Így vándoroltak tömegesen a magyarok az ország egyik részéből a másikba

A KSH legfrissebb, 2024-es, belső vándorlásra vonatkozó statisztikái szerint tavaly az egyes vármegyék lakosságának átlagosan 3,8 százaléka költözött ki- vagy be egy adott térségbe. 2023 után ezúttal nem Pest vármegye volt a legaktívabb, a 4,8%-os arány csak a második helyre volt elég miután Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében a lakosság 5,7 százaléka cserélődött ki. A képzeletbeli rangsor harmadik helyére pedig Heves került 4,5%-os vándorlási aktivitással. A legkisebb arányban Jász-Nagykun-Szolnok vármegye mozdult meg (2,5%).

Ez a különleges, meleg hangulatú, jó állapotú családi ház Szigetszentmiklós Ófalu részén található, 3 szobás egy 797 négyzetméteres összközműves telken.

Nagyobb különbségek látszanak, ha azt vizsgáljuk, hogy a lakhelyváltók mekkora aránya maradt egy-egy vármegyén belül, ez jobban tükrözi egy térség lakosságmegtartó erejét. Eszerint Győr-Moson-Sopron és Baranya mondható a legerősebbnek, ahol a költözők majdnem 70 százaléka maradt a vármegyén belül, de Vasban és Borsodban is kétharmados többségben voltak azok, akik a vármegyén belül költöztek csak. Ezzel szemben Pest és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyékben többségben voltak azok, akik, ha már rászánták magukat a költözésre, akkor a vármegyét is elhagyták.

A fentiek ellenére még mindig Pest vármegye a legnépszerűbb költözési célpont, 2024-ben a belső vándorlás eredményeként 5800 fővel nőtt a népessége. A második helyen Győr-Moson-Sopron állt 1500 fős nettó vándorlási egyenleggel, míg a harmadik Fejér volt, ahol több mint 1100 fővel nőtt a lakosságszám emiatt. Vagyis Pest vármegyéből nemcsak sokan költöztek el, hanem a bevándorlás is jelentős volt oda, több mint 42 ezer ember talált ott új lakóhelyet, szemben a 36500 kiköltözővel.

Az talán nem meglepő, hogy Pest vármegyéből tavaly is a fővárosba költöztek a legtöbben, több mint 11 ezren, de ennél is többen, közel 17 ezren Budapestről tették át a lakóhelyüket, vagyis ők mind a Közép-Magyarországi régión belül mozogtak valamelyik irányba. Összességében egyébként Budapestet 2023-hoz hasonlóan tavaly is többen hagyták el, mint ahányan beköltöztek, 938 fővel csökkent a főváros lélekszáma a belső vándorlás eredményeként. A legnagyobb nettó elvándorlás Borsodból történt (-2545 fő), de alig maradt el mögötte Szabolcs-Szatmár-Bereg (-2508 fő). A többi vármegyében kisebb, jellemzően néhány száz fős mozgás volt tapasztalható.

Ez az elmúlt években teljesen felújított ház Dunaharaszti központjában 260 négyzetméteres, hétszobás, két konyhával, három fürdőszobával rendelkezik.

Persze az egyes vármegyék népességszáma nem egyenlő, ezért az abszolút számok mellett érdemes kitérni a népességarányos vándorlási adatokra is. Ez szintén nagyon erős kapcsolatot mutat Budapest és Pest vármegye között mindkét irányban. A főváros környékéről az elköltözők 52 százaléka mozdult Budapestre, míg az ellenkező irányban 55 százalék volt ez az arány, vagyis a két területi egység közti vándorlás több mint fele egymás között bonyolódott. Éppen ezért az országos vándorlás szempontjából e két terület szinte egy egységnek tekinthető.

A belföldi vándorlást egyébként is nagyon erős Budapest-centrikusság jellemzi, hiszen az összes vármegye esetében megfigyelhető volt, hogy az elköltözők legnagyobb része a fővárost vette célba. A legalacsonyabb ez az arány Tolna vármegye esetében volt (18 százalék), ott a szomszédos Baranya versenyezni tudott Budapest vonzerejével (ugyancsak 18 százalék). Pest vármegyét leszámítva Nógrádból választotta a legnagyobb többség (33 százalék) Budapestet új lakóhelyének, a többi vármegyében ez az arány 23-28 százalék között alakult. A főváros mellett kiemelt célpont továbbra is Pest vármegye, ahová a költözők 8-29 százaléka mozdult. A legalacsonyabb ez az arány Tolnában volt, de 10 százalék alatt maradt Győr-Sopron, Vas, Somogy és Veszprém esetében is, vagyis jellemzően a fejlettebb nyugati megyékben élők számára volt kisebb vonzereje Budapest környékének. A legmagasabb, 29 százalékos arány pedig Nógrád esetében volt tapasztalható, ami a kisebb fejlettség mellett a földrajzi közelséggel is magyarázható.

