Nem csökkennek a lakásárak, pedig túl vagyunk a boom első hullámán

Az idénre jósolt ingatlanpiaci boom első hullámán túl vagyunk, és a növekedés eddigi tempója lelassult, de a piac továbbra is aktív, miközben a vevők összetétele megváltozott: a befektetők helyett egyre több olyan vásárló jelenik meg, aki saját célra vásárol ingatlant – így foglalhatók össze a zenga.hu ingatlanközvetítői konferenciáján elhangzottak.

A III. kerületben a Waterfront City kecses ingatlanjai valódi otthont és feltöltődést ígérnek.

Az árak nem fognak csökkeni

Azt az összes ingatlanpiaci szereplő érzi, hogy 2023-hoz képest a magyar lakáspiac jelenleg erőteljes növekedési fázisban van, ám a téli hónapokban kezdődött ingatlanpiaci boom első fázisa a szereplők szerint március végén lezárult, és legfeljebb ősszel várható egy újabb hullám a mostanihoz képest alacsonyabb érdeklődési szinttel. “A következő hónapokban egy stagnáló, legfeljebb enyhén emelkedő árszintre lehet számítani, és amikor a most kialakult új árszintet megszokja a piac, akkor lehet számítani újabb élénkülésre” - mondta Nagygyörgy Tibor, a Biggeorge Property Nyrt. vezérigazgatója.

Ennek oka, hogy a kedvezőbb makrogazdasági helyzet, az állampapírokból és az önkéntes nyugdíjpénztárakból kiáramló pénzforrások óriási löketet adtak az év elején, ám ezek főleg az első félévre koncentrálódnak. Ugyanakkor a forgalomnövekedő hatása a második félévre is elhúzódik, az árszint stagnálni fog.

Hogy az ingatlanpiaci fellendülés kitart-e hosszú évekre, abban már senki sem biztos, mivel a jövő év kockázatokat hordoz. “Óriási a kérdőjel, hogy mi várható 2026 második felében, merthogy azok a hajtóerők, amik a lakáspiacot hatják, csitulni fognak” - mondta Tardos Gergely, az OTP Elemzési Központ igazgatója. Árak tekintetében nagy visszaesésre ugyanakkor senki sem számít, a bizonytalanságot azonban fokozza, hogy választási év lesz.

A legfelkapottabb kerületek közé emelkedett a IX. kerület, ahol a Közvágóhíd környéke teljesen megújult.

Alig lehetett alkudni a panelekre

Míg az ingatlanpiaci boom első hullámában a befektetők domináltak, most már inkább a saját célú lakásvásárlás lett a döntő. A felfűtött téli hónapokra jellemző volt a meglehetősen szűk kínálat és a nagyfokú érdeklődés, ami nemcsak az ingatlanok túlértékelését hozta magával, hanem hogy a vevők alkupotenciálja meglehetősen csökkent. Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont elemzője szerint az év elején országos átlagban 5,5 százalékot lehetett lealkudni a vételi árból, ugyanakkor területileg és lakástípusban óriási volt a különbség. Például a budapesti panellakásoknál mindössze 1 százalékos, míg a kisebb települések családi házainál ez a mutató 9 százalékos volt.

Kiemelte azt is, hogy az elmúlt időszakban az új lakások piaca látványosan élénkült, 2024-ben 67%-os forgalomnövekedés történt, miközben a használt lakások csak 26%-kal növekedtek. “Az OTP Ingatlanpont összes régióvezetője megerősítette, látják az újtársasházpiac élénkülését. Érdekesség, hogy Debrecen könyékén nem nőtt olyan mértékben a forgalom, mivel már a BMW-gyár bejelentése után megdrágultak a lakások. A Balaton környéke még mindig top szegmens, de az állampapírpénzekből történő ingatlanvásárlásokban Budapest vezet” - mondta Valkó Dávid hozzátéve, hogy az adatbázisuk szerint 4 hónap alatt 4000 újépítésű lakás értékesítése indult el.

Kettévált az újlakáspiac

Annak ellenére, hogy az építési engedélyek száma nőtt, a kínálat továbbra sem tud lépést tartani a kereslettel. Budapesten például még mindig kevés az elérhető újépítésű lakás. „Nagyon kevés új építésű lakás van – ez egy szűkös jószág, értékes portéka, és bár méréseink szerint az elmúlt negyedévi bővülés mértéke 10 éves rekordokat döntött, a piacon lévő állomány még mindig kevesebb, mint az elmúlt évben mért felszívás” - mondta Görög Áron Konstantin, a Cordia értékesítési igazgatója. A lakásépítők egyre növekvő magabiztosságát mutatta, hogy míg 2023-ban összesen 16 ötvenlakásosnál nagyobb projekt értékesítését kezdték meg a fővárosban, tavaly már 29 nagy beruházás került piacra.

Debreceni projektekből sincs hiány az újépítésű szegmensben.

Annak ellenére, hogy a használt és új lakások ára között szétnyílt az olló az elmúlt években, sőt szakértők korábban 3-4 millió forintos átlagos négyzetméterárat prognosztizáltak, lesznek olyan projektek is, amelyeket az alacsonyabb fizetőképes rétegek is el tudnak érni. “Egy pesti külvárosi kerületben 1,1-1,3 millió forintos négyzetméterárhoz fog igazodni a fejlesztő, ám ahogy megyünk beljebb a belvárosba és Budára, a költségek is nőnek, így 1,5-1,9 millió forintos négyzetméterárról beszélhetünk, amik persze egyáltalán nem a jó kilátású penthouse-ok, hiszen azok akár 3 millió forintos négyzetméteráron kelnek el” – mondta Balla Ákos. A Bayer Property értékesítési igazgatója szerint a vidéki piac ezt az árszintet nem viseli el, még Debrecenben, Szegeden és Pécsen sem lehet tömegével 1,7 millió forintos négyzetméteráron értékesíteni, inkább olyan 40-50-60 négyzetméteres lakásokat fejlesztenek, amelyek 1,1-1,2 millió forintos árszinten lehet értékesíteni.

Az ingatlanpiaci fejlesztők szerint nemcsak árakban, hanem például a vevők által elvárt fenntarthatósági igényekben is megosztott a piac. Dr. Hüse István, az Indotek ingatlanfejlesztési igazgatója szerint a gyakorlat tapasztalat azt mutatja, hogy az olcsóbb, alacsony árkategóriában lakásokat keresőknek tökéletesen elégséges, ha a lakás megfelel a jogszabályi követelményeknek, átlagosan jó minőségű műszaki állapottal. Szerinte ők például nem fizetnének többet a vastagabb hőszigetelésért, a lakások okosításáért vagy egy háromrétegű ablakért. “Ugyanakkor a magasabb presztízsű lakásoknál - például a mi, 11. kerületi fejlesztésünknél - is látszódik, hogy a magasabb energetikai követelmények teljesítéséért, vagy akár az okosításért is hajlandóak fizetni az ezek iránt érdeklődő ügyfelek” - tette hozzá.

Illusztráció: Shutterstock