Ezek Magyarország legolcsóbb és legdrágább utcái

A napokban frissítette Ingatlanadattárát a KSH a 2024-es adatokkal, ebben a kiadványban a magyar lakáspiaci tranzakciókat lehet böngészni, a forgalom függvényében akár utcákra is lebontva. Vagyis az összes olyan magyar település adata megtalálható, ahol értékelhető számú tranzakció történt, ez az adatbázis pedig egy sor érdekességet is tartogat.

Egy panorámás ingatlant hirdetnek Budapest II. kerületének kedvelt részén. Egyelőre csak egy 663 négyzetméteres telekről van szó, amire a János típusú, 147 négyzetméteres házat építi fel a hirdető.

Nézzük először a legeket! Magyarország legdrágább utcája a budapesti II. kerületben található, a Levél utcában az értékesített ingatlanok átlagos négyzetméterára meghaladta a 2,5 millió forintot. További hét közterületen volt az ár a 2 millió forintos lélektani határ felett, közülük hat szintén Budapesten található.

A toplista második helyen az I. kerületi Országház utca található 2,3 millió forint feletti átlagos négyzetméterárral, a harmadik pedig a II. kerületben található Tulipán utca szintén 2,3 millió feletti árral. Az első tízben egyetlen vidéki utca található, a balatonfüredi Deák Ferenc utca a negyedik helyen áll még mindig 2,3 millió forint feletti átlagárral.

Ezt a strand közelében épült jó állapotú ház egy 1187 négyzetméteres telken áll, a Tagore-sétány közvetlen közelében.

A húsz legdrágább közterület között a tizenkettedik a szintén balatonfüredi Aranyhíd sétány, míg a tizennyolcadik a siófoki Vitorlás utca. Érdekesség, hogy a húszas listán található tizenhét budapesti közterületből mindössze öt található a pesti oldalon.

A lista másik végét vizsgálva a legolcsóbb 2024-ben a borsodnádasdi Kölcsey Ferenc utca volt, ahol mindössze 23 ezer forintba került egy négyzetméternyi lakóingatlan, de alig haladta meg azt a miskolci Nap utca 25 ezer forintos értéke. A képzeletbeli dobogó harmadik helyén pedig a kunszentmártoni Bethlen Gábor utca szerepel még mindig 30 ezer forint alatti átlagos négyzetméterárral.

Érdekesség, hogy a tíz legolcsóbb magyar utca nem mind Kelet-Magyarországon helyezkedik el, a KSH adatai szerint Pápán, Celldömölkön, Dombóváron és Kőszegen is lehetett venni ingatlant 50 ezer forint alatti átlagos négyzetméteráron. Az viszont szinte biztosra kijelenthető, hogy az ország legolcsóbb értékelhető forgalmú települése a már említett Borsodnádasd, mely három utcával is szerepel a húsz legolcsóbb közterület listáján.

Érd Dombosváros új építésű házakkal beépített részén hirdetik ezt a ingatlant, különálló kertrészekkel, utcafronti kerítéssel, önálló közművekkel.

A statisztikai hivatal adatai szerint Budapesten átlagosan 981 ezer forint volt egy négyzetméter lakóingatlan ára 2024-ben, vagyis még éppen nem lépte át a bűvös egymilliós határt. Ezen belül a legdrágábbak a többlakásos társasházak voltak 1,04 milliós átlaggal, de a lakótelepi panelek ára is 837 ezer forint volt átlagosan, míg a fővárosi családi házak ára kicsivel 800 ezer forint alatt alakult négyzetméterenként. Budapest után a második legdrágább Pest vármegye volt 717 ezer forintos átlagos árral, míg a harmadik helyen talán meglepetésre Hajdú-Bihar vármegye szerepelt 685 ezer forintos átlagárral. A legalacsonyabb árat Nógrád vármegyében mérték, ahol alig 200 ezer forintot kellett fizetni átlagosan egy négyzetméterért, a második Békés vármegye, a harmadik pedig Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye volt.

„Az elmúlt években érezhető volt az agglomerációs településeken a kereslet élénkülése, emellett a kiemelt feldolgozóipari beruházások környezetében volt pezsgés tapasztalható, ez utóbbi húzhatta a hajdúsági lakásárakat” – mondta az adatok kapcsán Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Az egyes vármegyék közül Somogyban volt a legnagyobb a relatív szórás a lakásárakban, ott 72 százalékos értéket közölt ezzel kapcsolatban a KSH. Ez minden bizonnyal a balatoni piacon tapasztalható intenzív keresletnek és árnövekedésnek volt köszönhető, mely által a megye tóparti és attól távolabbi árszintjei mára jócskán elszakadtak egymástól. A második legnagyobb, 66 százalékos szórást Nógrád vármegyében tapasztalták, míg a harmadik helyen holtversenyben áll Békés vármegye és Heves vármegye.

Szadán eladó egy igazán különleges, tágas családi ház hatalmas telekkel. Csak a terasz 52 négyzetméteres.

További érdekesség, hogy Budapesten csak két kerület, a XXI. és a XXIII. átlagára volt alacsonyabb, mint Pest vármegye átlagos adata, vagyis, ha egy-egy kerület egy vármegye lenne, akkor szinte csak a főváros szerepelne a toplistán. A legolcsóbbnak számító Nógrád vármegyében mindössze három településen érte el az átlagár a 400 ezer forintot, míg Pest vármegyében a települések töredékében van ez alatt az átlagár.

„Arra számítunk, hogy 2025-ben a tavalyinál mintegy 15-20%-kal több lakáspiaci tranzakciót zárnak majd le, illetve azt látjuk, hogy az Otthon Start program miatt megnövekvő kereslet további áremelkedést indított el” – mondta a kilátások kapcsán Valkó Dávid. Az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint 2026-tól még inkább megélénkülhet az újépítésű lakások piaca, köszönhetően az újonnan elinduló nagy lakóprojekteknek. Ez pedig önmagában semmiképpen sem az általános árszintek csökkenése irányába mutat.