Lenyűgöző házat kínálnak Érden, nappali+3 szobás, 2 fürdőszobás.

Közép-Magyarország mellett továbbra is a szomszédos vármegyék voltak a költözők fő célpontjai, vagyis a korábbi évekhez hasonlóan elmondható, hogy ha rá is szánják magukat a magyarok a költözésre, akkor sem mennek messzire. Ezen belül is vannak hagyományosan erős kapcsolatok egyes vármegyék között, ilyen például Szabolcs és Hajdú-Bihar, valamint Bács-Kiskun, illetve Békés és Csongrád-Csanád kapcsolata. Ezeket a rövidebb költözéseket gyakran egy-egy nagyobb beruházás, a munkahely lehetősége motiválja, részben ennek tudható be Hajdú-Bihar és Csongrád népszerűsége, ahol a jelenleg felfutó komoly autóipari beruházások jelentős munkaerőt szívnak fel.

Vannak kifejezetten laza területi kapcsolatai Magyarországnak költözés szempontjából, egyes helyeken a 0,5 százalékot sem éri el az átjárás két vármegye között. Ilyen például a Baranyából Nógrádba mozgás. Összességében is elmondható, hogy Nógrád vármegye lakosságvonzó képessége kifejezetten gyenge, öt olyan vármegye is volt, ahonnan fél százaléknál kevesebben választották célpontul. Ez egyébként nem annyira a fejlettséggel, sokkal inkább a földrajzi távolsággal, illetve a gyors megközelíthetőséggel függ össze, hiszen ugyanígy fél százalék alatt volt a Borsodból, Szabolcsból vagy Hevesből Tolnába, illetve Vasból Jász-Nagykun-Szolnokba költözők aránya.

Ha a beköltözőket vizsgáljuk, akkor szinte minden vármegyében azok vannak többségben, akik Budapestet elhagyva kezdenek új életet vidéken, ez az arány tavaly – Pestet és Nógrádot nem számítva – 13-28 százalék között szóródott. Fejérben volt a legmagasabb a fővárosból kiköltözők aránya, míg a legalacsonyabb Hajdú-Biharban, vélhetően a nagy távolság miatt. Pest vármegye esetében a beköltözők több mint 60 százaléka Budapestet hagyta ott, ami ismét a két egység közti erős kapcsolatot mutatja. Erős a kapcsolat Szabolcs és Hajdú-Bihar között is, hiszen utóbbi vármegyében a beköltözők 29 százaléka jött a szomszédos területről, de az ellenkező irányban is kimagasló, 28 százalék volt ez az arány.

Nyíregyházán, a népszerű Korányi kertvárosban hirdetik ezt 2006-ban épült otthonos, 122 négyzetméteres könnyűszerkezetes ikerházat.

„A belföldi vándorlás 2024-es élénkülése az ingatlanpiac pezsgésével is összefüggésben volt” – mondta az adatok kapcsán Valkó Dávid. Az OTP Ingatlanpont szakembere szerint a szeptember elején elindult Otthon Start kedvezményes hitelprogram ismét jócskán megmozgathatja a piacot, ez pedig a 2025-26-os vándorlási adatokban is megjelenhet majd. A 3 százalékos kedvezményes hitellehetőséggel ugyanis akár olyanok is lakást tudnak vásárolni, akik eddig csak álmodni tudtak erről, így több magyar mozdulhat meg. A tendenciákban ugyanakkor nem várható jelentős változás, továbbra is Közép-Magyarország, illetve általában az új munkahely létrejöttében élen járó vármegyék lehetnek az elsődleges célpontok, bár az alacsonyabb ingatlanárak miatt vélhetően a korábban már-már elfeledett területek felé is élénkülhet a vándorlás.

3 százalékos kedvezményes hitelre alkalmas ingatlanokat a zenga.hu keresőjében egy kattintással kereshetsz.