Merre költöznek a budapestiek? Ezek a legnépszerűbb kerületek

Tavaly mintegy 29 ezer ember költözött Budapesten belül egyik kerületből a másikba, ez elmarad a 2024-es 32 ezres számtól, írja közleményében az OTP ingatlanpont a KSH adataira hivatkozva. Ennél alacsonyabb az elmúlt harminc évben csak egyszer, 2023-ban volt a fővárosiak aktivitása, akkor 28 ezren költöztek új állandó lakcímre a kerületek között. A kerületen belüli állandó költözéseket külön számítja a statisztikai hivatal. A tavalyi 22400 ilyen típusú lakóhely-változtatás pedig egyenesen negatív rekord a három évtizede vezetett adatsorban. 2025-ben így összesen kicsivel több mint 51 ezren változtattak állandó lakóhelyet a fővároson belül.

A XIII. kerület frekventált részén eladósorba került egy jó állapotú, 35 négyzetméteres, másfél szobás lakás, ami egy háromemeletes, lift nélküli társasház 2. emeletén található.

„Az elmúlt években érezhetően csökken a Budapesten belüli mobilitás, egyre kevesebben váltanak lakóhelyet, ezt a trendet csak a 2024-es év törte meg ideiglenesen” – mondta Valkó Dávid. Az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint ennek a tendenciának több oka is lehet, kiemelte például a főváros magasabb ingatlanárait, amelyek egyre több embernek teszik megfizethetetlenné a saját lakást, részben emiatt volt megfigyelhető a főváros környéki agglomeráció növekvő népszerűsége is.

A tulajdonostól eladó ez a 3 szobás, új építésű, prémium lakás a XIII. kerületi Juta utcában, rugalmas 20-80 százalékos finanszírozással.

Az nem meglepő, hogy Budapesten belül a legtöbben az évek óta legnépszerűbbnek számító kerületekbe költöztek, a lista élén fej-fej mellett áll a XI. és a XIII. kerület közel 2500 betelepülővel. Ez nem csak a jó közlekedési kapcsolatokkal magyarázható, hanem azzal is, hogy immár hagyományosan ezekben a kerületekben épül a legtöbb új lakás. A dobogó harmadik helyére Zugló (XIV. kerület) került, alig lemaradva, majd Óbuda-Békásmegyer (III. kerület) és a II. kerület következnek, mindkét esetben mintegy 1800 új, más kerületből ideköltöző állandó lakost regisztráltak. A legkevesebben a külső és a legbelső kerületeket választották, a XXIII. és az V. kerületbe mindössze 550-en, a XXII.-be és a VI.-ba pedig 800-an költöztek a fővároson belül máshonnan. Érdekesség, hogy a XIII. kerület az elköltözésekben is élen járt, 2700-an hagyták ott másik városrész kedvéért, a XIV. kerületből 2200-an, a XI. kerületből pedig 2000-en költöztek el. Vagyis megfigyelhető, hogy ezek között a népszerűnek számító budapesti városrészek között jelentősen cserélődik is a népesség.

Otthon Start hitellel is megvásárolható, két, újépítésű házat hirdetnek a XXII. kerületben. A 96,4 négyzetméteres, kizárólag földszintes elrendezésű, ikerházfél saját telekrésszel rendelkezik.

A vándorlásból eredő legnagyobb fogyást a VIII. kerület regisztrálta tavaly, ahonnan majdnem 600-zal többen költöztek más városrészbe, mint oda be. A IX. kerületből 520-szal többen távoztak, mint amennyi az új érkező volt, míg a VII. kerület 440 fős negatív egyenleggel zárta az évet ebből a szempontból. A legnagyobb pozitív vándorlási különbözetet a már többször említett, slágernek számító XI. kerület érte el, ahova több mint 430-cal többen költöztek, mint amennyien otthagyták. Ebből a szempontból felértékelődött a szomszédos XXII. kerület is közel 300 fős népességszám-növekedéssel, de majdnem ugyanekkora bővülést ért el a XVI. és a III. kerület is. Ha ezeket a számokat népességarányosan vizsgáljuk, akkor a XXIII. kerület járt az élen, ahol 1%-kal bővült a népesség a fővároson belüli vándorlás eredményeként. Második helyen állt a XXII. kerület 0,53%-os növekedéssel, a harmadik pedig a XVI. kerület volt 0,4%-kal. A másik végletként a IX. kerület népessége 1%-kal csökkent a budapesti vándorlás következtében, hasonló változás látszott a VII. és a VIII. kerületben is. Vagyis 2025-ben is fennmaradt az a tendencia, hogy jellemzően a belső pesti kerületeket hagyták ott az emberek, míg a külső városrészek vonzzák a beköltözőket.

