Tárold ha a tiéd, és reménykedj! – Megéri még ezek után napelemet tenni a házra?

Azzal mindenképp érdemes kalkulálni, hogy megnőhet a napenergia bevezetésének megtérülési ideje, egyes szakértők szerint beláthatatlanul hosszú időre, míg mások szerint, ha a részletszabályok nem lesznek túl szigorúak, korántsem kell temetni az alternatív módszert, megérheti még a tetőn napsugarat gyűjteni.

Utóbbi verzió esélyét erősíti, hogy szeptember elején a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője azt kérte az energiaügyi minisztertől, hogy tartsák meg a már napelemet használók eddigi kedvezményeit.

De lássuk, milyen helyzetben vannak most azok, akik napelemmel termelnek maguknak áramot.

Nullás számla

Eddig a napelemes ingatlanok tulajdonosai a házi minierőművük által előállított, de épp el nem fogyasztott áramukat feltölthették az energiaszolgáltatójuk hálózatába, ahol a cég azt ingyen tárolta nekik. Így ha az aktuális szükségletüknél épp kevesebbet termeltek a napelemeik, akkor felhasználhatták a korábbi, jellemzően nyári hónapokban összejött többletüket. Sarkítva úgy is értelmezhető az üzlet, hogy a fogyasztó a szolgáltató energiájáért cserébe a sajátját adta, és viszont, de legalábbis egy az egyben számolták el a beadott és kivett energiát. Ezt a kalkulációt eddig évente végezte a szolgáltató, így jó esélye volt annak, hogy egy családnak nullás, vagy minimális összegű legyen az áramszámlája.

Ez a jászberényi belvárosi ház amellett, hogy napelemes, van benne wellness szoba, jacuzzi is.

Ennél biztosan többe kerül majd

Az éves szaldónak hívott elszámolási mód azonban 2024. január 1-től megszűnhet, hogy helyette jöjjön a havi szaldó, ami azt jelenti, hogy minden hónapban külön-külön megvonják a szolgáltató rendszerébe táplált és az onnan kivett energia egyenlegét. Míg az éves szaldó esetében, nem nagyon kellett energiát vennie pénzért a napelemes háztartásnak, mert a tizenkét hónap során összegyűlt feleslegét ingyen tárolta a szolgáltató, havi elszámolás esetén ez a lehetőség már nem lesz meg.

Az őszi, téli, fényhiányos hónapokban, amikor a fogyasztónak szüksége lesz a szolgáltató energiájára is, várhatóan már abban az adott hónapban fizetnie kell a vételezésért. A probléma az, hogy ezt a díjat nem váltja ki a tavaszi, nyári hónapokban az akkori feleslegért kapott pénz. Ha ugyanis a háztartás vesz, akkor legalább 36 forintot fizet kilowattóránként, de ha elad, akkor ugyanazért a mennyiségért csak 5 forintot kap, mert neki nem jár a végső ár nagyobb részét kitevő rendszerhasználati díj, valamint az energiaárat is terhelő áfa.

Vagyis napelem ide vagy oda, most, a miniszteri bejelentés után úgy tűnik, a bő 200 ezer érintett háztartásnak többet kell majd költenie áramra, mint eddig. Ez azt is jelenti, hogy a tulajdonosoknak hosszabb ideig kell várniuk, hogy megtérüljön a háztartásukban kiépített saját rendszer ára. A havi szaldós elszámolás a már napelemeket használó háztartásoknál a telepítéstől számított tíz évig marad meg.

Azonnal fizetni kell

Más lehet a helyzete azoknak, akik jövő évtől kezdik a napelemezést, vagyis újonnan telepített eszközökkel igyekeznek majd áramot termelni. Számukra nem adnák meg a havi elszámolás lehetőségét sem, nekik jön a bruttó elszámolásnak nevezett, de eddig hivatalosan kevéssé megmagyarázott kalkuláció. Bár ennek részletei bizonytalanok, az egyik következménye az lehet, hogy az új napelemrendszerek tulajdonosai már egy hónapon, de akár egy napon belül sem válthatják ki egy az egyben a vételezett áramot az előtte betáplált – mert akkor általuk épp fel nem használható – feleslegükkel.

Erre az új építésű XXIII. kerületi ikerházra már rákerültek a panelek. És budapesti átlagárak alatt árulják így is.

Az új napelemes fogyasztóknak minden hálózatból kivett energiáért fizetniük kell, mostani állás szerint, és jó esetben, legalább 36 forintot, de ha túllépik a csökkentett rezsidíjjal elszámolható mennyiséget, akkor már 70 forintot számlázhatna nekik a szolgáltató kilowattóránként. Ez tizennégyszer több, mint amennyit a napelemeikkel megtermelt energia ér a háztartásuk és a szolgáltató cég közti adok-veszekben.

Tárold magad, és remélj kedvezményt!

