Budapest első bevásárlóközpontja még a magyar nyelvnek is adott ajándékot

A Duna Plaza a történelem részévé vált: a XIII. kerületben, a Váci úton felépített bevásárlóközpont ugyanis Magyarország első bevásárlóközpontja. Nem sokon múlt: 1996. október 14-én adták át, mindössze egy hónappal az építkezési versenyben alulmaradó újpalotai Pólus Center előtt.

Bár már a Duna Plaza előtt is léteztek idehaza üzletközpontok - a Flórián, a Skála Metró, a Sugár -, de ez volt az első amerikai típusú mall, ami 1996-ban a Nyugatot jelentette, amiről addig csak álmodozhatott az egyszeri magyar bevásárló. Az amerikai típusú bevásárlóközpontoknak az egyik újdonsága volt, hogy nemcsak úgy, üzleteket pakoltak egymás mellé, hanem egy promenád áll rendelkezésre egy hatalmas fedett térben, ahol gyakorlatilag minden igényt ki lehet elégíteni. Így kapott először helyet egy multiplex mozi is kilenc teremmel, panorámaliftekkel, a közepébe pedig a nagy szenzáció, egy műjégpálya került, ahol az iskoláscsoportok számára korcsolyaoktatást is tartottak.

A 34 ezer négyzetméteren 140 üzlethelyiséget alakítottak ki, a szomszédos parkolóházban pedig öt emeleten lehetett biztonságosan megállni, illetve az épületkomplexum mögött is található egy nagy alapterületű felszíni parkoló, bár ez mostanra már főleg autós és motoros tanpályaként van hasznosítva.

Azóta már sok pláza épült Budapesten, több is a belvároshoz közel. A Duna Plaza viszont még arra tervezett, hogy jó a tömegközlekedés, ezért is fontos, hogy gyakorlatilag az épület aljában áll meg a 3-as metró, amit egy folyosó közvetlenül összeköt a bevásárlóközponttal.

A mából nézve szinte felfoghatatlan, mekkora dolog volt a Duna Plaza megnyitása: ez volt az alapja a plázázás kifejezésnek, és az abból alkotott egyéb szavaknak, mint például a plázacica.

1998-ban naponta átlagosan 30 ezer ember kereste fel au üzletet, akik 18-20 százaléka volt külföldi. Az üzlethelyiségekre akkora kereslet volt, hogy utólag határozták el a parkolóház és a főépület közti hidak beépítését is, ezzel együtt született döntés a tetőtéri fitneszközpontról és a 300 fős moziterem felhúzásáról is.

Az épület az első Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj pályázaton II. díjat nyert, de az 1999 novemberében megnyílt WestEnd City Center sokat rontott a helyzetén. Egyrészt A Duna Közép-Európa legnagyobb és legmodernebb bevásárlóközpontja képében kapott konkurenciát, másrészt az éppen a Nyugati Pályaudvar mellett épült, így a 4-6 villamos és a metró sokaknak teszi elérhetővé, hogy akár csak beugorjon oda valamiért, míg a Duna Plázába elmenni a legtöbb fővárosinak külön program.

Ennek következtében 1999-ről 2000-re a forgalom 10 százalékkal esett vissza, miközben a rendelkezésre álló hely kihasználásával – a parkolóház és az üzletközpont egybeépítésével – az üzletek száma 170-re nőtt. Az elmaradó vásárlókat 2002-ben egy felújítással próbálták visszahódítani, ekkor eltűnt a jégpálya, és egy többszintes vendéglátó rész került a helyére, és ide tervezték az ország első 3D IMAX moziját is, de ez végül az Arena Mallban nyitott meg.

Bár továbbra sem a Duna Plaza a műfaj legnépszerűbbje, az utóbbi években különféle kiállítások és előadások szervezésével sikerült megragadnia a nyilvánvalóan túl sok budapesti bevásárlóközpont között.

Képek: Wikimedia Commons