A lakáspiac tényleg függ a munkanélküliségtől, de nem úgy, mint képzelnéd

Az OTP Ingatlanpont friss elemzésében megnézték, hogy mennyire függ össze a munkanélküliségi ráta, az álláskeresők aránya a lakásárakkal, valamint a tranzakciószámokkal. Feltételezésük szerint a legmagasabbak lakásárak ott vannak, ahol van munkahely, magasak a bérek, hiszen oda szívesen költöznek az emberek, élénkítve a forgalmat, gerjesztve az áremelkedést.

Győr frekventált részén hirdetnek egy 98 négyzetméteres házat, 3 szobával és tágas nappalival rendelkezik, éke a 18 négyzetméteres terasz, napellenzővel.

A közlemény szerint a legalacsonyabb munkanélküliség 2025 harmadik negyedévében három dunántúli vármegyében volt. A KSH szerint Komárom-Esztergomban 2,4%, míg Győr-Moson-Sopronban és Vasban egyaránt 2,8% az állástalanok aránya. Az álláskeresők arányában Győr-Moson-Sopron vármegye adata a legalacsonyabb, mindössze a népesség 0,78%-a keresett munkát szeptemberi adatok szerint. A második legalacsonyabb, 1,24%-os arányt Csongrád-Csanád vármegyében mérték, ahol 3,9% a munkanélküliség. A vármegyében jelenleg is komoly feldolgozóipari beruházások zajlanak, Szegeden például idén indulhat el a termelés a BYD elektromosautó-gyárában, ami odavonzza a munkaerőt a környező vármegyékből is. A KSH adatai szerint a legmagasabb, 8,3%-os a munkanélküliség Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, ezt követi Nógrád és Somogy.

Tokaj kertvárosi részén található ez a saroktelek, rajta a 90-ben épült házzal, kiváló elhelyezkedéssel.

Megnéztük, hogy a fentiek hogyan függhetnek össze a lakásárakkal. Az talán nem meglepő, hogy a legmagasabb árakat a NAV 2025-ös forgalmi adatai alapján Budapesten regisztrálták, négyzetméterenként átlagosan 1,2 millió forinttal, azonban a Győr-Moson-Sopron vármegyei átlag az országos vármegyei toplista harmadik helyén áll Somogy és Hajdú-Bihar után, megelőzve Pest vármegyét. Vagyis látszik összefüggés a két adat között Győr-Moson-Sopron vármegye esetében, azonban a legkisebb munkanélküliségi rátával rendelkező Komárom-Esztergom például csak a középmezőnyben van az árlistán, azaz a korreláció nem mondható szorosnak.

Hajdú-Biharban az országos átlagnál magasabb, 5,5%-os munkanélküliség mellett a második legmagasabb, 829 ezer forint az átlagos négyzetméterár. Érdekes még Somogy esete, ahol a harmadik legmagasabb, 8%-os munkanélküliség a legmagasabb vármegyei átlagárral párosul. „Somogy vármegye speciális helyzete abból adódhat, hogy a balatoni ingatlanárak jócskán felfelé húzzák a vármegyei átlagot, miközben a munkanélküliség vélhetően más területeken koncentrálódik” – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Debrecentől 15 kilométerre hirdetik ezt a több mint egyhektáros birtokot, rajta egy luxus kúriával.

Azt is megnézte az OTP Ingatlanpont elemzése, hogy a munkanélküliség és a lakásárak mennyire függenek össze egy adott vármegye népességszámának változásával. A 2016 és 2025 között eltelt tíz évben Békés vármegye lakosságszáma esett a legnagyobb mértékben, 10,5%-kal, vélhetően összefüggésben azzal, hogy az 5,8%-os munkanélküliségi ráta meghaladja az országos átlagot, így pedig nem meglepő, hogy a 362 ezer forintos négyzetméterenkénti lakásár a második legalacsonyabb. Hasonló figyelhető meg Borsodban is, ahol az ország legmagasabb munkanélküliségi rátája mellett 7,7%-kal csökkent a lakosságszám tíz év alatt, az átlagos fajlagos lakásár pedig 407 ezer forint, mindkét mutató hátulról a harmadik helyezést jelenti. Népességszám-változásban Tolna vármegye a második, a 7,9%-os csökkenés mellett átlag alatti, 4,1%-os a munkanélküliség, a lakásárak pedig a középmezőny végén vannak. Az országban az elmúlt évtizedben csak Pest és Győr-Moson-Sopron vármegyék lakosságszáma tudott emelkedni, Fejéré pedig stagnált, mindenhol máshol csökkenést láttunk. Pest vármegye esetében részben a fővárosból az agglomerációba kiköltözők játszhattak ebben szerepet, és Győr-Moson-Sopronnál is elég egyértelmű összefüggés látszik az alacsony munkanélküliséggel és a belföldi vándorlás generálta magas lakásárakkal.

„A belső mobilitás másfél évtizede nagyjából tendenciózusan erősödik, a mostani adatok is arra mutatnak rá, hogy a belső vándorlás keretében az emberek főleg azokba a vármegyékbe törekednek, ahol vannak munkalehetőségek, ez pedig együtt jár a lakásárak erőteljes emelkedésével” – mondta Valkó Dávid.

Egy kis ráfordítás után csodálatos otthon alakítható ki ebben a vályog falú családi házban, amit 22,9 millió forintért árulnak Ártándon.

2024-ben, illetve az azt megelőző tízéves időszakban (2015-24) is érdekes tendencia látszik. Budapest magasan kiemelkedik a legtöbb adásvétellel, a dobogó második és harmadik helyén azonban nem feltétlenül az alacsony munkanélküliségű régiók állnak. Tízéves időtávon, az országos átlagnál magasabb munkanélküliségi rátájú Dél-Dunántúlon, illetve a Dél-Alföldön volt a népességszámhoz viszonyítva a legtöbb a tranzakciók száma, míg a regionálisan legkedvezőbb foglalkoztatottsági mutatójú Pest megyében és Közép-Dunántúlon kevésbé pörgött a piac. Ennek az oka az lehet, hogy a belső mobilitásban részt vevőknek értékesíteniük is kell az ingatlanjukat, ami szintén beleszámít a tranzakciókba, így összességében nem mutatható ki az elsőre logikusnak tűnő szabályosság.

Mindemellett az elmúlt években voltak olyan kormányzati programok, amelyek támogatták a vidéki településeken az ingatlanvásárlást, és amiknek eredményeképpen a következő években lassulhat az elvándorlás, emellett árban is felzárkózhatnak a már-már elfeledett vidéki régiók.