Brutális lakásárkülönbségekre derült fény Magyarországon
Nagyot emelkedtek az elmúlt öt évben a hazai lakásárak és ez alól a kisebb városok sem jelentettek kivételt. Volt olyan régiónk, ahol 2020 eleje óta közel duplázódtak a kisvárosi lakásárak. Az MNB két látványos ábrán mutatta be, hogy az ország melyik részén, mekkora volt az áremelkedés, és a különböző településtípusoknál hogyan alakultak az árak a budapestihez képest. Ez alapján hatalmas árkülönbségeket látunk.
Az elmúlt fél évtizedben két nagyobb áremelkedési hullám jellemezte a hazai lakáspiacot. Az első a Covid-járvány lecsengésével 2021 első felében indult el és 2022 közepéig tartott, a második pedig 2023 végétől egészen mostanáig tart.
Ezalatt az idő alatt a legnagyobb mértékben a Budapest környéki kisvárosok lakásárai növekedtek, szűk öt év alatt 98 százalékkal lettek drágábbak, amiben a fővárosból kiáramló népességnek is nagy szerepe volt.
Ezt a dél-alföldi és az észak-alföldi régió városai követték, ahol szintén közel volt a duplázódás, de a többi térségben is 70-80 százalék közötti volt a növekedés. Mindez azt jelenti, hogy Pest vármegyében éves átlagban 15,4 százalékkal mentek feljebb a nem megyei jogú, azaz a kisebb városok lakásárai, más régiók városaiban pedig többnyire 13-14 százalékos volt az éves drágulás.
Budapest drágulásával az elmúlt évtizedek során a kisebb települések lakásár-növekedései nem tudták tartani a lépést. A Covid alatt volt ugyan egy felzárkózás, de azóta ismét a fővárosi lakásárak emelkednek jobban. A budapesti átlagnál a pesti külső kerületekben 25 százalékkal kedvezőbb áron lehet lakáshoz jutni, míg az agglomeráció 30 százalékkal olcsóbb.
A vármegyeszékhelyek átlagát nézve már 47 százalék a lemaradás, a kisebb városok pedig átlagosan 60 százalékkal olcsóbbak Budapestnél. A községek tekintetében két nagy csoportot kell megkülönböztetni: azon településeket, ahol nem lehet igénybe venni a falusi CSOK-ot, és azokat, ahol igen. Előbbi kategóriába többnyire a magasabb jövedelmű települések tartoznak, ahol a népesség akár még növekedni is tud, utóbbiba jellemzően azok a települések, ahol a rossz munkaerőpiaci kilátások miatt erős az elvándorlás.
A két kategória között így a lakásárszintekben is nagy a differencia. Míg a falusi CSOK nélküli településeken az átlagár a budapestinél 55 százalékkal alacsonyabb, addig a falusi CSOK programra jogosult községek (ami a községek több mint 90 százalékát magába foglalja) és az ilyen 5000 fő alatti városok átlagára a budapestinek mindössze a 14-15 százaléka, vagyis a főváros és ezen települések között átlagosan hétszeres az árkülönbség.
A zenga.hu ingatlankereső portálról
A zenga.hu az egyik legnagyobb és legdinamikusabban fejlődő hazai ingatlankereső portál, ahol eladó házak, lakások és kiadó ingatlanok is elérhetőek országszerte. A zenga.hu célja egy olyan egyedülálló otthonteremtési portál kialakítása, amely iparágakon átívelő megoldásokkal vezeti végig az ügyfeleket az ingatlaneladás, ingatlanvásárlás, bérbeadás és bérlés folyamatán, az új otthon gondolatának felmerülésétől az ingatlan keresésen át egészen a beköltözésig.
ingatlankereső portáleladó házaklakások és kiadó ingatlanokTaláld meg új otthonod 160 272 ingatlanhirdetés között
