"A főbérlő kukacoskodása miatt megsérültem" - aki ezen spórol, az nagyon pórul járhat

Életünk tíz legbosszantóbb eseménye között biztosan mindenkinek szerepel legalább egy olyan balesete, ami a leghétköznapibb körülmények között, otthon esett meg vele. A háztartási balesetek egyáltalán nem ritkák, a biztosítókhoz érkező esetek 80 százalékát az otthoniak adják.

A legtöbb, szerencsére, csak egy hirtelen és igen éles fájdalommal jár, pár percnyi sziszegés, vagy egy lábon ugrálás után el is múlik, de a sokkal súlyosabb esetek sem ritkák. Évente átlag kétezren háztartási balesetben halnak meg, ami majdnem háromszorosa a közlekedési balesetben elhunytak számának.

Mindenhol jó, de a legjobb sehol balesetet szenvedni

De ne legyünk ennyire pesszimisták! Továbbra is az a legbiztosabb, ha otthon vagyunk, és a legtöbb balesetet amúgy is megússzuk. Az otthoni balesetek több mint felét esés, zuhanás váltja ki, de gyakori ok az égés, valamint az éles vagy szúró tárgyak miatti sérülés is, összegezte pár éve az előforduló baleseteket a Privátbankár. Azóta a Covid miatt még emelkedett is a háztartási balesetek száma. Egy ilyen szuboptimális helyzet aztán elfajulhat, ápolásra szorulhatsz, ha pedig kiesel a munkából, még anyagi kár is ér. A táppénz is csak a fizetés egy részét fedezi, ezért sokan betegen is inkább tovább dolgoznak, ami további kockázatokat rejt.

• De mi van azokkal, akik nem a saját otthonukban szenvednek balesetet, hanem mondjuk albérletben? “Az én tulajom (…) megspórolt 4 db tiplit, és ezért rámszakadt a konyhaszekrény, majd bejött és vissza akarta rakni a falra a leszakadt elemeket” - így kezdődött egy fiatal kálváriája néhány hete, amit az egyik közösségi felületen közvetített.

A kórházi kezelés és ellátás költségein kívül ilyenkor a kiesett munkabért is pótolni kellene.

Ennek a kiadó kaposvári lakásnak a közös költségében benne van a lakásbiztosítás díja is. Kattints a képre a részletekért!

Első lépésben beszéljünk a biztosítóval! Szokolovszki Anikó ügyvéd elmondta, egy ilyen baleset után a vállalkozót foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt számon is lehet kérni, de természetesen csak akkor, ha szakember végezte "ama bizonyos" felszelési munkát, és ezzel gondatlanul balesetet okozott.

Persze előfordulhat, hogy a főbérlő, illetve a vállalkozó nem akarja vállalni a felelősséget, és az albérlőt hibáztatják a bérlemény nem rendeltetésszerű használata miatt. De egy leszakadt polcot ráfoghatnak a falak állapotára is, amit - a fal a társasház felelőssége - ezért a társasház biztosítása fedezhet. Mindez persze mind bizonyítás kérdése, és sokszor ez a bizonyítás, hosszadalmas, költséges. Meg kell említenünk azt, hogy a szakértői bizonyítást, peres vagy peren kívüli eljárásban, annak a félnek kell megelőlegezni akinek érdekében áll a bizonyítás.

Van-e szerződés, papír?

Nem ritka, hogy valaki "feketén", tehát be nem jelentve, adja ki a lakását, és biztosítást sem köt. Ha a bérlő ilyen körülmények között kerül bajba, szerez súlyos, esetleg életveszélyes sérülést, a lakáskiadó felelőssége is felmerülhet, és a sérülés miatt polgári pert is lehet indítani ellene. Legfeljebb hárommillió forintig fizetési meghagyásos eljárásban is hozzájuthatsz a pénzhez, de csak abban az esetben, ha közjegyzőhöz fordulsz, aki a fizetési meghagyást kiadja. Ez nem olcsó.

• Bérbeadóként a felelősségkeresést úgy tudod elkerülni, ha a nemcsak a vagyont biztosítod, hanem felelősségbiztosítást is kötsz, és fontos, hogy legyen biztosításod otthoni balesetekre is. A biztosítás legyen minél részletesebb, érdemes a háziállatot és a gyerekeket is beleírni a szerződésbe!

• Akinek a lakáson hitele van, annak amúgy is kötelező lakásbiztosítást kötnie, viszont a hitel visszafizetése után ezt gyakran elfelejtik újrakötni.

Aki ezen spórol, az nagyon pórul járhat, mondta Szokolovszki Anikó. A biztosítás csak pár ezer forint havonta.

• De mi történik akkor, ha például házibulit tartasz az albérletedben, és az egyik bulizóval történik baleset, ki a felelős? A szerződések hatálya többnyire a lakásban jogszerűen tartózkodókra vonatkozik, ezt a jogszerűséget pedig majd a biztosító vizsgálja.

Ha nem tudtok egymással, a főbérlővel, albérlővel zöldágra jutni, akkor sem kell egyből bíróságra rohanni, hiszen közvetítői eljárást vehetsz igénybe, mediátorral. A bírósági eljárás során meg kell fizetni a perköltséget is, ami minimum több százezer forint, de akár milliós tétel is lehet. Ebben az összegben benne van a szakértői költség, esetleg tanú meghallgatása és a tárgyalás is valamint a jogi képviselők díja is. De Szokolovszki ügyvéd szerint általános tapasztalat, hogy bár a magyarok szeretnek pereskedni, de csak az első tíz percben, és nem is a pénzük, hanem a türelmük fogy el a leghamarabb.

Ha főbérlő vagy, általános tapasztalat, hogy a biztosítási díjat nem érdemes áthárítani az albérlőre, inkább eleve kalkuláld bele a bérleti díjba. Hiszen a biztosítás nem egy kellemetlen plusz költség, hanem a lakás értéknövelő tulajdonsága.