Mik ezek a kis mozgó kis bogarak a konyhában, és miért kell együtt élned velük?

Kétségtelenül figyelemre méltó, de egyelőre csak villanásnyi fejlemény lehet az ember jelenléte számtalan más faj számára. Így lehetnek ezzel a sokkal nagyobb múltú csótányok, atkák, poloskák, molyok, szúnyogok, pókok, muslicák, hangyák, penészgombák vagy éppen az ezüstös pikkelyke is. Mégis az emberek jó része őket tartja nem evilágra valónak, és mindent megtesz ellenük.

A számukra ezek a lények a természet viszolyogtató oldalához tartoznak, amellyel nem szeretnének találkozni, főleg a lakásukban nem, ami persze emberi, ingatlantulajdonosi perspektívából mégiscsak érthető, mert előfordulnak köztük olyanok, amik nemcsak kellemetlenek, hanem akár betegséget is okozhatnak.

Nem csak pszichésen zavaró

Talán a legjobban utált házi kártevő, a kipusztíthatatlannak tartott svábbogár, más néven konyhai csótány, amely a sarkvidékeket leszámítva a világ minden részén megtalálható az ember környezetében, és nemcsak pszichésen zavaró, de a fizikai egészségre is kifejezetten veszélyes lehet. Rengeteg kórokozót, baktériumot hordoz, amivel például asztmás rohamokat és súlyos allergiás reakciót is kiválthat a megszállt ingatlanok lakóinál.

Azért is ijesztő a faj, mert gyakorlatilag bárhol megjelenhet, a legtisztább lakásban is, és mert jól rejtőzködnek és mindenevők. Különösen jól érzik magukat a panelházakban, ahol jól meg tudnak bújni, és könnyedén terjeszkednek a közös vízvezeték, a szennyvízcsatorna, a fűtés- és az elektromos hálózat vezetékei mellett.

Pihe-puha pihenés döglött ízeltlábúakon

Emberi szemmel láthatatlanok, de szinte minden lakásban ott vannak a poratkák, amelyek főleg lehullott emberi hámsejtekkel táplálkoznak, ezért leginkább az ágyneműben, bútorhuzatokban, szőnyegekben érzik jól magukat. A bajt a száradt ürülékük jelenti, amely a levegőben szállva szintén nagyon veszélyes allergiás tüneteket okozhat: tömegek vakaróznak, tüsszögnek, könnyeznek tőlük.

A jelenlétük mértékére jellemző, hogy egy alvópárna súlyának egy-két év alatt a tíz százalékát atkatetemek és atkaürülék teheti ki.

Ha éhesek, nem várnak az álmodig

Dobogós helyen vannak a közutálati versenyben a vérszívó ágyi poloskák is, amelyek főleg az ember parazitái, de közvetlenül nem okoznak betegséget. Undort, sőt fóbiát azonban kiválthatnak, miután elsősorban az ágyakban telepednek meg, és nagyon sok csípést ejthetnek az alvó emberen. Ha éhesek, világosban is támadnak.

A magyaros konyhát különösen szeretik

A molyfélék is bárhol előfordulhatnak, a két leggyakoribb faj a ruha- és a lisztmoly. Előbbi fő tápláléka a gyapjúból, selyemből készült ruhanemű, de megeszi az ágytollat, a matracok szőrtömését, a filcet is. Lakásokban a padlózat repedéseibe hullott hajszálakon és törmeléken is megél. A lisztmoly pedig elsősorban, mint neve is egyértelművé teszi, a lisztben és egyéb gabonaőrleményekben fordul elő, de szeret sok minden mást is, például a diót.

Hernyója beszövi az eleségét, és a szövedék védelmében táplálkozik, az élelmiszereket ezzel ember számára ehetetlenné teszi.

Talán a kevésbé közismert kártevők közé tartozik a kenyérbogár, amely mindenféle lisztből készült áruban károsít, de szereti a csokoládét, az erős fűszereket, és különösen kedveli a magyar konyhák alaptartozékát, az őrölt pirospaprikát, sőt, a mérgező gyógyszereket is kikezdi.

Könnyen költözik a szomszédtól

A lakásban, családi házakban a leggyakoribb kártevők közé tartoznak a hangyák is, amelyek talán kevésbé undorkeltők, mint a csótány, de kiszorítani őket is nagyon nehéz. Mindenhova bejutnak, mindenbe belemásznak és mindent megrágnak.

