2023.12.07.Szerző: OTP Otthon #ingatlanpiac #gazdaság

12 év alatt egy fél szobával lettek nagyobbak a magyar otthonok

12 év alatt egy fél szobával lettek nagyobbak a magyar otthonok

Az európai lakáshelyzet szerint a magyar piac átlagos, sok a tulajdonos, viszonylag kevés a zsúfoltság. De kik élnek jellemzően tágas lakásban, hol jut kevés helyiség a lakókra?


Míg Magyarországon 2010-ben minden lakóra átlagosan egy szoba jutott, 2022-ben már 1,6, ami éppen megfelel az uniós átlagnak, derült ki az Eurostat legfrissebb kontinentális áttekintéséből. Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint ennek a növekedésnek mintegy felét az teheti ki, hogy 2018-ban a hazai statisztikai számbavételt is hozzáigazították az uniós módszertanhoz, így bizonyos körülmények között már a konyhák is beleszámítanak a szobák számába. Ugyanakkor tényleges szobaszám-növekedést is hozhatott például az, hogy a fellendülés idején a vállalkozók alaprajz-optimalizálással is igyekeztek növelni az egységnyi területen felépíthető lakásaik értékét.

Az egy lakóra jutó szobaszámban Málta (2,3) vezeti az uniós mezőnyt, Luxemburg (2,2) követi, majd hárman is jönnek azonos eredménnyel: Belgium, Írország és Hollandia (2,1). A lista másik végén is hármas holtverseny van: Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában egyaránt csupán 1,1 szoba jut egy lakóra.

elado-teglalakas-budapest-ix-kerulet-kozepso-ferencvaros-96793291-t6.webp Ferencváros megújuló részében találtuk ezt a jó állapotú, harmadik emeleti, 88 négyzetméteres lakást jelentősen az átlagár alatt.

Az uniós statisztika az egyszerű átlagolásnál érzékenyebben, egy úgynevezett túlzsúfoltsági rátával is jellemzi az egyes országok lakáshelyzetét. Ez azt hivatott kifejezni, hogy a népesség mekkora része él zsúfolt lakásban, azaz olyan helyzetben, amikor nincs személyes terük, külön szobájuk az életkoruk, a családi kapcsolatuk vagy éppen a nemük szerint nem összetartozó embereknek. E tekintetben az európai mezőny különösen egyenetlen, de Magyarország a 17 százalékos aránnyal éppen hozza az uniós átlagot. A legrosszabb eredményt Lettország (42 százalék), Románia (41 százalék), valamint Lengyelország és Bulgária (36-36 százalék) mutatta 2022-ben. A legkevesbé Cipruson (2 százalék), Máltán és Hollandiában (3 százalék), valamint Írországban (4 százalék) élnek zsúfoltságban.

Európa lakás-gazdagságára jellemző, hogy a bentlakók szükségleteit meghaladóan tágas lakásban kétszer annyian (34 százalék) élnek az Unióban, mint túl szűkösben. E tekintetben Magyarország (27 százalék) a középmezőny alsó felében helyezkedik el. A tagországok negyedében a lakosok több mint fele „túlméretes” lakásban él: Málta (72 százalék), Ciprus (71 százalék), Írország (67 százalék), Hollandia (61 százalék), Belgium (60 százalék), Luxemburg (59 százalék), Spanyolország (58 százalék). Velük szemben a másik végletet Románia (7 százalék), Lettország (9 százalék) és Görögország (11 százalék) képviseli.

E két mutatót összevetve az is látszik, hogy hol mennyien élnek a szükségletüknek valóban megfelelő lakásban. Az Unió átlagában e megfelelési arány éppen 50 százalék. Magyarország a maga 56 százalékával e szempontból a legjobbak között van. Ám e mutató az elemző szerint képes elfedni a helyi lakásrendszerek egyes minőségi problémáit. A szintén átlag felett (52 százalék) teljesítő Románia esetében, ahol igen kevés a tágas lakásban élő, például azt, hogy az emberek döntő részének, 41 százalékának túlzsúfolt az otthona. Míg egy, a szükségletekhez nagyon gyenge illeszkedést mutató ország, például Málta esetében a 25 százalék azt fedheti, hogy csupán 3 százalék szűkölködik, míg a lakók majd háromnegyede helybőségben él.

elado-teglalakas-budapest-xiii-kerulet-96495708-t6.webp Az egyik legfelkapottabb városrészben, Újlipótvárosban, az átlagárnál ötödével olcsóbban veheted meg ezt a második emeleti, tágas lakást.

