Térkő mellett nem jó lakni? - A térkőlerakások 90-95 százaléka hibás

Az utóbbi néhány évtizedben országszerte elterjedt a térkőburkolatok használata. Az egyre nagyobb választékban és egyre olcsóbban kapható, különböző anyagösszetételú elemeket főleg családi házak kertjében, udvarában, valamint a települések kiemeltebb, részein, például felújított főtereken, egyes úttest-szakaszokon használják, de sok helyen akár a félre eső utcai járdák egy részét is ilyen elemekkel fedik. A lerakásuk viszonylag egyszerűnek tűnik, akárcsak a megfelelőnek gondolt típus kiválasztása, az előbbi azonban nagyon gyakran mégis szakszerűtlenül történik, ami később számos problémát okozhat.

A kivitelezés minősége a legtöbb esetben kívánni valót hagy maga után, szakértők szerint a hazai térkőlerakások 90-95 százalékénál fedezhetők fel hibák. Ez aztán, akár rövid időn belül is kisebb-nagyobb bosszúsággal járhat, de komoly anyagi kárral járó következménye is lehet.

Hévíz az ország egyik legnépszerűbb üdülőhelye, ahol most a központban egy különleges kétszintes ingatlant kínálnak, amelynek az alsó szuterén része 70 négyzetméteres.

A térkövezés minőségének alapvető meghatározója az adott talajhoz illeszkedő megfelelő alapozás, illetve rétegezettség. Van vízzáró és vízáteresztő kialakítás, és gyakran ezek helytelen megválasztásából lesz a baj.

Általában a vízáteresztő rétegrend a javasolt, mert így nem ül meg a felszínen a csapadék, hanem egyszerűen leszivárog a porózus alapozáson át a talajba. Ez a nagyon sokszor célszerű megoldás azonban nagyon rossz megoldás lehet, ha a térköves járda társasházzal érintkezik, az épület frontoldalán pedig, az utcai járószint alatt nem megfelelően vízszigetelt helyiségek vannak, szuterénlakások tárolók, pincerészek. Ez a régebbi társasházak esetében nem egyszer előfordul, viszont addig nem okoz látványos problémát, amíg az épületet határoló járda a csapadékot felfogó anyagból, például bitumenből van. Miután azonban a csúnya, de vízzáró járdát felbontják, a szép és vízáteresztő térköveket meg leteszik, szinte akadálytalanná válik a csapadék útja ház földalatti falszakaszai felé.

Mindössze 309,5 ezer forintos négyzetméteráron lehet megvenni ezt a 210 négyzetméteres jászboldogházai családi házat, amelynek szuterénrésze baráti összejövetelekre is alkalmas.

A minden bizonnyal jóhiszeműen, csupán a tetszetősebb városkép érdekében elvégzett munka eredményeképp így esősebb napokon szinte dől a víz a frontoldali szuterénekbe, pincékbe. Persze ez nem csak a járdakészítők felelőssége, hanem a társasházé is, de a járószint alatti vízszivárgás ellen védtelen, vagy alig védett társasházak jellemzően sok évtizeddel ezelőtt, vagy még régebben épültek- Az akkori kivitelezők pedig nem feltétlenül kellett, hogy számoljanak a dédunokáik térkövezési szokásaival. A mai tulajdonosok szintén, lehet, nem voltak tisztában azzal, hogy ilyen probléma is fenyegetheti az épületet.

Tanácsos tehát a szuterének iránt is érdeklődő ingatlanvásárlóknak nemcsak a lakás belsejét, hanem a ház előtti járdát is alaposabban szemrevételezniük. Ezen felül javallott külön is rákérdezni a külső házfalak szigeteltségére, valamint az ingatlan előtti gyalogút építési módjára, akár az önkormányzatnál is.

Fontos azonban újra megjegyezni, egy szuterén lakás is lehet jó választás, mert vannak jól szigetelt, masszív, jól kialakított és még viszonylag világosnak is mondható tételek a piacon.

Ez a négy szobás új építésű nyíregyházi ház kertvárosban, amelynek térkövezett autóbeállója és saját járdája is van.

Cikkünkkel tehát nem elriasztani szerettünk volna a szuterénektől, csupán felhívni egy kevésbé egyértelmű veszélyforrásra a figyelmet.

Címlapkép: Shutterstock