A vég kezdete vagy a jövő kapuja? Ami megváltoztatta a városokat
Szerencsések vagyunk, hogy elkerülnek minket a nagyon súlyos természeti katasztrófák, és idehaza nem kell hurrikántól vagy egy komolyabb földrengéstől tartani, ami után a semmiből kellene városokat újjáépíteni. Természetesnek vesszük, hogy a település, ahol élünk, úgy néz ki ahogy. Pedig változik a környezetünk, csak megtanulunk azzal együtt élni.
Mi szükséges a városok szintlépéséhez?
Rettegünk az árvizektől, földrengésektől, mert amellett, hogy sokszor emberéleteket követelnek, elképesztő rombolást is hagynak maguk után. Ez a vég azonban sokszor egy új kezdete, és az újjáépítés során gyakran olyan városok születnek, amik szebbek és funkcionálisabbak, mint korábban.
A romokból való újjáépítés lehetőséget kínál arra, hogy ha nem is mindent nulláról, de modern szemlélettel kezdjünk neki. Ami egyéni szinten nem feltétlenül pótolja annak az életnyi munkának az eredményét, ami odavész vagy az egyéb veszteségeket, de a település szempontjából fejlődési pont lehet.
Az 1879-es szegedi árvíz borzasztó pusztítást végzett. Több mint 150 ember áldozat mellett, 60 ezren vesztették el otthonukat, a város 95 százaléka lényegében megsemmisült.
Az újjáépítés négy évig tartott. Lechner Lajos a korábbi épületek minőségéből okulva mintaterveket készített 20 különböző háztípushoz, aminél egyszerűbbet senki nem építhetett. Ekkor alakították ki Szeged mostani körutas- sugárutas-rakpartos szerkezetét és építették meg számos közintézmény mellett a közúti hidat.
Ma pedig Szeged egy prosperáló egyetemváros, ahol az újjáépítés során kialakított kör-sugárúti rendszer is tökéletesen működik. A modern Szegeden olyan prémium ingatlanokat kínálnak, mint a Cédrus Lakópark penthouse lakásai, ahol a 99 négyzetméteres beltér mellé 96 négyzetméteres panorámás terasz társul.
A 18. században több tűzvész sújtotta Pestet, Budát és Óbudát is. Az újjáépítés során, tanulva a korábbi hibákból, szigorították az építési szabályokat, tűzrendészeti előírásokat vezettek be. Mind közül talán az 1723-as budai tűzvész volt a legsúlyosabb, Buda életében mindenképp. A máig tisztázatlan okokból keletkezett tűzben – amelyet csak több nap után sikerült megfékezni – az akkori város házainak túlnyomó része károsodott vagy éppen megsemmisült.
Három évszázaddal később viszont büszkén mondhatjuk, hogy Budapest Európa egyik legszebb fővárosa, ahol az egykor leégett budai dombok a legkeresettebb lakóövezetek. A III. kerületi Csillaghegyen például új építésű, prémium minőségű lakások épülnek 82 négyzetméteres saját kertkapcsolattal és olyan luxussal, amiről a legtöbben még ma is csak álmodozunk.
Miskolcon működött a hároméves terv
A világháborúban, 1944-ben, Miskolc nagyon súlyos bombázást szenvedett el. A támadás célpontja a város és az ország egyik legjelentősebb vasúti csomópontja volt, aminek következtében a Tiszai pályaudvar megsérült, a rendezőpályaudvar épületei megsemmisültek, de a civil veszteség ennél is számottevőbb volt.
A város társadalmi és gazdasági életét egy hároméves terv keretében sikerült újraindítani, miközben, 1945-ben, még a Nagy-Miskolc-terv is megvalósult, és több környéki települést például Diósgyőrt, a városhoz csatoltak.
Miskolcon nemcsak lakótelepi lakásokat találni, hanem Ytong technológiájú, energiatakarékos társasházak is épülnek geotermikus fűtéssel és padlófűtéssel – olyan technológiai színvonalon, ami a háború utáni újjáépítők számára elképzelhetetlen lett volna.
A zenga.hu ingatlankereső portálról
A zenga.hu az egyik legnagyobb és legdinamikusabban fejlődő hazai ingatlankereső portál, ahol eladó házak, lakások és kiadó ingatlanok is elérhetőek országszerte. A zenga.hu célja egy olyan egyedülálló otthonteremtési portál kialakítása, amely iparágakon átívelő megoldásokkal vezeti végig az ügyfeleket az ingatlaneladás, ingatlanvásárlás, bérbeadás és bérlés folyamatán, az új otthon gondolatának felmerülésétől az ingatlan keresésen át egészen a beköltözésig.
ingatlankereső portáleladó házaklakások és kiadó ingatlanokTaláld meg új otthonod 163 012 ingatlanhirdetés között
