Kik ezek az emberek, akiknek a magyar ingatlanpiac továbbra is vonzó?

A magyar ingatlanpiacon az EU-n kívüliek közül továbbra is a kínaiak a legaktívabbak, de a háború miatt sokan érkeznek Ukrajnából, és az orosz vevők sem tűntek el. Hogy a magyar ingatlanpiacon eddig elmaradt a nagyobb mértékű árcsökkenés, azt a tavalyi év gazdasági és politikai eseményei, és a külföldiek ingatlanvásárlási hajlandósága is befolyásolták.

A mélypontot a járvány első éve jelentette, majd 2021-ben már nőtt a külföldi befektetők aktivitása, de a tavalyi év történései, a szomszédban dúló háború és következményei ismételten visszavetették a vásárlási kedvet.

Vennél ingatlant Bécsben?

A Duna House becslése szerint a tavalyi 125 ezer tranzakcióból 2524 esetben külföldiek nyújtottak be ingatlanszerzés iránti kérelmet, ami 2021-hez képest hétszázalékos visszaesést jelent. Külföldiként ugyanis külön kormányhivatali engedély szükséges a magyarországi ingatlanvásárláshoz. Engedély nélkül kizárólag az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség tagállamainak polgárai, valamint a svájciak szerezhetnek ingatlant.

A kérelmek közül tavaly 40 esetben elutasította az ingatlanvásárlás jóváhagyását a kormányhivatal.

A külföldiek szemében mindig is a város szíve – az V., VI., VII., VIII. és IX. kerület – volt a legvonzóbb, sokszor 20 százalékot meghaladó arányban külföldiek vásároltak itt, de Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint ami kívánatossá, egyúttal érzékenyebbé is teszi a belvárosi ingatlanokat: amellett, hogy nagyon jó befektetés lehet - ahogy azt a covid-időszak is megmutatta -, mélyebb válság is elérheti ezt a területet, és ellehetetlenülhet a rövidtávú lakáskiadás.

**Honnan jönnek a vevők? **

Az ingatlanszerzési kérelmek alapján kijelenthető, hogy Budapest az elsőszámú célpont, a kérelmek 73 százaléka fővárosi házra vagy lakásra vonatkozott. Bár még mindig a kínaiak a legaktívabbak a magyar ingatlanpiacon, arányuk a 2021-es 36,3 százalékról, 2022-ben 31,5 százalékra csökkent. Ők egyébként a fővároson belül Angyalföldet, valamint Erzsébetvárost és Kőbányát részesítik előnyben.

A háborúban érintettek közül mind az orosz, mind az ukrán vásárlók aránya emelkedett, az utóbbiaké 2,5 százalékkal, így ma (2022-ben) a magyar ingatlanpiacon már az ukránok a negyedik legnagyobb vásárlók.

Bár sokan azt gondolták, hogy az oroszok teljesen eltűnnek a piacról, azonban erről szó sincs, sőt az ukránoknál is magasabb arányban vannak jelen, és 2021-hez képest arányuk egy százalékpontot nőtt is. Az oroszok célpontja továbbra is elsősorban Hévíz, valamint a főváros XIII. kerülete.

Az izraeli befektetők aránya nőtt, már 7,4 százaléknyi, az általuk lezárt tranzakciók közel fele a VI. kerületben történt.

Vidéki élet külföldről

Budapesten kívül hagyományosan csekélyebb – 4 százaléknál sosem nagyobb – volt a külföldiek szerepe, az utóbbi években azonban látványos a térnyerésük. Vidéken tavaly április-június között 5,7 százalékos részarányt értek el, ami duplázást jelent az előző év hasonló időszakához képest. A külföldiek vásárlásainak aránya leginkább a nyugat-dunántúli régióban nőtt, ahol elérte a 13,3 százalékot az OTP Ingatlanpont elemzése szerint.

Mi várható?

Valkó Dávid szerint a külföldi ingatlanvásárlók száma nem fog nőni, de összességében nőhet a külföldiek aránya a visszaeső ingatlanforgalom miatt. Az árak emelkedésétől nem kell tartaniuk, sőt a kereslet csökkenése inkább csökkenést valószínűsít.

Fotó: Freepik