„Ez a belső vándorlási mintázat szintén magyarázható egyrészt a külső kerületek elérhetőbb lakásáraival, illetve az elmúlt évek-évtizedek közlekedési fejlesztései miatt ma már sokkal gyorsabban érhető el tömegközlekedéssel is a belváros. Emellett az elmúlt évtizedben nagyobb új lakóprojektek, valamint különféle munkahelyek, irodaházak, logisztikai központok is települtek ezekbe a külső kerületekbe és a szomszédos agglomerációs településekre” – hangsúlyozta Valkó Dávid.

Csepelen hirdetik a 62 négyzetméteres, 1+2 félszobás panellakást.

Ha az egyes kerületek közötti költözések részletes kereszttábláit megnézzük, akkor továbbra is felfedezhetők olyan mintázatok, melyek már évek óta fennállnak. Ahogy az országon belüli lakhelyváltoztatásoknál láttuk, úgy a fővároson belül sem feltétlenül mennek messzire az emberek, illetve kisebb az átjárás a pesti és a budai oldal között is. Az I. kerületből elköltözők legnagyobb része (18%) például a szomszédos II. kerületig ment csupán, ezt követte a szintén budai XII. és a XI. kerület. De ugyanígy a II. és a III. kerület esetében is nagyobb eséllyel maradtak az elköltözők a budai oldalon. Említettük, hogy a fővároson belül is vannak kimondottan erős kapcsolatok egyes kerületek között. Kiemelhető például az egymással szomszédos XI. és XXII. kerület, ahol az egykori újbudaiak 20%-a csak egy kicsit költözött kijjebb Budafok-Téténybe, az ellenkező irányban pedig a XXII. kerületből elköltözők 40%-a ment csak a szomszédos városrészig. Ez azt jelenti, hogy a XXII. kerületbe beköltözők majdnem fele (48%) a XI. kerületből érkezett. Hasonló, ám valamivel gyengébb ez a kapcsolat a II. és a XII. kerületek között, ott a hegyvidéki új lakosok 21%-a érkezett a II. kerületből, míg a II. kerület esetében a beköltözők 16%-a volt korábban „szomszéd”. A budai és a pesti oldalak közti kölcsönös mobilitás ugyanakkor általában továbbra is alacsony, a külső XXIII. kerületbe máshonnan költöző 547 emberből például mindössze 48 érkezett a Duna túlpartjáról, de ez a kapcsolat az ellenkező irányban is hasonlóan gyenge volt. Egész fővárosi szinten talán a két legextrémebb statisztika, miszerint mindössze egyetlen ember volt, aki az I. kerületből a XX.-ba, illetve egy másik, aki a XXIII.-ból a II.-ba költözött. Az ellentétes rekord pedig az a 391 költöző, aki a XI. kerületi lakcímét cserélte XXII. kerületire.

Érdekes azt is megvizsgálni, melyik kerületek tudják a legjobban megtartani a népességüket. A költözők közül Csepelen (XXI.) és Budafok-Tétényben (XXII.) volt a legjellemzőbb, hogy a kerületen belül maradtak az emberek, mindkét esetben 59% volt ez az arány az összes lakóhelyváltoztatón belül. A dobogóra felfért még a III. kerület, ahol 57% talált új állandó lakhelyet a városrészen belül. Ezzel szemben a belvárosban, a VI. és VII. kerületekben ez az arány mindössze 22-23% volt, illetve hasonlóan alacsonyan alakult az I. kerületben is.

A kétezres években épült ez a XVI. kerületi, kiváló adottságokkal rendelkező, jó állapotú, téglaépítésű, 4 szobás, 177 négyzetméteres családi ház, amely egy 529 négyzetméteres telken helyezkedik el.

„Évek óta megfigyelhető Csepel jó pozíciója a lakosság megtartásában, ennek oka egyrészt a kerület sokszínűsége, hiszen a kisebb-nagyobb lakótelepektől a családi házas övezetekig mindenki megtalálhatja a neki megfelelő lakást, emellett a kerület vonzereje lehet a relatív alacsony ár a fővároson belül. Ugyanez mondható el Budafok-Tétényről is, melynek a belvároshoz közelebb eső lakótelepi területei és a változatos családi házas övezetei biztosítják a sokszínűséget, emellett egyre több az új lakóprojekt is a kerületben, miközben továbbra is a budai oldal legolcsóbb városrésze maradt” – emelte ki Valkó Dávid. Az elemző szerint emellett mindkét kerület esetében sokat javult a tömegközlekedés, ami szintén növelte a vonzerejüket. Ezzel szemben a belső pesti kerületekben jellemzően rosszabb állapotú, típusra homogén összetételű ingatlanok vannak, oda leginkább az költözik, aki kifejezetten a belvárosi pezsgésre vágyik.

Az OTP Fáy Alapítvány megbízásából az Impetus kutató cég által 3 év elteltével megismételt, országos reprezentatív kutatás pedig, amelyben a 16-24 éves korosztályt kérdezték jövőképükről és Magyarország megítéléséről, arra világított rá, hogy megfordult a trend: 2023-ról 2026-ra csaknem megduplázódott azoknak az aránya (25-ről 45 százalékra), akik itthon képzelik el a jövőjüket 10 év múlva.