Otthon szeretnél vidéken? Ehhez minimum ennyi pénzre van szükség

„A 2024-es év során beköszöntött ingatlanpiaci fordulat a tavalyihoz képest tranzakciószámokban közel 30 százalékos bővülést hozott a fővárosban, azonban a budapesti lakáspiac mellett a vidéki területeken sem volt hiány a vásárlási kedvet illetően, hiszen tavalyhoz képest 14-15 százalékkal több adásvétel zárult” – idézi Máté Ferenc, a Duna House vezérigazgató-helyettesét a cég közleménye. Az ingatlanközvetítő közreműködésével értékesített vidéki ingatlanok adatai alapján, az összes ingatlantípus (használt és új, ház és lakás) figyelembevételével számított, otthonteremtésre fordított átlagos összeg 2023-hoz képest 5 millió forinttal, 39,1 millió forintra emelkedett, míg az átlagos négyzetméterár szintén 13-14 százalékos drágulás után meghaladta a 466 ezer forintot négyzetméterenként.

Felsőgödön hirdetik ezt a szemrevaló lakást, ami egy nagy családnak is alkalmas, hiszen belső kétszintes, továbbá erkélyes, kombi cirkó fűtéses, klímás, remek elosztású és jó állapotú.

A legkeresettebb vármegye a budapesti agglomerációt is magában foglaló Pest volt, a vidéki adásvételek csaknem negyede ide kötődik. Itt az ingatlanvásárlásra fordított átlagos összeg 56 millió forint az idén: ennyiből átlagosan 100 négyzetméteres otthonokat vásároltak, 12 százalékos drágulás után, 560 ezer forintos négyzetméteráron.

Baranyában 34,3 millió forintos átlagos kiadást jelentett a 76 négyzetméteres otthonok megvásárlása, négyzetméterenként 450 ezer forintot kóstáltak az ingatlanok a területen, ami 15 százalékos emelkedést jelez 2023-hoz képest. Ennél enyhébb mértékben, 5 százalékkal, 407 ezer forintra növekedett az átlagos egységár Bács-Kiskun vármegyében, ahol 84 négyzetméteres ingatlanra átlagosan 34,1 millió forintért szerződtek a Duna House ügyfelei.

Az otthonteremtésre fordított összeget illetően második helyre került, ugyanakkor négyzetméterárban rekorder lett idén a Kelet-Magyarország központjának számító Hajdú-Bihar vármegye, ahol átlagosan 47,8 millió forintos kiadást jelentett egy élhető, 74 négyzetméteres ingatlan megvásárlása. Négyzetméterárak tekintetében az előző évhez képest jelentős, 19 százalékos (átlagosan 645 ezer forint).

A XX. kerületben hirdetik ezt a lakályos, erkélyes és harmadik emeleti panellakást, ami egy csendes, rendezett, liftes lépcsőházban található, és az ára is a fővárosi árak alatt található.

A legolcsóbb ingatlanok (209-287 ezer Ft/m2) Nógrád, Tolna, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében találhatók, átlagos ingatlanértékben a legmegfizethetőbbnek a fenti vármegyék mellett még Borsod-Abaúj-Zemplén számított, az említett területeken 16,6-23,2 millió forint is elegendő lehetett az átlagosan 64-90 négyzetméteres otthonok megvásárlásához.

A vidéki területek használtingatlan-piacán a családi házakért fizetett átlagos négyzetméterárak terén volt a legjelentősebb, 14 százalékos áremelkedés (390 ezer forint). A téglaépítésű lakásokért kért egységár 13 százalékos növekedés után 607 ezer forint körül alakult vidéken, míg a legcsekélyebb mértékben, 11 százalékkal a panellakások drágultak, az értük kért átlag 542 ezer forint négyzetméterenként.

A legmagasabb, 1,05 millió forintos négyzetméteráron egy gödöllői panel talált új tulajdonosra, az 59 négyzetméteres lakásért ráadásul alku nélkül, irányárat adott a vevő. Végső vételár tekintetében ennél is többet, 65 millió forintot is adott valaki egy debreceni, 83 négyzetméteres, nagyon jó állapotú panellakásért, míg Salgótarjánban 6 millió forintért is lehetett kisebb méretű, 28 négyzetméteres panelhez jutni, négyzetméterárak terén azonban a legalacsonyabb összeget, 128 ezer forintot egy 59 négyzetméteres, felújítandó, komlói lakásért fizettek.

A címlapkép ebből a keszthelyi ingatlanhirdetésből származik.