Továbbra sem építhetnek erőművet a kertedbe, de erre a változásra nem árt odafigyelni

Még a tavaszi ülésszakban elfogadhatja az Országgyűlés azt a törvényt, ami bevezeti az építményi jog fogalmát a magyar jogrendszerbe – legalábbis a Gazdaságfejlesztési Minisztérium tervei szerint.

Az építményi jog lényege, hogy egy jogi személy legfeljebb 50 évre építési jogot szerezhet egy olyan területen, ami amúgy nincsen a birtokában. Most képzeld el, hogy van egy irodaépületed, aminek a tetejére egy mobilszolgáltató antennákat építene: lehetősége van rá, ha erről megállapodik az irodaépület tulajdonosával. Fontos, hogy az építményi jog nem írhatja felül a helyi és országos építési szabályokat.

Ipari területet keresel? Kattints a képre, és megnézheted ezt a kerekegyházi eladó telket!

De mi ez az új jogintézmény? Még az I. világháború alatt Németországban találták ki, innen indult világhódító útjára, és a ’20-as években bekerült a magyar jogrendszerbe is. Azért építik be a saját jogrendszerükbe az országok, mert a mindennapokban sokszor előfordul, hogy a telek tulajdonosa az építmény tulajdonosától tartósan elkülönülnek egymástól. Gondolj csak egy naperőműre, vagy egy vízerőműre.

Ez az építmény alapvetően forgalomképes dolog, tehát zálogjoggal is terhelhető, és másra is átruházható. Pontosabban amin rajta áll, azt nem lehet eladni, de ezzel a valamivel, ami a telken van, már sok mindent lehet kezdeni. A nemzeti vagyon területén 35 évre lehet építményi jogot létesíteni.

Fontos, hogy az építményi jog a természetes személyek esetében, tehát nálad mint magánszemélynél nem kerül bevezetésre, hanem csak jogi személyekre vonatkozik, így a nagyberuházók tudják majd kihasználni.

Félelmek az új szabályozás kapcsán

A tervezettel kapcsolatban felmerültek aggodalmak: mostantól bárki, bármit építhet olyan területre, ami nem az övé?

Dr. Nagy Zoltán ingtalnaügyekben járatos ügyvéd első olvasatban nem látja riasztónak a helyzetet. A változtatásnak mindenképpen van egy praktikuma – fogalmazott a jogász, különösen az ingatlanhasznosítás és a gazdaságfejlesztés területén. Az sem lesz mindegy, hogy használják majd a már elfogadott jogszabályt a gyakorlatban, érdemes lesz akkor megvizsgálni.

A képre kattintva részleteket találsz erről a szélerőművek és napelemek telepítésére is alkalmas telekről Ikrényen, az autópálya mellett.

A forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes ingatlanra nem tudunk úgynevezett jogügyletet kötni, tehát valóban, mondjuk egy folyószakaszt nem lehet megvenni. Azonban ezzel a jogszabállyal egy olyan lehetőség jön létre, hogy ott egy olyan építményt lehet elhelyezni, ami már hasznosítható, vízi erőművet adott esetben. Nyilván erre kevés olvasónk készül, ezért érdemesebb azt vizsgálni, hogy mi a helyzet sima telkek esetén.

Telek és építmény más-más tulajdonosnál

Olyan helyzet jelenleg is létezhet, hogy egy telken olyan építmény van, ami nem a telek tulajdonosáé. A tulajdonos beleegyezhet, hogy a területén valaki saját ingatlant építsen, de ettől még a telek nem lesz az építtetőjéé, sőt ez a bizonyos telek forgalomképes marad. Külön-külön el lehet adni az épületet és az alatta lévő telket is, bár ilyenkor jellemzően a telket nehezebb értékesíteni.

Van olyan jogi konstrukció is, hogy egy telken több társasház van, ezek különböző tulajdonba kerülnek, praktikusan a lakókéba, de a telek marad a beruházónál, mert az több fázisban szeretne fejleszteni, még néhány tömböt felhúzni a területen. A megmaradt, további fejlesztésbe nem bevont telekrész később a lakók közös tulajdonában is lehet, nyilván ez megegyezés és főleg szerződés kérdése.