Ablakcsere után penészedik a sarok? Ez a német szabvány itthon is segíthet

Hová lesz a pára, ha nincs hová mennie?

Egy négyfős család naponta simán több liter vizet párologtat főzéssel, továbbá zuhanyzással, mosással és puszta lélegzéssel is rengeteg víz kerül a levegőbe. A régi ablakok sarkain az idők során sokszor ujjnyi rések keletkeztek, amiken keresztól szinte észrevétlenül cserélődött a levegő. A mai ablakok légzárása viszont olyan jó, hogy gyakorlatilag semmi nem jut át rajtuk. A pára így a lakásban marad, és a leghidegebb felületen csapódik ki: az ablaküvegen, a külső falak sarkaiban, a szekrény mögötti falon.

Orosz Balázs tíz éve foglalkozik a lakásszellőzés és a penészesedés összefüggésével, rejtett ablakszellőzők forgalmazásával és beépítésével. Ő fordította magyarra a rejtett ablakszellőzőkkel szerelt ablakok német ift tanúsításait a hazai Nemzeti Műszaki Értékelés (NMÉ) megszerzéséhez. Az elmúlt években többször voltak jelen a Magyar Mérnöki Kamara rendezvényein és 2022-ben a Lurdy házban német munkatársával előadást is tartottak a témáról. „A németek azt javasolják, ha tartósan 60 százalék fölé emelkedik a páratartalom, akkor már tenni kell valamit”, mondja. A falak mentén ennél jóval rosszabb a helyzet: ha ott öt napon át 80 százalék fölött marad a páratartalom, a hatodik napon már megtelepszik a penész.

Orosz Balázs a Magyar Mérnöki Kamara rendezvényén tart előadást

Mit ír elő a német szabvány?

A DIN 1946-6 jelű német szabvány a lakások szellőzéséről szól. Új lakóépületnél, valamint olyan felújításnál, ahol a meglévő ablakok több mint harmadát cserélik, szellőzési koncepciót kell készíteni. Ebben kiszámolják, elég levegő jut-e be a lakásba a penész megelőzéséhez akkor is, ha a lakók épp dolgoznak vagy alszanak. Ha nem, gondoskodni kell róla.

A lényeg a szabvány legalacsonyabb fokozata, a nedvesség, párakicsapódás elleni szellőzés, amit Balázs alapszellőzésnek hív. „Nem egy helyen engednek be sok levegőt, hanem sok helyen nagyon keveset. Minden helyiségben legyen egy minimálisfinom szellőzés, ami aztán összeadódik” - mondta. A német gyakorlat szerint ezt a mértékű szellőzést úgy kell megcsinálni, hogy a lakónak ehhez semmit ne kelljen tennie, de az mégis folyamatosan meglegyen.

Tapasztalatai szerint így az ingatlan méretétől függően nagyjából 12-16 óra alatt cserélődik ki egyszer lakás teljes levegője, folyamatosan, éjjel is. Minden más helyzetre, például egy népes családi ebédre, marad az ablaknyitás, amit ez a német szabvány megenged.

Néha a klasszikus építészeti megoldások is segítenek: ebben a Kapás utcai lakásban a lichthof gondoskodik a belső helyiség természetes átszellőzéséről.

Miért nem elég a gyakori, rövid szellőztetés?

Itthon az a bevett tanács, hogy naponta többször nyiss ablakot néhány percre, lehetőleg kereszthuzattal. Ez jó és fontos szokás, de nem szabad elfeledkezni arról, hogy ez azok mellett az ablakok mellett volt elegendő, amelyek légzárása messze elmaradt a mai modern ablakokétól, illetve éjszaka amikor alvás közben is sok pára keletkezik, vagy napközben, amikor senki nincs otthon nem lehetséges.

Sok ablakot úgynevezett résszellőző állásba is lehet tenni: ilyenkor a kilincset a bukó állásnál tovább fordítod, és a szárny csak néhány millimétert nyílik ki. Azonban így az ablakszárnyán körben keletkezik rés, ami felfelé ráadásul egyre nagyobb. Ha valaki ezt a megoldást választja, akkor nem szabad elfeledkeznie arról, hogy rövid időn belül újra teljesen be kell zárnia az ablakot, különben túlszellőzteti a lakást, hiszen nincs semmiféle önszabályozás.

Hogyan jut levegő egy csukott ablakon át?

Az egyik legegyszerűbb megoldás a rejtett ablakszellőző, amit a meglévő műanyag ablakba utólag is be lehet építeni. A szerelő kinyitja a szárnyat, kivesz egy darabot a tömítésből, és a helyére egy kis műanyag elemet pattint. A levegő ezután a tok és a szárny közötti keskeny téren át jut a szellőzőhöz, majd azon keresztül be a szobába. Csukott ablaknál kívülről és belülről sem látszik belőle semmi, a kilincs, a vasalat és a zár ugyanúgy működik.

A nyílás apró. Balázs szerint egy ilyen elem nagyjából 17-18 centi hosszú és 3-4 milliméter széles rést nyit, a belsejében pedig két mozgó lamella van. Erős szélben, nagy nyomáskülönbségnél ezek önszabályzó módon szűkítik a rést, ezért nem alakul ki huzat. Faablakba is beszerelhető változat is van, ott viszont a keretet ki kell marni, ami több munka, és kevesebb szakember vállalja.

A szellőzők égési levegő ellátásra is alkalmazhatók. Ehhez azonban megfelelő szakemberek igénybevételére van szükség.

Bár az ablakos fürdőszoba ideális a zuhanyzás utáni pára kiengedésére, az önszabályozás nélküli szellőztetés télen gyorsan lehűtheti a pár négyzetméteres helyiséget.

Mire figyelj, mielőtt beépítteted?

A legolcsóbb akkor beépíteni, amikor az ablak még a gyárban készül, ezért ha most rendelsz, kérdezd meg az ablakost, meg tudja-e oldani. Balázs kihangsúlyozza, hogy a szellőzőtől az ablak hőszigetelése (Uw értéke) és a csapóeső elleni védettsége sem változik, csak az ablakszerkezeten átjutó levegő mennyisége módosul, tehát a légzárási osztályba sorolása változhat. A vasalat ugyanúgy működik, mint a szellőző nélküli ablakoknál. A garanciáról előre egyeztess a szállítóval, hogy ebből később se legyen gondod.

A rejtett ablakszellőzőkkel szerelt ablakok esetében a hideg kinti levegő nem egy vízszintes rövid utat megtéve lép be a lakótérbe, ezért még némi előmelegedés is történik. Éppen ezért nem kell félni attól, hogy a lakásod le fog hűlni ettől a minimális, folyamatos szellőzéstől. Gyakorlatilag pont ellenkezőleg történik, ha penészes a lakásod, akkor a páratartalom csökkentésével még a fűtési költségeken is spórolsz.

Itthon nincs olyan szabvány, ami egy minimális, a penész megelőzésére szolgáló szellőzést írna elő, de érdemes rá gondolni.

Ha most készülsz ablakcserére, előbb olvasd el, mikor érdemes még menteni a régi ablakot, és mikor kell végleg lecserélni!

Illusztráció: Shutterstock