A hideg árnyékában: mely fűtési rendszerek dominálnak a lakáspiacon?

Magyarországon a lakóingatlanok fűtési rendszere erősen tükrözi az épületek korát, elhelyezkedését és energetikai állapotát. A zenga.hu ingatlankereső portálon található hirdetések alapján a leggyakoribb továbbra is a gáz alapú fűtés, különösen a kondenzációs kazánnal működő központi rendszer. A városi családi házak és a társasházi lakások jelentős részét így fűtik, mivel viszonylag kis beruházással korszerűsíthető, és jól szabályozható hőmérsékletet biztosít. Így befolyásolja a fűtéstípus az árat

“A fűtési rendszer ma már nemcsak egy apró technikai részlet, hanem komoly árképző tényező is az ingatlanpiacon. Különösen az energiaárak emelkedése óta figyelik tudatosabban a vevők a rezsiköltséget és az energetikai besorolást. Ha például egy régi, elavult fűtési rendszert kell lecserélni, az akár több millió forintos alkulehetőséget is jelenthet a kiszemelt ingatlanban. Ahogy a vegyes tüzelés, alacsonyabb működtetési komfortja miatt szintén inkább árcsökkentő tényező. A távfűtés viszont kiszámítható működése miatt, különösen, ha jól szigetelt panelekről beszélünk, nem ront az árazáson” - mondta Futó Péter, a zenga.hu elemzési vezetője.

Családi házaknál még mindig gyakori a vegyes tüzelésű kazán, amely fával vagy szénnel működik. Ez főként vidéki térségekben jellemző, ahol a tüzelőanyag könnyebben hozzáférhető. Az elmúlt évek energiaár-emelkedése ismét növelte az érdeklődést e megoldás iránt.

A tégla lakások esetében ugyancsak a gázkazán és a gázkonvektor a legelterjedtebb, de közel minden tizedik tégla lakásban elektromos fűtés szolgáltatja a hőt. A nagyvárosokban – különösen Budapesten és a vármegyeszékhelyeken – a panel és lakótelepi lakások miatt elterjedt a távfűtés. Előnye, hogy nincs egyedi kazánkarbantartási kötelezettség, ugyanakkor a költségek kevésbé befolyásolhatók egyénileg. Korszerű megoldások

Egyre nagyobb teret nyernek a hőszivattyús rendszerek is, különösen az új építésű, jó energetikai besorolású ingatlanoknál. Bár a beruházási költség magasabb, hosszú távon alacsonyabb rezsit és fenntarthatóbb működést kínálnak.

“Az ingatlanpiacon a korszerű, energiahatékony fűtési rendszer ma már komoly értéknövelő tényező, hiszen ez garantálja azt, hogy egy esetleges energiaár-emelkedés esetén se szálljanak el rendkívüli módon a fűtési költségek” - hangsúlyozta Futó Péter, a zenga.hu elemzési vezetője. Az utóbbi években a klímaváltozás hatására is egyre inkább előtérbe kerül a fűtés mellett az épületek hűtése. Az új építésű lakásokban gyakori a mennyezeti fűtés-hűtés megoldása, a zenga.hu-n található hirdetésekben szereplő lakások 0,5 százaléka van ilyennel felszerelve. A fűtésre és hűtésre egyaránt alkalmas fan-coil rendszerre is sok helyen találunk példát, a tégla lakások 0,7 százalékában használják ezt a megoldást.

Mit látunk az egyes országrészekben?

Egy adott térség ingatlanjainak legelterjedtebb fűtési módját a legjellemzőbb ingatlantípusok is befolyásolják, azaz egy nagyvárosi lakótelepen teljesen más fűtés lesz az elterjedt, mint egy kisváros családi házas övezetében. Ennek ellenére az azonos ingatlantípusokon belül is vannak különbségek a Dunántúl, Kelet-Magyarország, valamint Budapest és a budapesti agglomeráció között.

Kimondottan a családi házakra fókuszálva, a fővárosban és az agglomerációjában található családi házaknál a gázfűtés a legelterjedtebb: a teljes kínálat 55 százaléka gázfűtéses, a gázkonvektoros fűtéssel együtt a családi házas állomány kétharmadát ilyen fűtés jellemzi.

Ennek oka, hogy itt a családi házak többsége abban az időszakban épült, amikor a gázfűtés eleve a legnépszerűbb fűtési módnak számított. A Dunántúlon ennek a kettőnek az együttes aránya mindössze 52 százalék. Jelentősen lemaradva, de az elektromos fűtés is elterjedt a családi házaknál, a Dunántúlon 8, Budapesten és környékén 7, Kelet-Magyarországon pedig 6 százalékos részesedéssel.

A hőszivattyú viszont a fővárosban és agglomerációjában a legnépszerűbb, az ott eladásra kínált családi házak közel 9 százalékát fűtik így, míg a Dunántúlon 5, Kelet-Magyarországon pedig csak 3 százalék a részesedése. Mivel egy ilyen rendszert költségesebb kiépíteni, ezért a magasabb arány nem véletlenül ott fordul elő, ahol az ingatlanárak is magasabbak.

Azon családi házak aránya, amelyekben egyáltalán nincs fűtés, a Dunántúlon több mint 2 százalékot, Kelet-Magyarországon 1,5 százalékot, a fővárosban és környékén viszont csak bő 1 százalékot tesz ki. Ezt magyarázhatja, hogy a Balatonnak is köszönhetően a Dunántúlon sokkal több az olyan nyaraló vagy hétvégiház, amelyet csak szezonálisan használnak. Ugyanígy a kandallóval rendelkező családi házak aránya is magasabb a Dunántúlon, igaz, a teljes kínálatnak így is csak 1,5 százalékát teszik ki.

Címlapkép: Shutterstock