Noha a számuk az előző évihez képest csökkent, 2023-ban némileg erősödött a külföldi vásárlók súlya a hazai lakáspiacon. Míg a drágább, budapesti ingatlanokra inkább keletről érkeznek a vevők, addig a Nyugat-Európából beköltözők a vidéki, olcsóbb házakat keresik.
Bár a külföldi érdeklődők száma csökkent a magyar ingatlanpiacon, de az arányuk nőtt a vásárlók között, írja az OTP Ingatlanpont. A KSH legfrissebb adatai szerint 2023-ban a magyarországi lakásvásárlások 5,9 százalékát nem magyarok végezték, ami az elmúlt hat év legmagasabb aránya. Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint nyilvánvalóan segítette ezt a folyamatot a nemzeti valutánk gyengélkedése is, ami a külföldiek számára olcsóbbá tette a magyar ingatlanokat. További vonzerőt jelentett, hogy lakásárak növekedése megtorpant.
A leginkább külföldi befektetők pénztárcájára szabták ennek a háznak az árazását, ami a II. kerület egy csendes zsákutcájában található, természetvédelmi terület közelében, lenyűgöző panorámával.
Bár a külföldiek továbbra is csak egyes szűkebb hazai területeket tüntetnek ki az érdeklődésükkel, van, ahol így is komoly tényezővé váltak. Például a fővárosban tavaly már 9,1 százalék volt a piaci részesedésük. A pesti belső kerületekben a tranzakciók 22 százalékában volt külföldi a vevő, és ezek adták a vásárlások összértékének 28 százalékát.
Budapesten kívül is vannak olyan területek, ahol tavaly kiemelkedő volt a külföldi vásárlók részaránya. Így például Somogyban elérte a 14 százalékot, és mivel itt ők inkább a drágább ingatlanok iránt érdeklődtek, a forgalmi érték 18 százaléka kötődött hozzájuk. Ezzel szemben Zalában az olcsóbb ingatlanokat keresték, így az adásvételek 22 százalékával a forgalom 17 százalékát adták.
Ez a csömöri ingatlan valójában két lakást foglal magában, 383 ezer forintos négyzetméterárért izgalmas lehetőségnek tűnik.
A külhoni érdeklődők legnagyobb része Németországból érkezik. 2023-ban közel ezerötszáz német, a külföldiek lakásvásárlásainak 24 százaléka, volt vásárló. Második legnagyobb csoport - tíz százalék körüli részesedéssel - a szlovákiai, majd a román és az Egyesült Királyság polgárai következnek. Ez utóbbi országból tavaly-tavalyelőtt mintegy háromszor annyi vásárló jött, mint 2018-19-ben.
A külföldiek részvételével zajlott tranzakciók száma tavaly 22 százalékkal múlta alul a 2022-est. A legnagyobb visszaesést a szlovákoknál (-37%), az osztrákoknál (-32%), valamint a németeknél (-31%) regisztrálták. Ugyanakkor volt két olyan ország, ahonnan több vevő érkezett, mint 2022-ben: Vietnám (+38%) és Oroszország (+24%). -3 százalékot tett ki a KSH statisztikájában az „egyéb EU-n kívülinek” nevezett ingatlanvásárlók száma, akik 90 százalékban Budapesten keresnek lakást. Az Oroszországból érkezők budapesti vásárlásaik aránya 54 százalékról 86 százalékra nőtt 2023-ra. A Vietnámból érkezőknél 90-98%, a kínaiaknál 88-94%, az izraelieknél 83-92% Budapesten vásárol.
Ezzel szemben a németeknek és a hollandoknak is mindössze 6 százaléka vásárolt Budapesten lakást.
Néhány további nemzeti vevőcsoportnál viszont számottevő változást hozott a múlt év. Így például az ukránok látványosan elfordultak Budapesttől: az előző évi 43% után csak a vásárlásaik 30 százaléka jutott ide, ám ez valójában csupán visszatérést jelent a korábbi évek megszokott arányaihoz.
Balatonszárszón hirdetik ezt a két épületből álló ingatlanegyüttest 566 ezer forintos négyzetméteráron.
A KSH adatai szerint az oroszok átlagosan 1,1 millió forintot adtak egy négyzetméterért, hasonló áron vásároltak a fővárosban a kínaiak, izraeliek, vietnámiak és „egyéb EU-n kívüliek”, a maguk 0,9-1 milliós fajlagos költésével. Várhatóan tovább növelheti a keresletet a jövő év elejétől befektetéssel elnyerhető „aranyvízum” is. Az unión belüli szabad mozgást is biztosító magyar tartózkodási engedélyt ugyanis 2025. januárjától már mintegy 200 millió forintnyi lakóingatlan-vásárlással is meg lehet szerezni.
A statisztika szerint az uniós polgárok közül tavaly az olaszok és a franciák költöttek legkönnyebb kézzel lakásra, átlagosan 800 ezer forintot fizettek egy négyzetméterért. Ezzel szemben a főleg magyar vidékbe beleszerető németek, osztrákok, svájciak és belgák jóval kevesebbet, 300 ezret. Náluk is olcsóbb házakat kerestek/találtak a hollandok, négyzetméterét mintegy 200 ezerért. Hasonló árakon vásároltak jellemzően a keleti határszélen a romának, és északon – ugyan kicsit drágábban, négyzetméterenként átlag 40 ezerért – a szlovákok.
A zenga.hu az egyik legnagyobb és legdinamikusabban fejlődő hazai ingatlankereső portál, ahol eladó házak, lakások és kiadó ingatlanok is elérhetőek országszerte. A zenga.hu célja egy olyan egyedülálló otthonteremtési portál kialakítása, amely iparágakon átívelő megoldásokkal vezeti végig az ügyfeleket az ingatlaneladás, ingatlanvásárlás, bérbeadás és bérlés folyamatán, az új otthon gondolatának felmerülésétől az ingatlan keresésen át egészen a beköltözésig.
ingatlankereső portáleladó házaklakások és kiadó ingatlanokTaláld meg új otthonod 161 872 ingatlanhirdetés között