Európában van olyan ország, ahol nőtt az ingatlaneladás - mi a helyzet Magyarországon?

Egész Európában nehéz volt az idei első negyedév a lakáspiacon az Eurostat legfrissebb forgalmi adatai szerint. Az OTP Ingatlanpont közleménye szerint általános volt a jelentős visszaesés az előző év azonos időszakához képest tranzakciószámban. 14 uniós tagország közül egyedül Cipruson nőtt (17 százalékkal), míg a csökkenés Luxemburgban és Finnországban még az 50 százalékot is meghaladta. Magyarországon 25,5 százalékos a visszaesés, ami a középmezőny.

Az zenga.hu lakáshirdetései között találsz árcsökkentett ingatlanokat is.

A legtöbb országban a negyedéves összevetés is hanyatlást mutat, csak kettőben, Magyarországon és Dániában nőtt a forgalom a múlt év végihez képest, egyaránt 20 százalékkal. Ezzel szemben Írországban és Luxemburgban 36-36, míg Finnországban 34 százalékkal csökkent az üzletkötések száma egy negyedév alatt.

A lakáspiac szezonális jellege miatt azonban a "megpihenő" IV. negyedév, és az azt követő "ébredező" I. negyedév között természetes a jelentős élénkülés, és a közelmúltban láttunk a mostaninál jóval dinamikusabb emelkedést is. Egy évvel ezelőtt 29,3 százalékos, míg még egy évvel korábban 55,6 százalékos volt a növekedés, olvasható a közleményben.

Az I. negyedévi forgalmi indexről készült mostani pillanatfelvétel hiába mutat növekedést, a reális értékeléshez az is hozzátartozik, hogy 2015 óta nem volt ilyen gyenge forgalom a hazai piacon.

Az árak stagnálnak, vagy nem nagyon mozdulnak az Unióban. Az Eurostat 27 országra számolt árindexe (amelynek 2015 a bázisa) az elmúlt esztendőben csupán minimálisan változott. 2023. I. negyedévében 146,8, egy évvel korábban pedig 145,6 volt az értéke.

Az elmúlt egy év összesített 0,8 százalékos árnövekedése mögött rendkívül szórtak az egyes nemzeti piacok eredményei. A magyarországi 8,6 százalékos drágulást többen is túlszárnyalták: Horvátország (14 százalék), Litvánia (13,1), Bulgária (9,5), Észtország (9,2), Szlovénia (8,8), valamint Portugália (8,7 százalék).

Ezzel szemben 6,2-6,9 százalékkal mérséklődtek az árak Svédországban, Németországban, valamint Dániában. Az ebben az összevetésben elég kedvezőnek tetsző hazai eredmény értékelésekor is meg kell említeni két körülményt. Egyrészt ennél alacsonyabb éves árnövekedési ütem utoljára 2020. IV. negyedévében, a két Covid-hullám között volt a hazai piacon, másrészt ez a drágulási tempó csekélyebb az inflációnál, azaz valójában csökkenő reálértékekről vall a statisztika.

Ennek ellenére biztatónak tekinthetjük, hogy a csökkenő forgalom ellenére sem omlottak össze az árak, sőt újra nőni tudtak az idei I. negyedévben, aminek eredményeként – 2015-höz viszonyítva 262,2-es mutatóval – történelmi, és egyben európai csúcsra is jutott az Eurostatnál a magyar lakásárindex.

Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint az, hogy a forgalmival együtt az ármutató is javult az idei első negyedévben, biztató, de még nem feltétlenül jelenti azt, hogy magunk mögött is hagytuk a gödör alját. Arra hívja fel a figyelmet, hogy az első negyedévben a vevők számára még viszonylag friss tapasztalat volt az érdeklődés visszaesése, és ebben az időszakban amúgy is mérsékeltebb a forgalom, így a nyomás sem volt annyira erős rajtuk, hogy az árazással lekövessék a kereslet visszaesését. Sokkal többet fog elárulni a piaci mozgás ívéről a következő negyedévi adat, amely immár a szokásos szezonális élénkülés időszakából ad majd pillanatképet.