Miért jön vissza a penész kezelés után? Négy ok, amit érdemes ismerni

A penészesedés alapvető oka a nedvesség

A nedvesedés mögött általában négy dolog állhat. A víz bejöhet kívülről, a tetőn vagy felszivároghat a talajból, esetleg szivároghat egy rejtett csőből. Ha ezek egyike sem áll fenn, akkor minden bizonnyal az élettel bevitt pára miatt magas a lakás levegőjének a páratartalma és az csapódik kielőször a hidegebb felületen.

Kívülről bejut a víz

A tetőbeázás azért alattomos, mert egy sérült cserép vagy hibás bádogozás mellett a víz lassan jut be a szerkezetbe, és a penész előbb a födémben vagy a tetőtérben jelenik meg, csak később a mennyezeten.

A legdrágább eset a talajnedvesség, ami főleg régebbi, gyenge vagy hiányzó vízszigetelésű házakban fordul elő. Ilyenkor a fal alulról szívja fel a vizet, az alsó része nedvesedik, a vakolat mállik, és a penész a padló közelében kezdődik. Árulkodó jel, ha a penész esős időszak után erősödik, száraz nyáron pedig szinte eltűnik. Ebben az esetben a vízszigetelést és a víz elvezetését kell rendbe tenni, a szellőzés legfeljebb enyhít.

A hiányzó vagy tönkrement talajnedvesség elleni szigetelés tipikus következménye a salétromosodás (szakszóval sókivirágzás) és a vakolat mállása. Ez nem azonos a penészedéssel: a talajból felszívódó nedvesség sókat szállít a falba, amelyek kikristályosodva szétroncsolják a vakolatot, hosszabb távon pedig a falazatot is.

Csőtörés

A rejtett szivárgás azért veszélyes, mert sokszor csak akkor veszed észre, amikor a penész már megjelent. Leggyakrabban a csempe vagy a falburkolat mögött, a padló alatti vezetékeknél, illetve a mosdó, a kád és a vécé környékén fordul elő. Gyanús, ha egy folt fűtési szezontól függetlenül nedves, ha dohos szagot érzel, vagy ha leválik a festék, a tapéta. A hibát hőkamerával vagy nedvességmérővel lehet megtalálni bontás nélkül, ezért érdemes ilyen eszközzel dolgozó szakembert hívni.

A ház hideg pontjai a hőhidak

A hőhíd az épület olyan pontja, ahol a hő gyorsabban távozik, ezért a fal belső felülete hidegebb, mint a környezete. A pára mindig a leghidegebb felületen csapódik ki először, így ezek a pontok tartósan nedvesek maradnak. Tipikus helyei az épületsarkok, az ablakkávák, a külső falak és a válaszfalak találkozása, valamint a rosszul szigetelt födémek és erkélyek.

Orosz Balázs tíz éve foglalkozik a lakásszellőzés és a penészesedés összefüggésével, rejtett ablakszellőzők forgalmazásával és beépítésével. Szerinte a hidegebb külső falak miatt becsaphat bennünket a szoba közepére tett páratartalom-mérő is: egy külső saroknál a fal mellett jóval magasabb a páratartalom értéke, mint a helyiség közepén. Hosszú távon a hőszigetelés a megoldás, addig is segíthet, ha ezek a pontok kapnak meleget és levegőt, és nem tolsz eléjük szorosan szekrényt.

A leggyakoribb: kevés a levegő

Ha a foltok a fűtési szezonban jelennek meg, a fürdőben, a konyhában, a hálószobában vagy a mosókonyhában, akkor szinte biztosan az alul-szellőztetés a probléma, azaz a párás levegő nem tud távozni. A legrosszabb a téli időszak, amikor bezárkózol és kevesebbet szellőztetsz. Ez a fajta penész sokszor új ablakok beépítése után jelenik meg, mert a jól záró nyílászáró megszünteti a régi, nagymértékű légcserét. De a huzamosabb ideig fennálló magas páratartalom és ezzel együtt a penész bizony még egy ma épített, jól szigetelt házban is előfordulhat.

A jó állapotú vályogfalazat természetes módon szabályozza a belső páratartalmat, de a szerkezet megóvásához és a penész megelőzéséhez ennél az alapanyagnál is elengedhetetlen a folyamatos szellőzés.

Miért nem elég a penészgátló?

A látható penészt természetesen el kell távolítani, a penészgombát el kell pusztítani. De az erre választott megoldás (hipó, festékbe kevert adalék, ózonos kezelés, stb.) után fel kell tenni magunknak a kérdést, vajon a választott megoldás képes – e tartós megoldást kínálva az okot, a magas nedvességet, páratartalmat hosszabb távon a megfelelő szinten tartani? Ugyanis ha megint hosszabb időn át magas a páratartalom, újra előjön a penész”, mondja Balázs. Egy szobafestő ismerőse, akinek a saját házában a német szabvány szerinti minimálisan ajánlott szellőzéssel (DIN 1946-6 Feuchteschutzlüftung) oldották meg a problémát, azóta elmondja az ügyfeleinek, ha kérik is adalékanyag alkalmazását a festékbe, ne feledkezzenek meg a szellőzésről.

Ha nálad az épület műszakilag rendben van, mégis felüti a fejét a penész, az ingatlan elégtelen szellőzése a valószínű ok. A megoldás a [folyamatos, finom légcsere, aminek a működéséről és beszereléséről ebben a cikkben](link a Ablakcsere után penészedik a sarok? Ez a német szabvány itthon is segíthet című cikkre) olvashatsz.