Meddig érdemes foltozni a régi ablakot, és mikor kell végleg lecserélni?
Már mindenhol megkezdődött a fűtési szezon, ami azt is jelenti, hogy megjelenhet a vizesedés, a penész, esetleg a huzat. Ezek gyakran a nyílászárókhoz köthetők, de nem mindig, ezért fontos tudni, mikor elég a javítás, és mikor kell cserélni. Cikkünkben megnézzük az intő jeleket, és azt, hogy a gyakorlatban ezek mit jelentenek.
Huzat, vetemedés és az a bizonyos papírteszt
Mielőtt szakembert hívnál a huzatos ablakhoz, érdemes elvégezni egy pofonegyszerű tesztet. Szoríts egy papírcsíkot a becsukott keret és a szárny közé. Ha a papírt ellenállás nélkül ki tudod húzni, ott bizony elszökik a meleg. Műanyag ablakoknál ez a hiba gyakran egy félórás vasalatbeállítással orvosolható, mert a szárny idővel egyszerűen megsüllyed.
Régebbi faablakoknál sokszor nincs is tömítés, vagy már teljesen elöregedett, ami utólag bemart horonyba illesztett tömítőprofillal orvosolható. Ha viszont a huzat a párkány vagy a káva mentén jön be, ott beépítési hiba vagy kiöregedett hézagkitöltés áll a háttérben, amit egy tömítéscsere már nem hoz helyre.
A faablakok akadása vagy nehéz záródása sem jelent azonnal cserét, kivéve, ha a korhadás-teszt elbukik. Ha egy lapos csavarhúzót a tok és a szárny alsó részébe nyomva az több helyen is milliméterekre besüllyed a puha fába, a szerkezet elkorhadt, és a csere elkerülhetetlen.
Ha viszont csak egy-egy ponton puha, vagy a fa kemény és ép, egy asztalos kijavítja, a felület pedig csiszolható, festhető és felújítható. Ép kapcsolt faablaknál a belső szárny üvege hőtükrös üvegre is cserélhető, ami a teljes csere töredékéért javít a hőszigetelésen.
Egy családi háznál a nyílászárók állapota közvetlenül összefügg a falak szigetelésével. Ha homlokzati szigetelés van tervben, az ablakokat ideális esetben azzal egy időben, a szigetelés síkjába beépítve érdemes cserélni, különben a káva mentén hőhidak alakulhatnak ki.
Amikor a ház szigetelése és az ablak egy egységet alkot
Hogy hogyan néz ki, amikor az ablak és a szigetelés eleve egy rendszert alkot, azt látjuk ennél a 2022-ben épült pécsváradi családi háznál. A 15 centiméteres lábazati, a 20 centiméteres homlokzati és a 35 centiméteres tetőszigetelés mellé már az építéskor korszerű, kétrétegű, redőnnyel és szúnyoghálóval felszerelt nyílászárók kerültek.
A jól szigetelt épülethéj teszi lehetővé, hogy az ötszobás házban a hőszivattyús padlófűtés a napelemes rendszerrel együtt gazdaságosan működjön. Egy régi ház felújításánál is ez a cél, vagyis hogy az ablak ne különálló elem legyen, hanem a szigetelés része.
Pára az üvegen és a nem várt penész
A páralecsapódás az egyik legfélreértettebb jelenség. Ha a pára az üveg belső felületén, alul jelenik meg, az többnyire nem az ablak hibája, hanem a magas belső páratartalom és a kevés szellőztetés eredménye. Ez a jelenség kifejezetten az új, jól záró ablakok beépítése után szokott előfordulni, hiszen a régi, huzatos ablakok észrevétlenül „szellőztettek” a lakók helyett.
Ha viszont a pára a hőszigetelt üveg két rétege között csapódik le, az üvegpaket elvesztette a hermetikus zárását. Ilyenkor nem kell az egész ablakot kibontani, elegendő csak az üvegbetétet cserélni. Kapcsolt faablaknál a két szárny közötti pára általában azt jelzi, hogy a belső szárny nem zár jól, ami tömítéssel orvosolható.
Komolyabb a helyzet, ha a penész a tok és a fal csatlakozásánál jelenik meg. Ez hőhidat vagy hibás beépítést jelez, ami a csatlakozás szakszerű újratömítését, súlyosabb esetben cserét igényel.
A nyílászáró cserével együtt tehát a megfelelő légcserét is meg kell oldani, akár tudatos, lökésszerű szellőztetéssel, akár résszellőzős ablakkal vagy hővisszanyerős szellőzővel.
Az albertfalvai, magasföldszinti panellakás társasháza a panelprogram keretében külső hőszigetelést kapott, a lakásban pedig hőszigetelt nyílászárók vannak. A szigetelt falak belső felülete melegebb, így kevésbé hajlamos a páralecsapódásra, a légcserét viszont itt is meg kell oldani. Ebben segít a kétirányú tájolás. A déli nappali és az északkeleti konyha és szoba ablakait egyszerre kinyitva egy öt-tíz perces kereszthuzattal gyorsan kicserélhető a levegő, ami segít megelőzni a pára és a penész kialakulását.
Amikor nem a spórolás, hanem a csend a fő szempont
Jó kiindulópont, hogy ha a javítás költsége eléri egy új ablak árának harmadát, vagy ugyanaz a hiba két-három éven belül újra és újra visszatér, már nem érdemes foltozni a régit. Sokan mégis azért halogatják a cserét, mert attól tartanak, hogy sosem térül meg a beruházás. Az ablakcsere megtérülése azonban a komfortban is mérhető, például abban, hogy kint marad a város zaja. A zajvédelemhez nem elég több üvegréteg, a különböző vastagságú vagy ragasztott üvegtáblák és a jó tömítés számítanak igazán.
Egy nyüzsgő sugárúton az ablak elsődleges feladata az, hogy nyugalmat teremtsen odabent. Az újbudai, Bartók Béla úti, 130 négyzetméteres lakás 2022-es teljes körű felújítása során háromrétegű üvegezéssel ellátott, kifejezetten jó hangszigetelésű nyílászárókat építettek be.
A hirdetés szerint így zárt ablakok mellett a forgalom zaja gyakorlatilag nem érzékelhető. Az elhelyezkedés is segít, hiszen a lakás ablakai nemcsak a Bartók Béla útra, hanem a csendesebb Benedikt Ottó utcára is néznek, így a pezsgő kulturális negyed közepén is megmarad az otthon nyugalma.
A zenga.hu ingatlankereső portálról
A zenga.hu az egyik legnagyobb és legdinamikusabban fejlődő hazai ingatlankereső portál, ahol eladó házak, lakások és kiadó ingatlanok is elérhetőek országszerte. A zenga.hu célja egy olyan egyedülálló otthonteremtési portál kialakítása, amely iparágakon átívelő megoldásokkal vezeti végig az ügyfeleket az ingatlaneladás, ingatlanvásárlás, bérbeadás és bérlés folyamatán, az új otthon gondolatának felmerülésétől az ingatlan keresésen át egészen a beköltözésig.
ingatlankereső portáleladó házaklakások és kiadó ingatlanokTalálj rá új otthonodra több mint 187 ezer hirdetés között
