Amiért ezt a magyar várost tartják a legkevésbé szeretett magyar településnek

Vannak, akik még emlékeznek a kétezres évek elejére, amikor sokan megkérdőjeleződték a debreceni villamos létezését, ami hasonló volt ahhoz, ahogy sokan ma például a Balatont tagadják. Bárkinek is áll az érdekében ilyen földrajzi megszégyenítés és tagadás, meglepően sok követőre talál.

Ez az elbűvölő penthouse lakás Nagyerdőalján, egy társasház legfelső emeletén található. A 130 négyzetméteres lakáshoz 137 négyzetméteres erkély tartozik.

Debrecen egyik előnye, hogy van villamosa. Kétségtelen előnyei közé tartoznak az elmúlt 20 évének infrastrukturális fejlesztései is, a reptértől az autópályákig, valamint az egyetemre épülő ipari és technológiai fejlesztések. Debrecen egyik célja, hogy amolyan második magyar fővárosként tekintsenek rá, és bár sok helyen van még jelentős elmaradás, de a debreceni ingatlanpiac nincs ezek között. A budapesti után a második legnagyobb városi lakáspiac Debrecenben található, és ez az árakra is jelentős hatással volt, és az átlagos négyzetméterár már itt is meghaladta az egymillió forintot. Az országos átlagos négyzetméterár 980 ezer forint a zenga.hu hirdetési adatai szerint.

A drágaság nem egy vonzó tényező, de Debrecen esetében nem erről van szó. Akkor miért van mégis az, hogy megjelent a Debrecen-ellenesség. Ahogy ezen a mókás kis térképen látszik, Magyarországon határozottan Debrecenre irányulnak a negatív gondolatok, a magyarázat szerint ipari városként tartják számon, kevesebb kulturális jelentőséggel, mint Budapest.

A közösségi médiában, például a Redditen, a Debrecen mivel érdemelte ki ezt a különösen megvető és cinikus megbélyegzést? nevű posztjában egész sok magyarázatot találni. Az egyik szerint "hülyék mindenhol vannak. De debreceniként látom, hogy a legbüszkébb hülyék itt laknak".

Mások politikai okokkal magyarázzák, hogy míg egyes városok pofonokat kaptak, Debrecen meg ipart, de az elmúlt évtizedek ipari fejlesztései mára oda vezettek, hogy "mégis a pofon volt a jobb választás". Van, aki szerint a megfejtés csupán annyi, hogy más városok "nem akarnak többnek tűnni, mint amik valójában, Debrecen igen". És hogy miben merül ki ez a több? "Pöffeszkedés terén".

Ez a remek állapotú lakótelepi lakás a Laktanya utcában 71 négyzetméteres, erkélyes. A nappali mellett még van két szobája, mindez a magasföldszinten.

Ennél történelmibb kontextusba helyezi a kérdést egy másik kommentelő. A Cívis városról azt írja, hogy maga a cívis szó jómódú parasztot jelent. A múlt században az olyan polgári városokat, mint Nagyvárad és Kolozsvár elcsatolták az országtól, onnantól pedig Kelet-Magyarországon a fókusz Debrecenre került, ahonnan az emberek szellemi és kulturális hatást vártak, de hiába. A lesújtó vélemény szerint ugyanis a debreceni emberek nem polgárok, soha nem is voltak. Debrecen egy sosem polgáriasodott város.

Hogy a történelembe kellene visszamenni a kérdés megértéséhez, arra Petőfi Sándor a bizonyíték, aki ezt írta: "Voltál-e már Debrecenben, barátom? Láttad-e a pusztai várost, vagyis e városi pusztaságot? Ha porba vagy sárba akarsz fúladni, csak ide jőj, itt legkönnyebben célt érhetsz; de az orrodat jól befogd, mert különben, mielõtt megfúlnál, a guta üt meg a szalonnaszagnak miatta. Mennyi szalonna, menyi hízott disznó van itt! A szellem mégis oly sovány, hogy csak úgy csörög a bordája, éppen mint az idevaló híres talyigás lovaknak. Itt, ha vesznek is könyvet, tán csak azért veszik, hogy bele szalonnát takarjanak.“

Ez a családi ház 2025-ben épült, felsőkategóriás műszaki tartalommal rendelkezik.

Eladó Debreceni lakásokért kattints ide!