Hogyan vándorolnak Magyarországon, mely régiók és ingatlanok szívják fel a költözőket?

Az OTP Ingatlanpont közleménye szerint a KSH adatokból az látszik, hogy 2024-ben Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyék népessége több mint 2500 emberrel csökkent az oda- és elköltözések különbözeteként. A harmadik legnagyobb népességveszteség Hajdú-Bihar vármegyét érintette, mintegy 1250 fővel. A legnagyobb pozitív belső vándorlási egyenlege magasan Pest vármegyének volt, ahová 5800-zal többen költöztek, mint ahányan onnan elmentek az országon belül máshova. A második Győr-Moson-Sopron vármegye volt 1500 fős pozitív szaldóval, míg a harmadik Fejér 1150 fővel.

Harkán hirdetik ezt a kitűnő állapotú, 2015-ös építés, kétszintes házat, Ausztria szomszédságában. Az egyedi tervezésű, mediterrán stílusú családi ház közvetlen az erdő mellett található.

Ha az elmúlt öt évet vizsgáljuk, 2020 és 2024 között, akkor – talán meglepő módon – összességében Budapest népessége csökkent a legnagyobb mértékben, mintegy 26 ezer fővel vándorlás során. A csúcsév 2021 volt, amikor közel 44 ezren hagyták el a fővárost, de csak tízezerrel kevesebben költöztek oda. Ehhez képest a 2023-as és 2024-es ezer fő alatti veszteség lényegesen alacsonyabb. Az ok vélhetően a 2020-ban kitört koronavírus-járvány, ami miatt sokkal elfogadottabb lett a home office intézménye, ez pedig arra ösztönözhette a budapestieket, hogy vidékre - elsősorban az agglomerációba - költözzenek.

Ez a 2021-es Pest vármegyei rekord magas, 16 ezres vándorlási különbözetben is megmutatkozik. Budapest mellett Borsodból és Szabolcsból volt jelentős az elvándorlás, a két kelet-magyarországi vármegye népessége öt év alatt egyaránt mintegy 14 ezer fővel csökkent vándorlás útján. Ezzel szemben kimagaslik Pest vármegye közel 52 ezres szaldóval míg Győr-Moson-Sopron lakossága majdnem 9000-rel, Fejéré pedig mintegy 6500 fővel bővült a belső vándorlás révén.

A belső vándorlás csak egy része a népesedési folyamatoknak, hiszen a népességszám alakulása függ a természetes szaporulattól, azaz az élve születések és az elhalálozások mérlegétől is. Éppen ezért érdemes egy pillantást vetni arra is, hogy az el- vagy bevándorlás mekkora részét mozgatja meg a térség teljes népességének. 2024-ben Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye lakossága mintegy fél százalékkal csökkent az országon belüli költözések által. Utána jön Borsod és Békés.

A Nyíregyházától nem messze fekvő Baktalórántházán remek állapotú házat is találni csupán 34,9 millió forintért. A kétszintes ház egy 1200 négyzetméteres telken található.

Ezzel szemben Pest vármegye népessége majdnem fél százalékkal gyarapodott a belső vándorlási egyenleg következtében, némileg kisebb Győr-Moson-Sopron vármegyében ez az arány, majd Fejér következett. Öt év alatt pedig Szabolcs összesített vándorlási vesztesége a 2020-as népességszám 2,66 százalék volt, Borsodé 2,25 százalék, míg Budapesté 1,52 százalék. Ezzel szemben Pest vármegye népessége 4 százalékkal bővült csak a belső migráció következtében.

A belső vándorlás a NAV megyei szintű adatai alapján az átlagos négyzetméterárakra is hatással volt az előzetes forgalmi adatok szerint. Öt év alatt a legnagyobb mértékben, 105 százalékkal Csongrád-Csanád vármegyében emelkedtek a lakásárak, miközben az ezen időszak alatt mért 0,32 százalékos vándorlási veszteség pont a középmezőnyt jelenti.

A lakásárak emelkedése részben az elmúlt években bejelentett nagy autóipari beruházásoknak tudható be, melyek folyamatos keresletet generálnak a vármegye ingatlanai iránt. Hasonló a helyzet Hajdú-Biharban is, ahol 2020 és 2024 között 85 százalékkal, a harmadik legnagyobb mértékben emelkedett a lakások átlagos négyzetméterára szintén jelentős beruházások eredményeként, miközben a vándorlási veszteség 1,3 százalékos, a negyedik legmagasabb. Bács-Kiskun vármegyébe, a Mercedes gyárnyitása után szinte ugyanannyian vándoroltak be, mint ahányan onnan el, miközben a szomszédos térségekben szinte mindenütt negatív volt a szaldó.

Öt év alatt a második legnagyobb, 88 százalékos lakásár-emelkedés Baranya vármegyében ment végbe. Ott egyelőre nincs hasonló nagy beruházás folyamatban, de időről-időre felröppennek pletykák arról, hogy a Dél-Dunántúlra is érkezhet egy nagyobb autógyár vagy más feldolgozóipari cég.

A legkisebb áremelkedés a vizsgált időszakban Tolna vármegyében volt, ahol 46 százalékkal emelkedtek az átlagos árak, míg a második legkisebb, 51 százalékos növekedés Budapesten volt regisztrálható. „Az látszik, hogy vidéken a nagyobb beruházásokkal érintett területeken élénkült meg az ingatlanpiaci kereslet, így nőttek az árak, míg a budapesti piac a magasabb árszint, illetve a Covidot követő 2-3 év kiköltözési hulláma miatt kisebb növekedést tudott regisztrálni” – emelte ki Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Gödöllőn hirdetik ezt a lakályos, 2000-es építésű, nettó 300 négyzteméteres, nyolc szobás, önálló családi házat egy 1500 négyzetméteres telken.

A belső vándorlásból leginkább profitáló vármegyék közül Pesten 74 százalékos volt az áremelkedés öt év alatt, Győr-Moson-Sopronban 68 százalékos, az országos átlaggal megegyező drágulást tapasztalhattak, míg Fejérben 63 százalékos volt a növekmény. A két legnagyobb vándorlási veszteséget elkönyvelő Szabolcs és Borsod egyaránt 69 százalékos, közepes drágulást produkált.