Az öt legidegesítőbb szomszédtípus

A többi emberrel való együttműködés emelte ki az embert az állatvilágból, és ennek a közösségnek hozományaként alakult ki a szomszédság is. Így már van kihez átszaladni tejért vagy fűszerért ünnepnapokon is, leadhatjuk náluk a kulcsot, és némi általános biztonságérzetet is ad, hogy valaki tőlünk nem messze lakik. Közösségben élni jó, főleg ha még kedvelik is egymást az érintettek.

Sokkal rosszabb forgatókönyv, ha a szomszéd képtelen az együttélésre, és rombolja a környezete hétköznapjait. Murphy törvénye szerint, ha többemeletes lépcsőházakban laksz, akkor biztosan az egyik közvetlen szomszédod lesz ez az irritáló lakó, de ha az egyik szomszéd sem irritáló, akkor felmerül annak a veszélye is, hogy esetleg éppen te vagy az a szomszéd, akitől mindenki a falra mászik.

Önostorozás és önvizsgálat helyett most összeszedtük azokat a szomszédtípusokat, amikből tényleg mindenhol találni, és kultúrától függetlenül ugyanolyan idegesítő!

A zenerajongó

A lista legegyértelműbb szereplője a zenerajongó, durvább esetben zenész/DJ, aki nemcsak arra figyel, hogy a legjobb hangminőségben szóljanak otthon a limitált kiadású bakelitlemezei, de még arra is, hogy ezek a falakon túl is hallhatók legyenek. Ha ilyen szomszédod van, mindegy is, hogy egyezik-e az ízlése a tiéddel, hiszen a legkedvencebb dal is épp olyan idegesítő a szomszédból hallgatva.

Vannak azért szintek, hiszen külön bugyor például valamelyik basszusnehéz stílus rajongója mellé költözni: ebben az esetben, kis szerencsével tényleg csak a mélyeket halljuk egész nap ismétlődve. A zenerajongó idegesítő szomszéd fontos ismertetőjele, hogy egyáltalán nem érti, mi a baja a többieknek azzal, hogy ő így szeret kikapcsolódni. Sőt általában sértve érzik magukat, ha tízedjére is átkopogsz, hogy filmet szeretnél nézni.

Az álzajos

Nagy és tág kategória, tulajdonképpen a zenehallgató ellenpárja. Itt ugyanis nem az a baj, hogy hangos, hanem az, hogy szerinte te vagy hangos. Mindegy, hogy hangos vagy-e, tényleg, ugyanis feljön és kopog, és elmondja, hogy ő akkor is hallja a mosógépedet, ha amúgy nem is megy, csúszkálást fedez fel, vagy csak egyszerűen csak a lakásból hallható kiabálást nem bírja elviselni. Az álzajos szomszéd általában félelmetes is, hiszen soha nem lehet tudni, pontosan mi áll a szellemzajok hátterében.

A beszélgetőpartner

A liftek réméről beszélünk, arról az emberről, aki tényleg úgy gondolja, hogy érdemes elkezdeni kijelentéseket tenni az időjárásról, a közös képviselőről, az összefirkált liftről vagy radikálisabb esetben a politikáról, csak azért, mert egy rövid ideig egy légtérbe kerültünk. A legkellemetlenebb a téli reggeleken történő jelenése: amikor csak arra vágysz, hogy ne kelljen kimenni az utcára, próbálnád kiélvezni az utolsó még nem kint töltött perceket, és akkor jön valaki, és elkezd beszélgetni.

A szervező

A közösségi projektek fantasztikusak, legyen szó garázsvásárról, karitatív tevékenységről vagy másról. De azért mindenből megárt a sok, a lépcsőház problémáiból legalább is biztosan. Valahogy mégis léteznek emberek, akik őszintén azzal kelnek fel, hogy nem várják meg a következő lakógyűlést, hanem azonnal le akarják váltani a közös képviselőt. De persze ennél változatosabb a paletta: aláírásgyűjtés, ajtókon hagyott üzenetek a lakóközösség nevében, amit csak szeretnél: ez az az ember, aki általában akkor csenget be, amikor épp leültél egy könyvvel a kezedben a kanapéra.

A jó szakács

Azért hagytuk a végére, mert a jó szakács nem irritáló, hanem inkább irigylésre méltó ember, de mégis: mit mondhatnánk arra az emberre, akinek az ablakából kellemes indiai fűszerek illata árasztja el a saját konyhádat is?! Sokszor ez nem is baj, de így még szörnyebb a felismerés, hogy a te konyhádban csak a tegnapi rendelt pizzának van ott a doboza, a konyhaművészetünk csúcsa pedig a zsíroskenyér.

Borítókép: mustafaunlu09 / Pixabay