Rekord már nem dőlt, de lelkesen költözik az ország

2022-ben mérséklődött a Covid-korlátozások feloldásával és a lakáspiac felfutásával indult költözési hullám, de – ahogy a KSH legfrissebb adatai mutatják – a járvány előtti években tapasztaltnál így is nagyobb volt a mozgás az országban. Tavaly az egy esztendővel korábbinál mintegy 7 százalékkal kevesebben (287 ezren) váltottak állandó belföldi lakóhelyet. Ha az általuk célként kiszemelt vármegyéket tekintjük, akkor Pest és Veszprém látszik a legnagyobb vesztesnek (12%-kal kevesebben költöztek ide, mint egy évvel korábban), de csak kevéssel előzik meg Fejért és Somogyot (-11%). Vonzerejük fáradását jelzi, hogy nem csupán a különösen mozgalmas előző évhez képest estek vissza, hanem a megelőző öt évi eredményük átlagát (átlagos állandó beköltözők számát) is alulmúlták tavaly 2-3 százalékkal.

Egy felújított ház, igényes belső terekkel eladó Nagykőrösön, ahol az Alföld legnagyobb erdeje található. Az ingatlanért mindössze 28,99 millió forintot kérnek.

Az eredmények kapcsán arra emlékeztet Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője, hogy ez a négy vármegye a közelmúlt legkedveltebb vándorlási célpontjai közé tartozott, köszönhetően az ipari beruházások mellett a Budapestről kiköltözők hullámainak éppen úgy, mint a Balaton vonzerejére épülő ingatlanfejlesztéseknek. Ezek természetesen magukkal ragadták az átlagos négyzetméterárakat is, minek eredményeként ez a négy vármegye tavaly is ott volt a hat legdrágább között.

A bizonytalanabbá váló gazdasági környezet pedig feltételezhetően hamarabb és erősebben vetette vissza a piacot ezeken a területeken.

E fékhatás ellenére a belföldi vándorlás még mindig az átlagosnál nagyobb hatású e négy vármegyében. Az évente újonnan letelepülők országos átlagban a helyi lakosság 3 százalékát teszik ki, ezzel szemben Pest még tavaly is 4,1 százalékkal tartotta a rekordot, s a másik három vármegyében is az országos átlag feletti volt (3,3-3,5%) a beköltözők aránya. Hasonlóan magas aránnyal ezek mellett még Nógrád, Zala és Heves szerepeltek.

Míg tavaly a vesztesek sokan voltak, mindössze egyetlen vármegye tudta növelni 2021-hez képest a nála új otthonra találók számát. Szabolcs-Szatmár-Bereg 16 146 költözője mintegy 2 százalékos növekedést jelentett, s a megelőző öt év átlagához képest pedig 10 százalékot is meghaladó pluszt.

Ez az új építésű nyíregyházi ház rendezett kerttel a város leggyorsabban fejlődő részén, Oroson található.

Az egyes vármegyék között azonban abban is jelentős különbség mutatkozik, hogy honnan érkeznek, akik éppen az adott évben találnak náluk új otthont. Az országos átlag sok év óta változatlanul azt mutatja, hogy a belföldi költözők fele a megyéjét sem hagyja el.

Így kivételesnek mondható Pest, ahova tavaly az új otthont találók 65 százaléka „kívülről” érkezett. A második legerősebb „vonzerővel”, 51 százalékkal Fejér bírt, míg a harmadik Jász-Nagykun-Szolnok (48%). Velük szemben kitűnik a mezőnyből három olyan vármegye, amiknél a kívülről beköltözés aránya még az egyharmadot sem éri el: Borsod-Abaúj-Zemplén (24%), az imént említett Szabolcs-Szatmár-Bereg (25%), valamint Baranya (28%).

Az elemző szerint ezekben közös, hogy az átlagos négyzetméterárakat tekintve ugyan könnyebben elérhetőek, de a térségükből hiányoznak azok a fejlesztések, amelyek távolabbról is vonzhatnának letelepülőket.

Az zenga.hu statisztikái alapján "elmondhatjuk, hogy egyes vármegyék lakói jobban ragaszkodnak a megszokott környezetükhöz, a jól ismert szomszédsághoz, ugyanakkor az is jól látszik, hogy az új otthonuk keresését sokan terjesztik ki a vármegyehatárokon kívülre. Mindez azt erősíti, hogy az eladni tervezett ingatlanokat érdemes olyan felületeken meghirdetni, amelyek biztosítják a lehető legszélesebb, országos lefedettséget” – mondta korábban Lipták Zsuzsa, a zenga.hu ügyvezetője.

A költözések mérlegét megvonva az látszik, hogy a vármegyék többsége profitált a belföldi vándorlásból, e forrásból is tudta növelni lélekszámát. A Közép-Dunántúl és a Nyugat-Dunántúl régiók valamennyi vármegyéje a gyarapodók közé tartozik, ezzel szemben az Észak-Alföldhöz tartozók mindegyikéből többen költöztek el, mint oda. A többi régióban nyertes és vesztes vármegyék is találhatók, míg a főváros lélekszámát immár hetedik éve apasztja a vándorlás, ezúttal közel hatezerrel. Népességarányosan a legnagyobb nyereséget Pest (0,8%) érte el, azt követte Győr-Moson-Sopron (0,4%), valamint Fejér (0,3%). A vesztesek sorát Szabolcs-Szatmár-Bereg vezeti (-0,6%), nyomában Borsod-Abaúj-Zemplén (-0,5%), majd jön azonos eredménnyel (-0,3%) Hajdú-Bihar, Békés, illetve a már említett Budapest.

Nógrádban nőtt a lakosságszám, köszönhetően a vármegyében fellelhető, és az országos átlaghoz képest alacsony lakásáraknak köszönhetően. Ez a nógrádmarcali ház 18 milliót kér a tulajdonos.

A vármegyék többségének vannak jobb és rosszabb évei, de néhány már az ezredforduló óta ugyanolyan képet mutat. Így például

• Pest 2001 óta minden évben gyarapszik a belföldi költözések eredményeként.
• állandó nyertes Győr-Sopron-Moson
• végig veszített Baranya, Tolna, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg.
• 2022 kifejezetten jó éve volt Nógrádnak: 20 év után sikerült újra gyarapodnia a költözésekből, igaz, kevesebb, mint ötven polgárral.
• Zala előző évi lakosságszám nyereségének közel másfélszeresét érte el tavaly, a megelőző öt évben átlagosan elért eredményét pedig bőven megnégyszerezte.

Az zenga.hu statisztikái szerint a legnépszerűbb vármegyék Budapest és Pest után Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg, ahol komolyan a legtöbben kerestek ingatlant.