A napelemezés tehát akkor érheti meg a jövőben, ha a fogyasztó a mainál jóval nagyobb arányban használja fel a maga termelte energiát, így csak keveset kell vásárolnia a szolgáltatótól. Vagy, ha a feleslegéért nem 5 forintot fog kapni kilowattóránként, hanem annál lényegesen nagyobb összeget.

Kevesebb áramot akkor kell vennie a fogyasztónak, ha minél többet tud felhasználni a napelemei termelte energiából. Manapság a napelemes háztartások átlagban a házierőművükből érkező energia felét, harmadát fogyasztják el, miközben saját akkumulátoros tárolókapacitás kiépítésével ezt feltornázhatnák 80 százalékra is. Igaz, ez további beruházást igényelne.

Megoldás lehetne az is – és ez már a szeptemberre beharangozott részletszabályokon dőlhet el –, ha változna az áram árképzése, legalábbis a napelemesek számára. Abban az esetben, ha csökkenne a rendszerhasználati díj, esetleg kedvezményes áfát vezetnének be, akkor ezek terhére nőhetne a teljes számlán belül magának az áramnak a díja. Ez azonban nem érdeke a szolgáltatónak, mert szakértők szerint a rendszerhasználati díj már így is irreálisan alacsony, és nem érdeke az államnak sem, amely adóbevételtől esne el.

A további lehetőség tehát az lenne, hogy megemelik az áram árát. Ha például az elszámolásban általánosan 70 forint lenne a teljes energiadíj, akkor változatlan rendszerhasználati összeg és áfamérték mellett már nem 5, hanem 31 forintot kaphatnának a háztartások a feleslegükért kilowattóránként, így pedig már a jövőben is megérhetné az otthoni napelemes áramtermelés.

Például ennyibe került, és majd ennyibe kerülhet

Manapság, éves szaldós elszámolás esetén, ha egy család napelemei a teljes éves fogyasztást megtermelik, ami mondjuk legyen 5000 kWh egy évben, és ebből összesen 2000 kWh-t használnak fel azonnal – azaz, amikor azt a házi rendszerük előállította –, akkor a teljes év során 3000 kWh-t töltenek a hálózatba, amit aztán, amikor szükségük van rá, visszakapnak. Az éves áramszámla összege így 0 forint, költséget csak a napelemes rendszer korábbi kiépítése jelent.

Egy igazi túlélőtanya, önfenntartásra berendezkedve Jászszentandráson, egy erdő közepén.

Ennek megtérülése az éves szaldós elszámolás mellett két összegből számolható ki. 2520 kWh fogyasztásig, a kedvezményes, 36 forintos rezsicsökkentett áron a család 90 720 forintot fizetne, a maradék 2480 Kwh-ért pedig 70 forintos kilowattóránkénti árat, azaz 173 600-at. Összesen tehát 264 320 forintot spórolnak évente. Így szinte biztos, hogy tíz éven belül megtérül a napelemes rendszerük. Ha a beruházás 2 millió forintba került, akkor 7 és fél év, ha 2,5 millióba, akkor 9 és fél év után jön vissza a befektetett pénzük. Sőt, még az is előfordulhat, hogy többet termelnek a napelemeik, mint amennyi a háztartás éves fogyasztása, ekkor a pluszba előállított árammal még keresnek is valamennyit, kilowattóránként 5 forintot.

Havi szaldó esetében ennél jóval bonyolultabb a számolás, mert mind a 12 hónapra külön-külön el kell végezni, de szakértők szerint lényegesen megnyújtja a megtérülési időt, és ez fokozottan igaz a bruttó elszámolásra. Hacsak nem lesznek a részletszabályokban a napelemeseknek kifejezetten kedvező, eddig nem ismert, elemek.

A bruttó elszámolás alapesetében, könnyítések nélkül, egy családnak – szintén 5000 kWh éves fogyasztás és 2000 kWh saját energia azonnali felhasználása mellett – ki kellene fizetnie a 3000 kWh óra vételezett áramot, azaz 90 720 forintot a rezsicsökkentett részért és 33 600-at a limit fölötti mennyiségért, összesen 124 320 forintot. Cserébe kapnának a hálózatba töltött 3000 kWh-ért 15 ezer forintot. Évente így 109 320 forint lenne az áramköltségük a korábbi nullához képest. Vagyis, amit megtakarítanak a napelemekkel az az azonnal felhasznált saját áramuk ára plusz a feleslegért kapott összeg, ami együtt legjobb esetben 155 ezer forintot jelent, szemben az éves szaldó esetén megspórolható 264 320 forinttal. Ezzel a 2 milliós napelemrendszer megtérülése 13 év, a 2,5 milliósé 16 év. De ezeknél valószínű, még hosszabb idővel érdemes számolni, mert vannak a fenti példánál nagyobb kapacitású, drágább házi rendszerek is, valamint a beruházások ára is nőtt az elmúlt években, és ez a közeljövőben is így lehet.

Szakértők szerint 8-12 éven belüli megtérülési időn túl az emberek már nem hajlandóak napelemekre költeni, mert ilyen feltételek mellett kétségessé válik a beruházás értelme.