Így alakulhatnak át a zártkertek

A Magyar Közlönyben megjelent a végleges rendeletmódosítás lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok jelöljék ki, hol kérhető a zártkerti ingatlanok „művelés alól kivett területként” való bejegyzése, írja a Portfolio.

A rendelet érinti a zártkerti ingatlanok művelés alóli kivonásának ingatlan-nyilvántartási rendjét és az értesítési kötelezettségeket. Az adminisztráció egyszerűsítése a célja. A változások a hobbikertek, zártkerti telkek tulajdonosait, önkormányzatokat, ingatlanközvetítőket és finanszírozókat egyaránt érinthetik.

A rendelet szerint a „művelés alól kivett területek” hivatalos megnevezéseit az ingatlan‑nyilvántartásért felelős miniszter a földügyi szakigazgatás hivatalos honlapján közzétett listában rögzítik.

Kétféle alaphelyzetet zártkertek esetében:

• Ha a kérelem benyújtásakor a nyilvántartás szerint nincs épület: a megnevezés „zártkerti művelés alól kivett terület”.
• Ha van épület: a megnevezés ugyanaz, de az ingatlan‑nyilvántartásban a fennálló épület fő rendeltetését (pl. lakóház, üdülő, gazdasági épület) is fel kell tüntetni.

Így egyértelműen beazonosítható, hogy az ingatlan a kedvezményes, egyszerűsített eljárás útján került ki a mező- vagy erdőgazdálkodási művelés alól.

A változás az ingatlan megosztásának lehetőségét is érinti. Ha az ingatlant megosztják, a kérelemben egyértelműen meg kell jelölni, hogy a felosztás során létrejövő új ingatlanok közül melyik kapja a fent részletezett kétféle kivett megnevezés (épületes vagy épület nélküli) valamelyikét. A megosztás maga pedig a telekalakítási szabályok szerint történik.

Ezek a változások adminisztratív könnyítést és egységesítést jelentenek, ami rövidebb ügyintézési időt és kevesebb hibalehetőséget hozhat.

A kérelemben kötelező megjelölni azt az önkormányzati rendeletet, amely a zártkerti ingatlan „kivettként” való bejegyzését lehetővé teszi. Önkormányzati rendelet nélkül a folyamat nem indítható.

Alrészlet-bontás nélkül: a bejegyzésnél nincs szükség a földrészlet alrészletekre bontására, ami csökkentheti a költséget és rövidítheti az átfutást.

Épület későbbi feltüntetése: ha a „kivett” telekre utólag épületfeltüntetési kérelem érkezik, a fő rendeltetést a nyilvántartásban hozzá kell rendelni. Nem vált ki más engedélyeket: a kivonás önmagában nem mentesít az építmény feltüntetéséhez szükséges egyéb hatósági engedélyek beszerzése alól.

A jövőben a döntést közölni kell mindazokkal, akiknek a bejegyzett joga vagy javukra bejegyzett ténye a módosuló vagy törlendő jogra vagy tényre vonatkozik, ezzel biztosítva, hogy minden érintett fél időben értesüljön a változásról. Ez növeli az átláthatóságot és csökkentheti a későbbi jogviták kockázatát.

Tulajdonostársak értesítése: tulajdoni hányadot érintő tulajdonjog‑bejegyzésnél minden tulajdonostársat (állami tulajdon esetén a tulajdonosi joggyakorló szervezetet) értesíteni kell, kivéve, ha a bejegyzés végleges/jogerős hatósági vagy bírósági határozaton alapul.

Ezzel a zártkerti tulajdonosoknak gyorsabb és olcsóbb lehet a „kivett” státusz bejegyzése, tisztább megnevezéssel. Eladásnál, hitelfelvételnél ez rendezettebb papírokat jelenthet.

A módosítás összességében jelentősen hozzájárul a zártkerti ingatlanok helyzetének rendezéséhez, egyértelmű és gyors adminisztratív kereteket teremtve, miközben fenntartja az épületekkel kapcsolatos hatósági kötelezettségeket, összegez a lap.

Zártkerti ingatlant keresel? Itt találsz több száz eladó zártkerti ingatlant.

Illusztráció: Shutterstock