A magyar lakásrendszer a 17 százaléknyi zsúfoltság mellett 27 százaléknyi kihasználatlanságot mutat. A hazai lakásrendszer merevsége hagyományos gátja annak, hogy a háztartások rugalmasan hozzáigazíthassák a lakáshasználatukat az aktuális szükségleteikhez. Ennek következményei jelennek meg sokszor a zsúfolt háztartások napi feszültségeiben épp úgy, mint a túl nagy lakásban magukra maradók rezsigondjaiban.

A hazai rendszer merevségének okai között szokták említeni, hogy nagyon sokan tulajdonosként lakják az otthonukat, ezért a lakásvagyon nehezen mobilizálható. A jelentés szerint valóban magas, 90 százalékos nálunk az arány, de ez az uniós mezőnyben nem jelent dobogós helyezést. Például nagyobb Romániában (95 százalék), Szlovákiában (93 százalék) és Horvátországban (91 százalék) is. 80 százalék feletti értéket – az egyedüli Máltát (83 százalék) leszámítva – csak volt szocialista országoknál mutat a statisztika. A skála túloldalán Németország (47 százalék) áll az élen, ahol egyedüliként a lakók többsége bérlő, majd azt követi Ausztria (51 százalék) és Dánia (60 százalék).

Ezek a számok azt is mutatják, hogy a tulajdonosi arányok önmagukban nem szolgálhatnak elegendő magyarázattal egy-egy lakásrendszer merevségére. Hiszen például a hazainál sokkal erőteljesebben a bérlőkre építő osztrák piacon a zsúfoltan (16 százalék), illetve a túlzó helybőségben (31 százalék) lakók aránya nagyon is hasonló a magyarországihoz. Míg Málta piacán az erősen tulajdoncentrikusság sem idéz elő ekkora feszültséget: noha erős a kihasználatlanság (72 százalék), alig van (3 százalék) enyhítést kívánó zsúfoltság, írja közleményében az OTP Ingatlanpont.

Borítókép: Shutterstock, Ciprus


A zenga.hu ingatlankereső portálról

A zenga.hu az egyik legnagyobb és legdinamikusabban fejlődő hazai ingatlankereső portál, ahol eladó házak, lakások és kiadó ingatlanok is elérhetőek országszerte. A zenga.hu célja egy olyan egyedülálló otthonteremtési portál kialakítása, amely iparágakon átívelő megoldásokkal vezeti végig az ügyfeleket az ingatlaneladás, ingatlanvásárlás, bérbeadás és bérlés folyamatán, az új otthon gondolatának felmerülésétől az ingatlan keresésen át egészen a beköltözésig.

ingatlankereső portáleladó házaklakások és kiadó ingatlanok
Vissza a Hello, Otthon! főoldalra

