagy maszkolással kell leszűkítenie, vagyis kitakarnia azon területeket, amelyek kívül esnének a saját ingatlanán: ilyen a közterületet, a szomszéd telke, a lépcsőház.

• A NAIH 2021-es, társasházi adatkezelés ügyében hozott határozata mondja ki, hogy kamerás megfigyelés esetében az előzetes tájékoztatást első lépésként a megfigyelt területre lépéskor már szükséges biztosítani a megfigyelt területen kívül - bejárati ajtón, kapun - elhelyezett piktogrammal. Amelyet ugyanakkor második mozzanatként szükségszerűen ki kell egészítenie egy legalább a helyszínen elérhető teljes - hosszabb és részletes - tájékoztatónak. Ez utóbbi tájékoztató elérhetőségéről a kihelyezett „piktogramon” kell tájékoztatást adni és ezt a tájékoztatót az érintett kérésére rendelkezésre kell bocsátani.