Kétarcú magyar lakáspiac: már az év végén pörögtek az új lakások

2024-ben gyakorlatilag az egész évben szűk sávban szóródott a lakáspiaci árindex, hiszen az egyes negyedévekben 12-13,4 százalék közötti drágulás volt tapasztalható – derül ki a KSH most közölt negyedik negyedéves előzetes adataiból. Az év végén 12,9 százalékos volt az áremelkedés, 2022 harmadik negyedéve óta ennél csak egyszer, a tavalyi harmadik negyedévben volt nagyobb ütemű a drágulás éves összevetésben. A lakáspiaci árindex 2020-as bevezetése óta eltelt húsz negyedévben átlagosan 12,8 százalékkal drágultak a magyarországi lakások, vagyis a legfrissebb adat átlagosnak mondható az elmúlt öt évet tekintve.

A negyedik negyedéves adatok érdekessége, hogy a használt lakások áremelkedése 12,8 százalékra lassult, viszont az új lakások árindexe 13,8 százalékra emelkedett. Előbbi így is meghaladja az elmúlt öt év 12,2 százalékos átlagát, míg utóbbi elmarad a 16,6 százalékos átlagértéktől. „Elmondható, hogy 2024 végén tovább nyílt az olló a használt és az új lakások árai között, hiszen továbbra is nagyobb mértékű a drágulás az utóbbi piacon” – emelte ki a friss adatok kapcsán Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Ha nem csak az éves árváltozást nézzük, akkor a negyedik negyedévben az előző három hónaphoz képest 1,3 százalékos volt a drágulás, ezzel zsinórban a nyolcadik negyedévben láttunk pozitív értéket, vagyis két éve nem volt példa átmeneti korrekcióra sem az árakban. Érdekesség, hogy a negyedik negyedévben viszonylag hirtelen 5,3 százalékra gyorsult az új lakások áremelkedési üteme az előző negyedév 0,4 százalékos értékéről. Ez pedig meghaladta a 4,1 százalékos húsz negyedéves átlagot. A használt lakások esetében ennél jóval visszafogottabb, 0,9 százalékos drágulást láttunk a harmadik negyedévhez képest, ami jócskán elmarad a 2,9 százalékos ötéves átlagtól.

A fenti folyamatra nincs egyértelmű magyarázat, egyrészt a negyedik negyedév hagyományosan erős a magyar újlakás-piacon, ami mögött az állhat, hogy az év végéhez közeledve igyekeznek a lehető legtöbb folyamatban lévő projektet lezárni. Ugyanakkor 2024 vége speciális is lehetett, hiszen nagyjából fél éve már mindenki arról beszélt, hogy 2025 eleje kifejezetten erős lehet a lakáspiacon a lakossági állampapírok közelgő rekordösszegű kamatkifizetései és a kormány további ösztönző lépései miatt. „A fentiek alapján az is könnyen szerepet játszhatott az új lakások jelentős áremelkedésében, hogy a befektetési céllal vásárlók egy része igyekezett még a 2025-re várt további áremelkedés előtt nyélbe ütni az adásvételt” – vélekedik Valkó Dávid.

Ha 2024 egészét értékeljük, akkor 12,8 százalékos drágulást mutat a lakáspiaci árindex az előző évhez képest, ez gyorsulást jelent a 2023-as 7,1 százalékos áremelkedés után, ugyanakkor meg sem közelíti a 2022-es rekordév 22,3%-os adatát. 2010 óta vizsgálva átlagosan 8,4 százalékkal emelkedtek a lakásárak Magyarországon évente, vagyis ahhoz képest a tavalyi év átlagon felülinek volt mondható. A használt lakások esetében 12,4 százalékos, míg az új lakások piacán 14,4 százalékos volt az átlagos drágulás tavaly, utóbbi esetében 2020 óta nem volt példa ennyire kismértékű drágulásra.

Említettük, hogy az év végén a befektetési céllal vásárlók egy része már megmozdulhatott a 2025-ös kilátásokat látva. A szakértők többsége most egyetért abban, hogy idén a tavalyinál is jelentősebb lehet az áremelkedés mértéke. „Mi azt gondoljuk, hogy a teljes piacon átlagosan 15 százalék körül lehet a drágulás 2025-ben, ezen belül a jó elhelyezkedésű, felkapottabb szegmensekben az áremelkedés akár a 20 százalékot is megközelítheti” – hangsúlyozta az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Az év első hónapjaiban látott keresleti aktivitásból kiindulva könnyen lehet, hogy 2025 első fele még a tavalyinál is jelentősebb drágulást hoz a piacon a friss források beáramlásának köszönhetően.