Lehet, hogy túl sokat tudnak az új házak?

A low-tech építészet éppen ezt a kérdést próbálja keretekbe terelni. Nem arról van szó, hogy minden új technológiát el kell utasítani és vissza kell térni a régmúltba, hanem inkább arról, hogy egy bizonyos problémákat érdemes az épületszerkezettel megoldani, és csak utána kialakítani a gépészetet és a hozzá tartozó vezérlést.

Ilyen megoldás lehet a megfelelő tájolás kiválasztása, a jó hőszigetelés, a nagyobb tetőkinyúlás vagy a külső árnyékolás. Ha jól alakítják ki az épületet, akkor nyáron kevésbé melegszik fel, télen pedig lassabban veszti el a hőt. Ehhez nem szükséges egy újabb alkalmazás vagy automatikus rendszer.

A kiváló hőszigetelés, a déli tájolás, a nagy üvegfelületek és a napelem–hőszivattyú páros az energiahatékonyságot szolgálja ebben az elragadó panorámájú budaörsi családi házban.

A gépészet is fontos marad persze. Egy levegő-víz hőszivattyú például megfelelően kialakított épületnél hatékony fűtési és hűtési megoldás lehet, a napelem pedig csökkentheti a hálózatból vásárolt energia mennyiségét. A kérdés inkább az, hogy ezek mellé hány további rendszerre van szükség. Minél összetettebb egy ház, annál több alkatrész, annál rendszeresebb karbantartásra, és arányosan több javításra is lehet szükség.

Az Orczy negyedben hirdetik ezt a 41 négyzetméteres újépítésű lakást. Az épület masszív, jó a hőszigetelése, újépítésűként korszerűek a nyílászárók is, továbbá a zöldtető, mind olyan passzív megoldások, amelyek csökkenthetik a gépészeti rendszerek terhelését. Ugyanakkor a központi hőszivattyú, a fan-coilos hűtés, digitális kaputelefon, lift, elektromos töltési lehetőség egy kifejezetten modern, energiahatékony épületet jelez.

A magas építési költségek mellett egyre kevésbé magától értetődő, hogy egy családi háznak minden funkcióhoz külön helyiséget kell kialakítani. Egy 10–12 négyzetméteres szoba lehet dolgozószoba hétfőn, vendégszoba hétvégén, később pedig gyerekszoba. A toló- és mobil válaszfalak pedig lehetővé teszik, hogy ugyanaz a néhány négyzetméter különböző élethelyzetekhez alkalmazkodjon. Így maga a ház is kisebb lehet.

A kisebb alapterület pedig kevesebb építési költséget jelent, kevesebb falat és burkolatot, továbbá kisebb tetőt, rövidebb gépészeti rendszereket és általában alacsonyabb fenntartási igényt is. A pince elhagyása szintén jelentős megtakarítást hozhat, ha a tárolási igény más módon megoldható.

Megjelentek az előregyártott vagy mobil házak, ahol az egyes elemeket vagy az összeset ipari körülmények között készítik, majd a helyszínen állítják össze őket. Ennek egyik előnye a gyorsabb kivitelezés, de itt is vannak kompromisszumok: az alaprajz kötött, a szállítás költséges, a későbbi átalakíthatóság vagy éppen a használt anyagok és szerkezetek minősége pedig kritikus pont.

Egy 2003-as építésű társasház második emeletén, a XIII. kerületi Tatai úton, háromszobás, erkélyes lakást hirdetnek, két autóbeállóval.

De nem is feltétlenül kell új házat építeni. Sok esetben gazdaságosabb egy meglévő épület átalakítása. Egy kihasználatlan padlás, régi melléképület vagy nagyobb családi ház olyan tartalék lakóterületet jelenthet, amelyet megfelelő felújítással újra használatba lehet venni.

Az energiaellátásnál is hasonló a helyzet. A napelem, az akkumulátor, a hőszivattyú és az elektromosautó-töltő egyetlen rendszerként is megtervezhető, de ettől még nem biztos, hogy minden ingatlanhoz ugyanaz a kombináció szükséges. A ház mérete, tájolása, szigetelése és a lakók energiafogyasztása legalább ennyire meghatározó, írja a Myhomebook.

Pár lépésre a Dunától, a XII. kerület kertvárosias környezetében Low-tech szempontból kifejezetten jó irány: a vastag téglafalak, a 15 centiméteres homlokzati és jelentős födémszigetelés, a háromrétegű nyílászárók és a földszintes kialakítás passzív oldalról is segítik az energiahatékonyságot.

Talán a következő években az lesz az egyik legfontosabb kérdés, hogy hogy melyik megoldásra van ténylegesen szükség. Hiszen a jól működő otthonnál éppen az a legjobb technológia, amelyről észre sem vesszük, hogy ott duruzsol a háttérben.