Szivacsvárosok a fenntartható jövőért - Alúl a víznek árja, azért a víz az úr

A klímaváltozás a nyakunkon van, ezt nap mint nap magunkon is érezhetjük. Az enyhébb telek, a hirtelen jött brutális viharok és már-már elviselhetetlen forró nyarak, aszály váltogatják egymást. Az extrém időjárás a 21. század legnagyobb kihívása elé állította az emberiséget.

Kínában, Ausztriában, Németországban és Hollandiában is felismerték, hogy a kéretlen változás ellen élhetőbb városok kialakításával lehet felvenni a harcot.

Mi az a szivacsváros?

Kína remek példája a klímaváltozás és az urbanizáció kolosszális összecsapásával járó kellemetlenségeknek. A túlnépesedett nagyvárosokban megreked hőség, egyre nagyobb méreteket ölt a légszennyezettség, emellett pedig szembe kellett nézniük azzal, hogy a brutális erejű viharok során hirtelen lezúduló csapadék az utcákon hömpölyög, mert a csatornarendszer a vizet nem képes elnyelni. Ezért a városfejlesztésért felelős szakemberek megváltoztatták az addig koncepciót, és az elmúlt évtizedben 25 metropoliszt élhetőbbre terveztek úgy, hogy nagyobb hangsúlyt fektettek a természet vízkörforgásának biztosítására.

Képzeljük el a következő problémát: normál esetben a csapadék egy részét felszívja a talaj, a többi pedig elpárolog. Amióta az emberek viszont egyre nagyobb városokat építenek, és a legfőbb építőanyag a beton lett, az addigi körforgás megváltozott, hiszen a beton teljesen elzárja a víz útját, a sokkal kevesebb emberre méretezett csatornarendszerek pedig egyre kevésbé bírják elvezetni a hirtelen, nagy mennyiségben lehulló égi áldást.

Az új kínai urbanisztikai filozófia szerint viszont a vizet nem fenyegető elemként kell kezelnünk, hanem össze kell gyűjteni, és felhasználni a fenntartható jövő érdekében. Olyan területeket, speciális talajszerkezetet, zöldtetőket, esővíztartályokat alakítottak ki, amelyek helyettesítik a természetet funkcióját, és elvezetik az esővizet, az olvadt havat.

Az útburkolatra hulló csapadékot ülepítőkkel, túlfolyókkal ellátott esőkertekben gyűjtik össze, amelyekből a felszín alatt futó dréncsövek segítségével biztosítják az egyenletes vízelosztást. Innen táplálják a növényeket, amik a városokban akár 5 Celsius fokkal csökkentik a hőmérsékletet. A hektikus időjárás miatt az aszályosabb időszakokban kiegészítő öntözésre is szükség van, de az esővíz így is a legjobban hasznosul.

A szomszéd városrésze mindig zöldebb

Közelebbi példa, Bécs, ahol a 22. kerületben még a hagyományos módon kezdték meg a metrókijárat körüli tér kiépítését, aztán időben eszméltek, hogy a szinte csak betonburkolatot tartalmazó látványelemek a valóságban élhetetlenül forró közeget fognak teremteni. Ezért visszabontották az addig elkészült aszfaltburkolatot, és a szivacsvárosok mintáját követve, újrakezdték az építkezést.

A Seestadt Aspern zöld kazettái lágyszárú növények, valamint cserjék, fák telepítésére alkalmasak. Az osztrákok annyira bíznak a sikerben, hogy ezt a módszert alkalmazzák az összes újonnan készülő parknál, sétánynál is.

A szivacsvárosok teljesítménye abszolút monitorozható, mérhető, így a mérnököknek pontosabb képük lesz a változásokról.

Magyar példák a fenntartható város kialakítására

Míg külföldön több hektárnyi területre kiterjesztve és több városban is alkalmazzák a szivacsváros szemléletet, Budapesten is elkezdtek ilyesmiben gondolkodni. A Városligeti Projekt, a Bartók Béla út és a Bakáts tér is ennek a kísérletnek a része, ahol „fa wellness” is működik. A Bakáts téri beruházás az egyetlen, ahol nemcsak új telepítésű facsemeték jóllétét biztosították, hanem az ott 100 éve gyökeret vert platánokat is igyekeztek megmenteni.

A fák várható, maximális lombkoronájának megfelelő négyzetméternyi részen speciális tápanyag bemosásos kőzetréteget alakítottak ki, ami a felszínről elnyeli a felesleges csapadékot, amit drénhálózattal juttatnak tovább.

A kezdeményezések nem sokat érnek, ha a városlakókat nem sikerül az ügy mellett elkötelezni, ezért a téli csúszásmentesítéshez például zeolitot ajánlanak, hogy a körforgásba bekerülve a vegyszer ne tegyen kárt a növényzetben.

Fotók: Shutterstock, Pixabay