Gyorsítani a zöld átállást – régiós párbeszédet indított az OTP Csoport

A zöld átállás az ESG - azaz a gazdasági, társadalmi és környezeti felelősséget leíró keretrendszer - környezeti kulcsterülete. A gazdaság fokozatos átalakulását jelenti az energiafelhasználástól és az épületállománytól kezdve a közlekedésen át a vállalati működésig. Célja, hogy a gazdaság hosszú távon hatékonyabban, alacsonyabb kibocsátás mellett és ellenállóan működjön. Ez a folyamat nem pusztán környezetvédelmi kérdés: hatással van a háztartások energiafelhasználására és rezsiköltségeire, a vállalkozások beruházási döntéseire, valamint a munkahelyek hosszú távú stabilitására is. A pénzügyi szektor, így az OTP Csoport számára mindez kiemelt jelentőségű, hiszen finanszírozási döntésein keresztül érdemben alakítja az ügyfelek alkalmazkodási lehetőségeit, miközben a kockázatok kezelése és az új üzleti lehetőségek kiaknázása a fenntartható átállás ütemét is meghatározza.

Az OTP Csoport 2026 májusában Budapesten rendezte meg éves fenntarthatósági rendezvényét, amely több országból érkező pénzügyi, intézményi és vállalati szereplőket hívott közös gondolkodásra. A fókusz végig a megvalósításon volt: azon, miként lehet a fenntarthatósági célokat a mindennapi gazdasági döntések szintjén is működőképessé tenni.

Tudomány, szabályozás és piac metszéspontjai

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a fenntarthatóság kérdései ma már nem kezelhetők különálló területként. A tudományos megállapítások, a szabályozói keretek és a piaci döntések egymásra hatása határozza meg azt, hogy az ESG mikor válik nagy léptékben is működő gyakorlattá. A megszólalók hangsúlyozták: az ESG egyre inkább a kockázatkezelés és a tőkeallokáció részévé válik, különösen a klímakockázatok mérésében, a stressztesztekben és a vállalati hitelezési döntésekben.

A rendezvény keynote előadója Ürge‑Vorsatz Diána, éghajlatkutató, az ENSZ Kormányközi Éghajlatváltozási Testületének (IPCC) alelnöke megerősítette: „Közép‑Európa közel háromszor gyorsabban melegszik, mint a globális átlag. A globális felmelegedés minden egyes tizedfoka számít, és a késlekedés minden éve növeli mind a gazdasági károkat, mind az emberi veszteségeket. Ugyanakkor az átmenet hatalmas lehetőségeket is teremt az innováció, a hatékonyság és az ellenállóképesség erősítése terén. A pénzügyi intézményeknek ezért egyedülállóan fontos szerepük van abban, hogy a klímacélokat a reálgazdaság valódi átalakulásává formálják: a fosszilis alapú befektetésektől a zöld megoldások felé terelve a forrásokat.”

Mérhetőség, mint kulcskérdés

A rendezvény során elhangzó visszatérő üzenet az volt, hogy a fenntarthatóság csak akkor építhető be a pénzügyi működésbe, ha mérhetővé válik. A résztvevők konkrét példákon keresztül mutatták be a klímakockázatok számszerűsítésének módszereit, a klímastressztesztek alkalmazását, valamint az ESG szempontok integrálását a vállalati hitelezésbe. A pontosabb mérés növeli a finanszírozási döntések kiszámíthatóságát, ugyanakkor rámutatott a régiós különbségekre is az adatelérhetősége az ESG‑érettség és a szabályozói környezet terén.

Finanszírozás mint kritikus feltétel

A zöld átállás pénzügyi oldalát több nézőpontból vizsgálták a rendezvényen. Egyetértés mutatkozott abban, hogy az átmenet csak akkor gyorsítható, ha a szabályozói ösztönzők, a befektetői elvárások és a banki termékfejlesztés egymást erősítik. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) fenntarthatósági eszköztára, a zöld befektetések jövője, valamint konkrét finanszírozási esetek - egyaránt szóba kerültek.

Az OTP működésében meghatározó a fenntarthatóság

A rendezvényen tárgyalt szakmai témák az OTP Csoport működésében már ma is megjelennek, és egyre nagyobb arányban épülnek be a napi döntéshozatalba. A csoport zöld finanszírozási portfóliója 2025 végére elérte az 1 697 milliárd forintot, amellyel 13%-kal meghaladta a még négy évvel korábban kitűzött, 1 500 milliárd forintos célt. A zöld hitelezés volumene az elmúlt években kiemelkedő ütemben bővült: 2022-höz képest éves szinten 85%-os növekedést mutatott, miközben aránya a teljes hitelportfólión belül 1,4%-ról 6,3%-ra emelkedett, ezzel párhuzamosan a finanszírozott portfólió kibocsátásintenzitása csökken.

A csoport várakozásai szerint a zöld finanszírozás volumene és aránya a következő években tovább növekszik, ugyanakkor a korábbi, gyors felfutást követően kiegyensúlyozottabb, érettebb növekedési pályán. Ennek megfelelően az OTP Csoport 2028-ra 2 123 milliárd forintos (mintegy ~5,56 milliárd euró) zöld finanszírozási célt határozott meg, ami már egy stabilan beágyazott, széles körben alkalmazott finanszírozási kategória további erősödésére épít.

„A fenntarthatóság számunkra nem különálló kezdeményezés, hanem a működésünkbe mélyen beépülő szemlélet. Az OTP Csoport célja, hogy olyan finanszírozási megoldásokat kínáljon, amelyek valós gazdasági értéket teremtenek, miközben hozzájárulnak a környezeti és társadalmi kihívások kezeléséhez. Ez az esemény is azt mutatja, hogy a közös gondolkodás és a partnerség kulcsfontosságú a megvalósításban” – mondta Pókos Gergely, az OTP Bank Zöld Program Igazgatóságának ügyvezető igazgatója.

Az OTP Csoport fenntarthatósági teljesítményét nemzetközi szinten is rendszeresen elismerik: az elmúlt években számos rangos szakmai díjat nyert, többek között a Global Finance és a Joint Venture Szövetség értékeléseiben is.

A fenntarthatóság mögött emberek állnak

A Summit ugyanakkor a szervezeten belüli kezdeményezések szerepére is rámutatott. Az OTP Csoport a rendezvény keretében idén először hirdette meg az OTP Green Impact Award – „Make It Matter” és az OTP Social Impact Award – „Make It Human” díjakat, amelyek célja, hogy láthatóvá tegyék és ösztönözzék a munkatársak által indított fenntarthatósági és társadalmi hatású projekteket.

A beérkezett pályázatok magas száma és színvonala jól mutatja, hogy az ESG nem csupán stratégiai szinten, hanem a mindennapi működésben és az egyéni kezdeményezésekben is egyre erőteljesebben jelen van a Csoportban – megerősítve, hogy a fenntartható átállás valódi motorját a szervezeten belüli tudás, elköteleződés és kezdeményezőkészség adja.

Az ország nyugati nagyvárosaiban eközben pánikközeli helyzet alakult ki, miután kiderült, rákkeltő, azbesztszennyezett kővel borították a köztereket több kilométer hosszan, és már egészségügyi veszélyhelyzet alakult ki. A fenntarthatóság a mentális egészségünkre is hatással lehet, amit az alaprajz is befolyásolhat