Hol épül a legtöbb lakás Magyarországon?

A 2025-ös év egyelőre várhatóan nem hozta meg az áttörést a magyar lakásépítések területén, bár a negyedik negyedéves adatok még nem ismertek. Az év első kilenc hónapjában még az egy évvel korábbi alacsony bázishoz képest is 14%-kal kevesebb, mindössze 7500 lakást vettek használatba – derül ki a KSH nemrég megjelent „Fókuszban a vármegyék” című kiadványából. Most elsősorban azt vizsgáljuk meg, hogy ez hogyan oszlott meg az országon belül, illetve milyen tényezők segíthetik vagy hátráltathatják egy-egy vármegyében a lakásépítést.

Természetesen nem abszolút értékben érdemes vizsgálni az épített lakások számát, hiszen a vármegyék népessége nem egyforma. Éppen ezért a KSH is elsősorban a százezer lakosra jutó átadott lakásszámot használja mutatóként. A rangsort Somogy vármegye vezeti.

• Somogy (2025 Q1, Q2, Q3) 170 lakást adtak át százezer lakosra vetítve.
• Budapest 149
• Pest vármegye 143
• Zala vármegye 131

A legkevesebb ingatlant pedig Borsodban adtak át, mindössze négyet százezer lakosonként, ezt követte Békés (11), Nógrád (17), a negyedik helyen pedig Komárom-Esztergom mindössze 20 átadott lakással százezer lakosonként.

Az egyértelműen látszik, hogy Budapest dominálja a magyar lakásépítést, minden harmadik átadott lakás a fővárosban volt a vizsgált időszakban, miközben a város a teljes magyar népesség 18%-át teszi ki, vagyis bőven felülreprezentált a lakásépítésekben. De ugyanez elmondható Pest vármegyéről is, ahol a teljes népesség 14%-a lakik, viszont az átadott lakások több mint 25%-a volt ott. Vagyis összesen a Közép-Magyarország régió majdnem a lakásépítések 60%-át tette ki 2025 első kilenc hónapjában.

Említettük, hogy arányaiban százezer lakosra vetítve a legtöbb lakás Somogy vármegyében épült, hiszen az ország népességének 3%-a mellett az új lakások 6,6%-a itt kapott helyet. A másik véglethez tartozik Békés vármegye, ahol a népesség több mint 3%-a lakik, miközben a lakásépítések kevesebb mint fél százaléka valósult ott meg országosan. Még inkább alulreprezentált Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, ahol a lakosság több mint 6%-a él, miközben csak az összes lakásépítés 0,4%-a esett arra a vármegyére.

„Már a fenti adatsorban látszanak érdekességek, hiszen Somogy, illetve Zala vármegyék nem számítanak gazdaságilag kifejezetten fejlettnek, ehhez képest a lakásépítésben élmezőnyben végeztek. Ennek speciális oka nyilván a Balaton közelsége, hiszen az ott építkezők, illetve lakást vásárlók jelentős részben nem állandó lakosok, hanem nyaralónak vásárolják az ingatlant, így ezekben a vármegyékben kicsit torzíthat a statisztika. A harmadik, tóval határos vármegye, Veszprém lakásépítési aktivitása szintén átlag feletti” – emelte ki Valkó Dávid. Ugyanakkor az OTP Ingatlanpont vezető elemzője hozzátette, hogy a vidék felértékelődése nem feltétlenül meglepő folyamat, hiszen az elmúlt években történtek olyan intézkedések (falusi CSOK, vagy a jogosultsági árlimit folytán az olcsóbb piacokat jobban megmozgató Otthon Start program), melyek kedvező helyzetbe hozták a vidéki lakásvásárlókat.

A toplistától eltekintve azért erőteljesen kirajzolódik egy kelet-nyugati különbség Magyarországon belül, az ország nyugati felében több lakást adnak át népességarányosan. Ez pedig arra utal, hogy lehet valamilyen összefüggés a gazdasági fejlettség, a munkaerőpiaci helyzet és a lakásépítések között. Nem csak a munkanélküliségi ráta, hanem az elérhető jövedelem is különbözik, ez is befolyásolhatja a lakásépítési kedvet. Az építkezésnek ugyanis vannak olyan költségei, jellemzően az alapanyagok ára, melyek nem mutatnak nagy eltérést országon belül. A havi nettó átlagkereset Budapesten volt a legmagasabb, 573 ezer forint, azt követte Győr-Moson-Sopron vármegye 496 ezerrel, Komárom-Esztergom vármegye 469 ezerrel, majd Fejér vármegye 460 ezerrel. Jogosan vetődhet fel a kérdés, miért marad el lakásépítésben ez a három vármegye az élmezőnytől. Komárom-Esztergom, illetve Győr-Moson-Sopron esetében erre talán lehetne magyarázat a szlovák határ közelsége, ami az átjárhatóság miatt „elszívhatja” a lakáspiaci kereslet egy részét, Fejér vármegye esetében azonban ezt sem lehet felhozni. Ugyanakkor Kelet-Magyarország vármegyéi azt támasztják alá, hogy kellene, hogy legyen összefüggés a jövedelem és a lakásépítések között, a legalacsonyabb havi nettó jövedelemmel rendelkező Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés és Nógrád vármegyékben ugyanis rendre az országos átlag alatt van a lakásépítések száma.

A tavalyi első három negyedévben megépült 7500 lakás mellett 968 szűnt meg kilenc hónap alatt a KSH statisztikája szerint, ez közel 10%-kal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. Ebből csak Budapesten volt 115, ami viszont majdnem 40%-os növekedésnek felelt meg. Hajdú-Biharban ennél is több, 122 lakás tűnt el, de ez még mindig messze elmarad Pest vármegyétől, ahol 60%-kal több, 301 lakás szűnt meg az adatok szerint. Az ország keleti fele elnéptelenedik, erre utal, hogy Jász-Nagykun-Szolnok és Borsod következnek a vármegyei rangsorban, miközben a Dunántúlon Fejérben regisztrálta a legmagasabb számot a KSH.

„A következő időszakban arra számítunk, hogy fokozatosan nő a lakásépítések száma, a tavalyi Lakhatási Tőkeprogram, illetve az ősszel elindított Otthon Start program miatt ugyanis rengeteg új projekt kerül piacra, melyek lakásainak átadása folyamatosan növeli a statisztikákat. A nagy, több száz lakásos beruházások fő színhelye elsősorban Budapest, de az alacsonyabb ár miatt a vidéki nagyvárosok szerepe is felértékelődhet" – fogalmazott Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Az újépítésű lakásprojektekért nézd meg ezt a nekik dedikált oldalt!