Kevesebb ételt dobnál ki? – A japán hűtőrendszerzési technikával ez is menni fog!

Biztosan előfordult már veled is, hogy a nyitott frigó előtt elkapott a pánik, mert jól tudtad, hogy képtelenség megenni azt a sok felbontott savanyúságot, lekvárt, májkrémet, amelyek elfoglalják a fél hűtőt. Persze aztán rávetted magad, hogy néhányat megegyél, de amikor kibontottad, talán kiderült, hogy már rég nem is fogyasztható. Nem vagy egyedül ezzel a problémával.

Ahogy Kohei Watanabe, a tokiói Teikyo Egyetem hulladékgazdálkodási kutatója is mondja: „Gyakori, hogy elcsomagoljuk az értékes élelmiszer maradékát, amiről aztán megfeledkezünk és megromlik.” Ez persze világszerte jellemző.

El tudod képzelni az életed ebben az Andrássy út egyik legszebb épületének tetőterében található luxus lakásban? A konyha a legmodernebb háztartási gépekkel felszerelt.

Az Egyesült Királyságban az élelmiszerhulladékok 60 százaléka, az Egyesül Államokban 40-50 százaléka, Japánban 47 százaléka a háztartásokból kerül a szemétbe. Ez utóbbi évi 5,2 millió tonna ételmaradékot jelent.

Az otthoni pazarlás okai eltérőek lehetnek, de a leggyakoribbak a következők:

• Az élelmiszerek „eltűnése” a hűtőszekrényben.
• Félreértelmezett szavatossági dátumcímkék.
• Impulzusvásárlás.
• Rossz tervezés a bevásárlókör során.
• Tudatosság hiánya az élelmiszerpazarlás csökkentésével kapcsolatban.

Dátumok útvesztője

Okayama és Watanabe, Japán két vezető élelmiszerpazarlás-kutatója legújabb projektjükben olyan hűtőszekrény-rendezési technikákat javasolnak, amelyek – a veszteség fő forrására – a zsúfolt hűtőszekrény kezelésére irányulnak. Okayama több mint 500 tokiói lakos körében végzett felmérést, hogy feltárja, miért dobják ki az élelmiszereket.

A válaszadók a következőket mondták: a termékek már megromlottak, vagy csak már nem ízlettek, esetleg egyszerűen elfelejtkeztek róluk, vagy egyszerűen lejárt a szavatossági idő.

Az V. kerületben, a város szívében helyezkedik el ez a lenyűgöző lakás, ahol a konyha is egy álom.

„A szavatossági idő és a fogyaszthatósági idő nem ugyanaz – és egyik sem jelenti feltétlenül azt, hogy egy termék már nem jó, különösen az erjesztett élelmiszerek esetében – mondja Watanabe. Számos országban a szavatossági idő azt a dátumot jelenti, amely előtt a termék a legfinomabb, míg a fogyaszthatósági idő azt a dátumot jelöli, amelyet a gyártó garantál a biztonságos fogyasztás érdekében. A fogyasztók azonban világszerte hajlamosak összekeverni ezeket a dátumokat. Ezért a szakértők azt javasolják, bízzunk érzékszerveinkben, különösen a fűszerek, pékáruk, erjesztett élelmiszerek, például joghurtok, sajtok esetében. „A legtöbb dolog a szavatossági idő lejárta után még ehető” – mondja a szakértő.

Bocsi, de nem eszlek meg

A pazarlás csökkentésének reményében Okayama és Watanabe kidolgozta a hűtőszekrény rendbetételének gyakorlati technikáját, amit egy lakóparkban teszteltek is, és 20 százalékos pazarláscsökkenést értek el vele. Azt javasolják, hogy első lépésként színes ragasztószalagokkal jelöld ki egy részt a hűtődben, ahol a gyorsan romló ételeket tárolod, de használhatod a ragasztócsíkot úgy is, hogy ezekre az ételekre ragasztod.

Saját kert is tartozik ehhez a II. kerületi lakáshoz, ahol akár egy kis fűszerkertet is kialakíthatsz.

A második lépés, hogy kizárólag átlátszó dobozokba pakold az ételeket. Végül gyárts olyan matricákat, amelyeken ez áll, ne haragudj, de nem tudlak megenni, még jobb, ha egy sajnálkozó emberi arc is kerül a szöveg mellé. Majd egy hónapig kampányszerűen ragaszd rá minden kidobásra szánt élelmiszerre.

Mindhárom módszer a pazarlás tudatosítására helyezi a hangsúlyt. A korábbi tesztben résztvevők legnagyobb része az átlátszó doboznak, kevesebben a matrica használatának, és több mint tíz százaléka a felszalagozásnak tulajdonította, hogy csökkent a háztartásában kidobott ételek aránya.