Mik az előnyei annak, ha geotermikus fűtésre átállsz?

A geotermikus fűtés a földben tárolt hőenergiát, hasznosítja egy hőszivattyú segítségével, tehát a talaj vagy a talajvíz hőjét felhasználó megoldásokról beszélhetünk. 1 kWh áram elfogyasztásával annak 2-5-szörösét is visszanyerhetjük úgynevezett COP értékben. Bár igen költséges befektetés, de jellemzően nagyon alacsony az üzemeltetés költsége, sőt napelemes rendszerrel kombinálva akár nulla forintra is csökkenhet.

Rengeteg előnye van

A legfontosabb, hogy rendkívül környezetbarát, mivel működése közben nincsen károsanyag-kibocsátás. Úgy tudja használni a föld hőjét, hogy a talaj felső rétege elnyeli a napsugárzás 50 százalékát, ami így 7-18 Celsius fokos marad. Nincs tehát égéstermék és tüzelőanyagokat sem kell nagy távolságokról megmozgatni. A rendszer áramfogyasztása csak a keringtetőnek a működtetéséhez szükséges, továbbá a hőátvivő gáz sűrítésére és a párologtatására kell még áram.

A szerkezet magasfokú hatékonysággal rendelkezik, átlagosan egy egységnyi villamosárammal 3-4 egységnyi hőenergiát lehet előállítani, és még a leghidegebb időkben, komoly fagyok esetén sem esik ez az érték 2 alá. Persze a hatásfokra befolyással van a környezet is – például talajkollektoros hőszivattyúk esetén tartósan árnyékos területről kevesebb hő nyerhető ki, talajvíz rendszerű készülékeknél pedig az alacsony vagy elapadó vízszint okozhat problémát.

Ennek a majd 250 négyzetméteres régi, nagy belmagasságú polgári háznak a megújulásában és környezettudatos, olcsó fenntartásában kulcsszerepet játszik a napelemekkel kombinált geotermikus hűtő-fűtő rendszer.

Néhány forintos tarifa

Az üzemeltetés költsége is jelentősen lecsökkenthető, ha egybekötjük egy napelemes rendszerrel, ami kizárólag az üzemeltetést biztosítja, akkor még az áramszolgáltató is kedvezményes árat – úgynevezett H tarifát – biztosít az október 15. és április 15. közötti áramfelhasználásra.

A hűtésre pár forintos tarifa jöhet ki óránként, de az is biztosan sokkal olcsóbb, mint egy hagyományos légkondicionáló működtetése. Továbbá nincsen kéményseprési-, kazántakarítási díj sem. Nem beszélve arról, hogy búcsút mondhatsz a legtöbb energiaháztartást érintő energiafüggőség parának, hogy mennyi a gáz, a kőolaj világpiaci ára, illetve a tűzifa mennyit drágul.

Debrecen vált eladóvá ez a 240 négyzetméteres, 7 szobás családi ház, melynek hagyományos alapú fűtése megterhelné a pénztárcádat, de szerencse, hogy az egészet geotermikus rendszerűvé alakították át, amit padló- és fal hűtő-fűtő szerelvénnyel kötöttek össze.

Hideget is adhat

A geotermikus rendszereknek fontos előnye, hogy nemcsak fűtésre, hanem hűtésre is használhatod. Ha megfordítod a szivattyú irányát, nyáron a lakás hőjét szállítja el a külső környezetbe és még a legnagyobb kánikulában sem fuccsol be. Így megspórolhatod a légkondi árát és üzemeltetését. Továbbá a folyamatos légcserével szabályozza a lakás állandó nedvességtartalmát, így nincs esélye a penésznek, sőt, ha pollenszűrőt is beépítesz, akkor az allergének és a szmog is házon kívül maradnak.

Egyenesen a kivitelező árulja kifejezetten jó ár-érték arányban ezeket a 75-, és 95 négyzetméteres lakóingatlanokat 2, illetve 3 szobával + amerikai konyhás nappalival. A H-tarifás áramrendszer adott, további beruházással napelemes tuning is kialakítható.

Kevés a hátránya, de azért az is van

Első helyen a magas beruházási költség áll a hátrányok tekintetében. Egy átlagos méretű családi ház esetében a kiépítés költsége 2-3 millió forintnál kezdődik. Ebben benne foglaltatik a választott hőszivattyú ára, a földmunka- és az egyéb szerelési munkadíj, valamint a többi szerelvény ára is.

Tovább növelheti a költséget, ha egy régi építésű ház fűtőrendszere nem kompatibilis a szivattyú keringtető rendszerével, ezért az is cserére szorul. Ha pedig rögtön a napelemmel együtt kerül beszerelésre, akár 6-7 millióra is felkúszhat a végső számla. Általában a kivitelező cég a garanciát az éves karbantartáshoz köti, aminek a költsége 50 000 forint körül van. Ezért a szkeptikusok gyakran hivatkoznak a beruházás lassú megtérülésére. Erre nehéz pontos becslést adni, mert függ a terület adottságaitól, de legalább 8 évet szokás kalkulálni. De persze faraghatsz ebből az időből, ha utána nézel, hogy lakóhelyeden milyen helyi, állami vagy uniós támogatás érhető el.