Európai dobogóra kerültek a budapesti ingázók - illetve állnak a dugóban

Az Eurostat szerint a munkavállaló korú - 15-64 éves közötti - európai népesség 6,4 százaléka a lakóhelyéről egy másik régióba jár át dolgozni. Magyarország nyolc NUTS2-es szintű régiója közül a Pest vármegyével egybeeső Pest régióból járnak a legtöbben, 272 ezren máshova munkába. Ennél több ember az egész EU-ban csak a Berlint övező, mintegy kétszer akkora népességű Brandenburgból (297 ezren) dolgozik máshol, mint ahol lakik, írja közleményében az OTP Ingatlanpont. Ha az ingázók számát a munkavállaló korú helyi lakossághoz viszonyítjuk, akkor Pest a maga 41 százalékával egy fokkal hátrébb – két belga régió mögé – szorul az európai dobogón.

Pest akkor vált ilyen kiemelkedő ingázórégióvá, amikor a 2010-es évek közepén ketté bontották az egykori közép-magyarországi régiót, és onnantól az addig is jelentős „belforgalom” a régióközi statisztikában jelent meg.

Az ingatlankeresők legkeresettebb célpontja lehet ez a Dunakesziben lévő ötszobás ikerház.

A települések fejlődése, illetve a belföldi vándorlás azóta is csak növeli az ingázás szerepét a főváros környékén. Míg 2015 és 2022 között a Pest vármegyében élő foglalkoztatottak száma 23 százalékkal nőtt , addig az onnan ingázóké 32 százalékkal lett magasabb. Így ment fel hét év alatt az ingázók aránya 38 százalékról 41 százalékra.

A fővárosban dolgozók letelepedésének erős motiválója a lakáspiaci kínálat lehetett. Például 2015-ben a KSH adatai szerint egy használt lakás átlagos négyzetmétere Pest vármegyében 174 ezer forint volt, azaz 40 százalékkal volt olcsóbb, mint „ugyanaz” a fővárosban. Az új lakásoknál pedig 38 százalékos árelőnyt mutatott a statisztika. E lehetőség is vonzotta a be- (illetve a fővárosból ki-) költözőket, az ő érdeklődésük pedig hajtotta az árakat, olvasható az ingatlanügynökségi hálózat közleményében.

Bár az említett arányok 2022-re sem változtak drámaian – a használt lakásoknál 43 százalék lett a rés, az újaknál pedig 39 százalék –, de az árváltozás dinamikája jól mutatja a kölcsönhatást. Az időszak első felében, 2015 és az utolsó Covid-mentes év, 2019 között a használt lakások négyzetmétere 115 százalékkal drágult a fővárosban, míg az övező régióban csupán 72 százalékkal. A fordulat a járvány idejéhez köthető, onnantól kezdve gyorsabban drágult az agglomeráció: míg 2019-2022 között a fővárosban 35 százalékos átlagár-növekedést regisztráltak, addig a városhatáron túl közel kétszer akkorát, 61 százalékot.

Óriási fogás lehet ez az üllői, 90 százalékos készültségi állapotban lévő ikerház, amit 39,9 millióért kínálnak megvételre.

Tavaly – hasonlóan az ország más területeihez – a Pest vármegyét érintő belföldi vándorlás is visszaesett, ám az ebből fakadó népességnövekedés itt jelentősen, több mint 30 százalékkal múlta alul az előző évit. Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy a 2021-es bázis nagyon magasan volt a Covid-generálta kiköltözési hullám miatt.

Az érdeklődés megélénkülése, illetve az azt követő hanyatlása korántsem egyszerre és egyformán érintette az agglomeráció egyes településeit. Már e vizsgált rövid perióduson belül is megmutatkozott néhol a gyors helyi árnövekedés következménye, ami épp úgy lehetett a beköltözések visszaesése, mint a lakosságcsere felgyorsulása.

Például a Covid utáni nagy kiköltözési hullám legnagyobb célpontjai Délegyháza, Nagytarcsa és Pilisjászfalu voltak, amelyek egyetlen év alatt is 5,3-5,6 százalékkal tudták bővíteni a lakosságukat a belföldi vándorlásból. Előbbi kettő az egész 2019-22-es periódusban kiemelkedően teljesített: Nagytarcsa 21,6 százaléknyit, Délegyháza 19,9 százaléknyit nőtt ebből a forrásból. Ezzel szemben korábban igen keresettnek számító, és így tempósabban is dráguló települések viszonylag gyengén szerepeltek már ebben az időszakban. Például Dunakeszi vándorlási mérlege negatívba is fordult (-0,6%), míg a hagyományosan népszerű Budaörs nyeresége is csupán 0,5 százalékot tett ki.

Laczi Csaba, az OTP Ingatlanpont budapesti régióvezetője szerint a főváros vonzáskörzetében most éppen Érd iránt a legnagyobb az érdeklődés, annak ellenére is, hogy ez a város már erősen túlterhelt.

Érden akár több lakást is kialakíthatsz ebben az eladó, 200 négyzetméteres ingatlanban, amit 79,9 millióért lehet megvenni.

Tapasztalata szerint a térség piaca egyébként sokat lassult a pandémiát követő felfutás óta, a használt lakások áraiban ennek ellenére sincs jelentős csökkenés, inkább a stagnálás jellemző, ami mellett alkalmanként lehet a szokásosnál sokkal jobb alkukat is kötni. Szerinte a az autózás és a benzinárak emelkedése már nem rontja különösebben a régió piacát: aki ingázásra adja a fejét, annál ez a kockázat már eleve be van kalkulálva.