Hasznonélvezettel megéri lakást venni? - Most megtudhatod

Ha egy lakás vagy ház tulajdonosa sajnálatosan meghal, akkor az özvegye tovább élhet az ingatlanban, őt ezután haszonélvezeti jog illeti meg. Ez teljesen általános élethelyzet, és ha lakáskeresés közben ilyesmire bukkansz, nem muszáj azonnal elvetned, mert a hátránya egyben az előnye is lehet az ilyen ingatlannak. A haszonélvezettel bíró ingatlanok forgalmi értéke alacsonyabb a lakáspiacon.

Kezdjük a legelején. A haszonélvezeti jog egyidős a mai jogrendszerünkkel. Már a rómaiak bevezették, mondjuk ők nem éppen a szegény öregekre gondolva, hanem inkább a nőkre vonatkoztatva: a nők a római korban ugyanis nem váltak a család részévé, nem is örökölhettek, és a vagyonukról sem is végrendelkezhettek, ezért a számukra lehetővé tették, hogy férjük a halála után is gondoskodhasson róluk, és mondjuk ne kerüljenek az utcára.

De mi nem akkor, hanem kétezer évvel később élünk, és a jog most is él, így gondoskodunk a szeretteinkről a halálunk után is. Ezért ha a kinézett ház vagy lakás földhivatali lapján széljegyzetként haszonélvezeti jog szerepel, akkor annak legalább ilyen komoly oka van. Ez a jog ráadásul nagyon erős jog: őt onnan a haláláig nem lehet kitenni, hacsak nem tudtok ti, vagy az előző tulajdonos megegyezni, vagy ha másképpen nem rendelkezik erről egy megállapodás. A törvények szerint ráadásul nemcsak az özvegyeknek, hanem jogi személyeknek is lehet haszonélvezeti joga.

Egy ilyen széljegyzet láttán tehát joggal felmerülhet benned, hogy ez vállalható rizikó-e, vagy pedig életed végéig tartó terhet vennél a lakás megvásárlásával.

A haszonélvezeti joggal terhelt lakást a tulajdonosának minden joga megvan eladni, és azt az új tulajdonos is bármikor tovább értékesítheti, ez ugyanis a tulajdonosok speciális joga, amibe a haszonélvezettel rendelkezőnek nincs beleszólási lehetősége. Azon túlmenően viszont gyakorlatilag ugyanazok a jogok illetik meg mind a két felet.

Azt például tudtad, hogy a haszonélvezettel rendelkező bérbe is adhatja az ingatlant? Ehhez csak annyit kell tennie, hogy előbb azon az áron, amiért bérbe szeretné adni, meg kell kérdeznie a tulajdonost is, akit ebben az esetben elővásárlási joghoz hasonló módon ennyi előjog illeti. Ha neki annyit nem ér, a haszonélvezeti jogosult bárkinek kiadhatja a szóban forgó lakást vagy házat, bármilyen ingatlanról is legyen szó.

A haszonélvezet jogosultja és a tulajdonos sosem lehet egyszerre ugyanaz a személy, így a lakásvásárlás már egy másik kategória. Mint írtuk, az ingatlant kizárólag a tulajdonosént adhatod el, viszont vevőként pedig fel kell készülnöd arra, hogy a haszonélvezőt továbbra is megilletik az ingatlannal kapcsolatos jogai. Kivéve persze, ha az ingatlan eladásánál nem állapodtok meg egy új felosztásban. Ezt megkönnyíti, ha a tulajdonos kifizeti a haszonélvezettel bíró lakót, aminek kiszámításához külön módszertant javasolnak a jogszabályokban.

A haszonélvező annyi pénzt kérhet az ingatlan eladásából, amennyire a haszonélvezeti jog egy évi értékét becsülik. Ez a terhelt ingatlan forgalmi értékének egyhuszad része. Ezt az összeget pedig annyival felszorozzák, ahány évig a haszonélvezeti jogosultság fennáll. Özvegyi jognál a jogosult életkora alapján szorzót állítanak meg:

• 25 évnél fiatalabb, az egyévi érték 10-szerese,
• 25-50 éves, az egyévi érték 8-szorosa,
• 51-65 éves, az egyévi érték 6-szorosa,
• 65 évnél idősebb, az egyévi érték 4-szerese.

Tehát ha te haszonélvező vagy, 25 éves elmúltál, de még nem vagy 50, akkor egy 30 milliós lakásnál 12 millió forint illethet a törvény szerint.

Bár mindenki igyekszik a legkevesebb problémával találkozni, de azt sem árt tudnod, hogy amennyiben a haszonélvezőt zaklatja a lakás tulajdonosa, akkor birtokvédelmet kérhet. A tulajdonos viszont ellenőrizheti az ingatlan rendeltetésszerű használatát, mert bármennyire is magáénak érzi az ingatlant a haszonélvező, azt nincs joga megrongálni, és amíg nem ad biztosítékot, a bíróság a tulajdonos kérelmére a haszonélvezeti jog gyakorlását fel is függesztheti.

Kép: Freepik (Bplegal.hu, Üzletem.hu, Ingatlan5.hu)