Messze még az északi modell, de a magyar fiatalokat most éppen ez foglalkoztatja

Hogy mikor költözik ki egy fiatal a szülői házból, az Európán belül akár egy évtizeddel is eltérhet attól függően, melyik országban nő fel valaki. Az Eurostat 2025-ös adatai szerint az unióban átlagosan 26,3 évesen hagyják el a fiatalok a szülői háztartást Magyarországon 27,3 éves korban történik ez, amivel hazánk az európai középmezőny felső felében helyezkedik el. A magyar érték ráadásul meglehetősen stabil: 2019-ben 27,2 év volt, vagyis hat év alatt lényegében nem változott az önállósodás átlagos időpontja.

Budapesten ritka, főleg a XIII. kerületben, hogy egy lakást egymillió forintos négyzetméterár környékén hirdessenek, de ez a lakás pont ilyen, ráadásul fiataloknak ideális méretű, 1+1-es.

A szám mögött több van annál, hogy a huszonévesek meddig szeretnének a családi otthonban maradni. Az elköltözéshez rendszeres jövedelemre és megfizethető lakhatásra van szükség, Magyarországon pedig az utóbbi években mind a saját lakás megszerzése, mind az albérlet komoly belépési költséget jelent.

2025-ben a magyar lakásárak éves szinten a legtöbb helyen 20 százalékot meghaladóan drágultak, az év végén pedig már közel négyszer olyan magas árszinten álltak, mint 2015-ben. A lakbérek ugyanezen tíz év alatt országosan 124, Budapesten 114 százalékkal nőttek.

Ez a részben felújított, földszinti lakás az Újpalotai Vásárcsarnok közelében található, kétszobás, 57 négyzetméteres, és levitték a hirdetési árát.

Nem kizárólag magyar jelenségről van szó. Európa déli és délkeleti részén jellemzően jóval később kezdődik az önálló háztartás: Horvátországban átlagosan 31,5, Görögországban és Szlovákiában 30,9, Spanyolországban és Olaszországban 30,2 évesen költöznek el a fiatalok. Ezzel szemben Finnországban már 21,4, Dániában 21,8, Észtországban és Litvániában pedig 22,7 év körül megtörténik ugyanez. Az országok közötti különbség tartós, ami arra utal, hogy a lakhatási költségek mellett a munkaerőpiac, a lakáspolitika, a bérlakásszektor és a családdal való együttélés kulturális mintái is szerepet játszanak.

Herminamező egyik csendes mellékutcájában egy 95 négyzetméteres, három szoba+hallos, téglaépítésű polgári lakást hirdetnek egy kis lakásszámú társasházban.

Magyarország tehát nem tartozik Európa legkésőbb önállósodó országai közé, de messze van az északi modelltől. A 27 év feletti átlag egyben a hazai lakáspiac egyik fontos kérdésére is rámutat: egy fiatal számára az első önálló otthon megszerzése vagy akár bérlése már nem pusztán élethelyzeti döntés, hanem egyre komolyabb pénzügyi vállalás.

Illusztráció: Shutterstock