Fertőzéseket nem terjesztenek, de csíphetnek, ami igen kellemetlen. Különösen igaz ez a fullánkos fáraóhangyára, amely főleg panel lakásokban, nagyobb középületekben tud megtelepedni, és ha egy lakásba bejutott, akkor a csővezetékeken, falrepedéseken keresztül már a szomszédba is gond nélkül továbbmegy.

Aranyos a neve és eszi a fényképeket

Kedvesen hangzó neve ellenére az ezüstös pikkelyke szintén a legkártékonyabb beköltözők egyike. Ez az állat sem válogatós, bár főleg a keményítő- és szénhidráttartalmú anyagokat kedveli, mint a liszt és a cukor, de megrágja a gyapjúféleségeket és a bőrárukat is, valamint eszi a ragasztót, papírt, és így fényképeket is.

A faj különlegessége, hogy már több száz millió éve jelen van a bolygón, lekörözve még a szintén nem új keletű csótányokat és poloskákat is, erre utal másik neve, az ezüstös ősrovar. Mivel a nedvességet kedveli, a lakásban főleg a fürdőszobában találkozni vele, de bármely más helyiségbe, leginkább a konyhába is elvándorol, ha ott télelem várja.

Mérgező gomba nő a lakásban

A még meglepően hosszan folytatható kártevőlista fontosabb tételeinek sorából nem maradhatnak ki a gombák sem. Ezeknek nincs pöttyös kalapja, és nem szállnak rájuk pillangók. Egyáltalán nem meseszerűek, és megfelelő körülmények esetén egész falakat elborító telepeket alkotnak.

Egy lakásban több mint tucatnyi penészgombafaj is virulhat, köztük a legveszélyesebbek közt számon tartott fekete penész, latin nevén, a Stachybotrys chartarum. A penész a nedves, párás, kifűtetlen helyiségekben érzi magát a legjobban, a pincében, a padláson, a fürdőszobában, a mosdók alatt, csapok körül vagy az ablakkeretek környékén, a sarkokban, a szekrények, falvédők mögötti területen, illetve a lakás rosszul szigetelt részei, az úgynevezett hőhidak környékén.

Ha nem csak egy-két apró foltról van szó, akkor a penész levegőben kavargó spórái nagyon komoly betegségeket is okozhatnak. Allergiás, asztmás tünetek, makacs légúti fertőzések, még súlyosabb esetben, hosszú érintkezés után idegrendszeri zavarok alakulhatnak ki a lakásban élőknél.

Ha kicsi a baj, uborkahéj, különben méreg

Küzdeni sokféleképpen lehet az ingatlanokba költözött kártevők, élősködők ellen: számtalan vegyszer és szolgáltató igénybe vehető a lakások megtisztítására, de nem feltétlenül kell azonnal a kemikáliákhoz nyúlni, léteznek egyszerű és természetes módszerek is. Például enyhébb csótányfertőzés esetén meg lehet próbálni a faj által gyűlölt uborkahéjjal és citromos felmosással visszaszorítani a megtelepedni készülő példányokat, a molyok ellen pedig be lehet vetni a szegfűszeget és a levendulát.

Ha már ez van, legalább ne hagyja ki a százmillió éves designt

Vannak azonban olyan fajok is, amelyek ugyan beköltöznek a lakásba, de nem sok panasz lehet rájuk, sőt. Ilyenek a pókok, amelyek nagy számban is előfordulhatnak egy lakásban, és bár a hálóik látványa zavaró lehet, nem fogyasztják az ember javait, nem fertőznek, viszont épp azokra a lényekre vadásznak, amelyek meg igen.

És van legalább legalább még egy gyakori látogatója a lakások jó részének, legalábbis nyár környéki estéken, az éjjeli lepkék. Jönnek a fényre, vagy talán menekülnek a denevérek elől, nagyok, tömzsik és sötét árnyalatúak, de nem bántanak. Róluk, és egyébként az összes káros fajról is elmondható, hogy érdemes közelebbről is megnézni őket, ha csak ezt nem akadályozza valamely fóbia. Elképesztő formavilággal, sokféleséggel találkozhat a szemlélő, százmillió évek fejlődésének csodálatra is méltó eredményeivel