Jövőre is marad ledolgozni való a lakáspiacon

A tavaly év végén (2023. IV. negyedévében) kezdődő ingatlanpiaci növekedéssel együtt 2023-ban az adásvételek száma 24 százalékkal múlta alul a 2022-est. A KSH friss jelentése szerint a kilábalás idén január-márciusban igen dinamikusan folytatódott. A használt lakások éves összevetésben 38,3 százalékkal, az újépítésűek pedig 47,6 százalékkal jobban forogtak a piacon, írja közleményében az OTP Ingatlanpont közvetítő cég.

Ennek a pécsi téglalakásnak 59 millió forintig csökkentették az árát. A klinikák közelében lévő társasház földszintjén található lakás 94 négyzetméteres és egy garázs is tartozik hozzá.

Ez a 2024-es fellendülés a második negyedévre – az eddig feldolgozott adatok szerint – megtört, legalábbis a használt lakásoknál, míg az újak forgalma tovább emelkedett. Április-júniusra 24,9, illetve 69,2 százalékos bővülést regisztráltak az előző évi igen szerény bázishoz képest. E jelentős különbségnek, illetve az új lakások tavaszi látványos kelendőségének Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint oka lehet a kínálat hullámzása is. Az év elején a nagy beruházók számos új projekt indítását jelentették be, melyek leendő lakásai ekkorra válhattak piacéretté.

2023-ban 7,1 százalékos éves drágulást regisztráltak, ami – tekintettel a magas inflációra – reálértéken 8,8 százalékos árcsökkenésnek felelt meg. 2024 első negyedében a megugró kereslet húzta magával az árakat is, ami az előző negyedévhez képest 7,9 százalék nominális, azaz 6,6 százalék reáldrágulást jelentett. Ezzel szemben a második negyedévben a tavaszi megtorpanás nominálisan az árak stagnálását (+0,2%), reálértéken pedig a csökkenését (-1,2%) hozta. E visszaesésben a használt lakásoké (-1,3%) volt a főszerep, míg az újak (0,2%) tartották az értéküket.

Vidéke válogatja

2024 január-márciusban Budapesten 55 százalékos éves forgalomnövekedés látszott, addig a községekben csak 16 százalék volt a bővülés. A második negyedévi fékezés idején pedig 38 százalék, illetve 9 százalék volt e két részpiac növekedési mutatója. Ez a különbség az elemző szerint összecseng azzal, hogy a nagyvárosokban rendszerint bőségesebbek a piaci hangulatváltozáskor gyorsan mobilizálható tartalékok. Ilyen például maga a nagyobb ingatlanválaszték is, vagy az a többlet vásárlóerő, ami a befektetők jelenlétéből fakadhat.

Ez az érdi, a Tusculanum városrészben kínált, három lakásból álló, felújított családi ház, egy nagy telken, szintén csökkentett áron eladó.

A KSH jelentéséből következik, hogy a lakáseladások száma idén már mindenütt túljutott a 2023-as mélyponton, de a korábbi évek jellemző szintjét nem éri el. Bár az adásvételek idei száma mintegy 25 százalékos növekedéssel elérheti a 130 ezret, azonban ez még mindig elmaradna az elmúlt tíz év 140 ezer feletti átlagától. De ez még az év végéig változhat.

A negyedéves árváltozás Budapesten +3,9 százalék volt az első két negyedév között, ezzel szemben a vármegyeszékhelyeken -1,8 százalék, az agglomerációs településeken -6,7 százalék, míg az agglomerációhoz nem tartozókban -8,6 százalék. Az MNB lakásárindexének friss kiadása szerint az első negyedévben az országos (negyedéves) nominális árnövekedés 6 százalék volt, azon belül Budapesten 4,5 százalék, a vidéki városokban 6,5 százalék, míg a községekben 6,7 százalék.

Ám a második negyedév összességében az MNB-nél is stagnálást mutat (0,2%), amin belül csak a fővárosban volt növekedés (3,9%), míg a városokban (-0,4%) és a községekben (-2,8%) árcsökkenést regisztráltak. Az egyes régiók városai mind az erős első, mind a gyengébb második negyedévben – egy-egy kivétellel – szinte együtt mozogtak, legfeljebb egy-két százalékponttal eltérő eredményt produkáltak.

Kivételes lehetőség Budafokon, ahol ezt a három szobás, egyedi lakást kínálják csökkentett áron.

Két, az iparfejlesztés szempontjából egyaránt fókuszban tartott régió pályája lógott csak ki egy kissé a sorból. A Debrecen körüli fejlesztésekben érintett Észak-Alföld városaiban az első negyedévben igen magas, 8 százalékos volt a drágulás, ám ezt a következő negyedben a régiók közötti legnagyobb, 4,2 százalékos csökkenés követte. A Szegeddel fókuszba emelt Dél-Alföld viszont mindkét negyedévben tudott növekedni, 8,5, majd 1,2 százalékot. Így a második negyedévben a maga éves 13,1 százalékos drágulásával nem csak a többi régiót, hanem az országos és a fővárosi átlagot is (+9,3%) sikerült felülmúlnia.

Illusztráció: Budapest, Shutterstock