Itt a nyár, kereshetünk albérletet a gyereknek - mire figyelj?

Sokan már ebben az időszakban is kénytelenek gondolkozni azon, hogy szeptemberben indul a tanév. Mivel továbbra is kifejezetten nehéz kollégiumi helyhez jutni, ezért megindul az albérletekért való roham. Emiatt gyakran tapasztalható drágulás, hiszen sok a diák és sok a tehetősebb szülő, akik havonta akár több százezer forintot is hajlandóak arra áldozni, hogy közel legyen az iskola vagy az egyetemi klub a lakáshoz.

A felnőtté válás, a külön költözés nehézkessé teszi ráadásul a hivatalos ügyek intézését is a szülőknek, amiből például azonnal félreértések adódhatnak, amikor aláírjuk a szerződést, vagy hogy egyáltalán egyezkedni kezdjünk a lakásról. Ki fogja a gyerek ügyeit intézni ezentúl? Szükség van-e jogászra?

Bérlet? Albérlet? Nem mindegy?

Az albérlet szó használatának még az előző rendszerből velünk maradt okai vannak, aminek a lényege, hogy albérletről akkor beszélünk, ha a lakás bérlője maga is bérli valakitől a lakást. Ilyen már egyre ritkábban történik, viszont érdemes megjegyezni, mert ha a szerződésben rosszul van írva, abból később bajunk lehet. Egy a Magazinnak nyilatkozó jogász a polgári törvénykönyvet idézte: „bérleti szerződés alapján a bérbeadó meghatározott dolog időleges használatának átengedésére, a bérlő a dolog átvételére és bérleti díj fizetésére köteles”. Tehát míg a köznyelvben az albérlet szó terjedt el, valójában nem mindegy, hogy bérletről vagy albérletről beszélünk.

Nem mindegy, kivel papírozol!

Általános jelenség, hogy nem a tulajdonos mutatja meg a lakást, hanem például valamelyik gyereke. Ez teljesen normális, hiszen könnyebben meglehet a lakáskereső fiatallal a közös hang, viszont a gyerekek, barátok nem írhatnak alá bérleti szerződést a szüleik helyett, kivéve, ha meghatalmazással rendelkezik. Ezért mindig tegyétek tisztába, hogy van-e aláírási joga az illetőnek!

Legyünk kicsit türelmesek!

Talán felesleges pepecselésnek tűnik, mégis érdemes ránézni a lakás tulajdoni lapjára. Ezt - egy évben kétszer - az illetékes földhivataltól ingyen kikérheted, ezen pedig ott van a pontos tulajdonviszony és az egyéb jogok.

Figyeljünk a papírra!

A Lakástörvény egyértelműen rendelkezik arról, hogy a bérbeadás érvényességéhez írásba kell foglalni a szerződést. Tehát nem elég a kézfogás, nem elég az ígéret, hanem kizárólag a szerződés számít. A szerződésbe benne foglaltatik, hogy nem dobhatnak minket ki egyik napról a másikra, rögzítve van, hogy ki mit fizeti beleértve a közös költséget vagy a meghibásodott mosógépet.

Lehet, hogy szőrszálhasogatásnak tűnik, de ha ezzel megvagyunk, már biztosabb lábakon fog állni az új élet egy új otthonban.

De milyen albérletet találni most Budapesten?

Aki a belvárosi zsűzsgés helyett nyugalomban szeretné tengetni a napjait, az a XII. kerületben, valódi polgári környezetben például az alábbi lakást is megnézheti. 220 ezer forintot kérnek érte havonta, 1+1 szobás.

Ezt a teraszos, szép és ízlésesen berendezett lakást hosszú távra szeretnék kiadni. A VI. kerületben, az Andrássy út közelében található, teljesen felszerelt, új építésű társasházban. Kétszobás, és 350 ezer forintot kérnek érte havonta.

Ha a belvárosban szeretnél lakni, a Lipótvárosnál központibb helyet nem igazán találhatnál. Az alábbi, egyszobás lakást most újították fel, a Bazilikától két percre található, az Arany János utcában. Teljesen berendezett, gépesített, 285 ezer forintot kérnek érte havonta.

Borítókép: Budapest, Shutterstock