Találj rá új otthonodra több mint 180 ezer hirdetés között

Keresek
Eladok
Hol keresel?
Találd meg új otthonod

Hasonló cikkek

Ez lett az ország legélhetőbb vidéke, Budapest egyre nagyobb lemaradásban
2026.11.20. #családiház #gazdaság
Ez lett az ország legélhetőbb vidéke, Budapest egyre nagyobb lemaradásban
Lakásvásárlásnál az ár mellett legalább ugyanolyan fontos szempont a lokáció is, amihez nem árt kicsit jobban ismerni a környéket. Hogy milyen élet vár ránk az ajtón kívül. Ilyen szemmel nézve a lakáspiacot, egészen más térkép rajzolódik ki az országról. Egy friss felmérés szerint az életkörülmények a Balatonfüredi és a Keszthelyi járásban a legjobbak, míg Budapest csak a 14.. A rangsor egy fontos ellentmondásra is rávilágít.
Megállt a lakások drágulása, egyre több vevő alkudhat – ezt látja most az MNB
2026.11.19. #lakáspiac #gazdaság
Megállt a lakások drágulása, egyre több vevő alkudhat – ezt látja most az MNB
Látványosan lefékeződött a hazai lakáspiac 2026-ban. Miközben tavaly még 24,4 százalékkal drágultak a lakások, az idei harmadik negyedévben már csak 6,6 százalékos éves áremelkedést mért az MNB. A vevők közben jobb helyzetbe kerültek, Budapesten pedig egyre több új lakás vár gazdára.
Mi történik a lakásokkal, ha kiürül körülöttük a város?
2026.11.11. #gazdaság #lakásárak
Mi történik a lakásokkal, ha kiürül körülöttük a város?
A nagyvárosainkban járva az ember sok helyen üres kirakatot lát. Régebben nyüzsgő boltok, kávézók, kocsmák szűnnek meg, és a helyükön nem nyit új üzlet. Ez történik Debrecenben is, ahol gyakran már a panelházak alatt is csak bezárt üzlethelyiségek állnak üresen. Egy városban ugyanis nemcsak az számít, hogy hány lakás épül, hanem az is, mire használják az épületek földszintjeit.
A Dél-Alföldön itt lehet a legjobban keresni, de milyen lehet odaköltözni?
2026.10.26. #lakásárak #gazdaság
A Dél-Alföldön itt lehet a legjobban keresni, de milyen lehet odaköltözni?
Nem véletlenül vált az elmúlt években egyre drágábbá a szegedi lakáspiac. Már hivatalos adatok is alátámasztják, hogy mi állhat az árszint mögött. A városban a nettó munkajövedelem a 550–630 ezer forintos sávba esett, amivel a Dél-Alföld egyik legjobban megfizetett része lett. Ez nem azt jelenti, hogy a szegedieknek könnyű lakást venniük, inkább azt, hogy a magasabb lakásárak mögött egy vidéki viszonylatban szokatlanul erős helyi vásárlóerő is áll.
26 évesen még otthon? Ezek a házak könnyen átírják a terveket
2026.10.25. #családiház #gazdaság
26 évesen még otthon? Ezek a házak könnyen átírják a terveket
Vannak olyan házak, amik annyi kényelmet kínálnak, hogy az sok kompromisszumot megér, és vannak az alábbi, elképesztő ingatlanok. Az Unióban manapság nagyjából 26,3 évesen költöznek el a fiatalok a szülőktől, viszont a magyarok tovább maradnak a szülői házban. A dél-európai országokban, nem ritkán csak 30 éves koruk után jóval történik meg a szeparáció. Érdekes összevetni a statisztikát a fiatalok munkanélküliségi rátájával.
Ilyen lesz az energiaforradalom éve
2026.10.22. #energiahatékonyság #gazdaság
Ilyen lesz az energiaforradalom éve
A hazai ingatlanállománnyal nem is az a legnagyobb baj, hogy öreg, hanem hogy nagyon rossz energetikai állapotban van, gyakorlatilag a legtöbb ház az utcát fűti, ezért Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter egy állami programot jelentett be a családi házak és társasházak energetikai korszerűsítésére. 2030-ig 120 ezer család otthona újulhat meg. A panelházakat is bevonják a programba, így tizenhat év után ismét országos program részei lehetnek.
Hollywoodi filmsztárok is otthonnak választották ezt a verőcei kastélyt a Dunakanyarban
2026.10.15. #ingatlantörténelem #gazdaság
Hollywoodi filmsztárok is otthonnak választották ezt a verőcei kastélyt a Dunakanyarban
Olykor előfordul egy-egy ingatlannál, hogy teljesen jogosan lehet az ingatlantörténelem taget hozzáilleszteni, mert az épület karakteres múlttal rendelkezik. Ilyen a verőcei Pufi Kastélyként ismert villa is, aminek a története 1871-ben kezdődött. Az eladósorba került birtok a Dunakanyarra nyíló panorámája miatt is különleges, de a hozzá tartozó közel másfél hektáron még egy kastély, wellnessrészleg, vendégház és sportkomplexum is helyet kapott.
Milliós présházaktól a panorámás luxusig: Így alakítja át a borvidéki életérzés a dunántúli és balatoni ingatlanpiacot
2026.10.01. #lakásárak #gazdaság
Milliós présházaktól a panorámás luxusig: Így alakítja át a borvidéki életérzés a dunántúli és balatoni ingatlanpiacot
A dunántúli és balatoni borvidékeken a szőlőhegyi, zártkerti és présházas ingatlanok piaca az elmúlt években gyökeres átalakuláson ment keresztül. Míg az ország számos pontján a zártkertbe költözés elsősorban az olcsóbb lakhatásról és a gazdasági kényszerről szól, a Dunántúl kiemelt borvidékein – a Balaton-felvidéktől Pannonhalmán át Villányig – a természetközeli életmód, a panoráma, a borkultúra és a turisztikai befektetési lehetőségek egyre inkább a prémium szegmens felé terelik a keresletet. Az OTP Ingatlanpont elemzése a régió sajátosságait és a vásárlói motivációk sokszínűségét vizsgálja.
Így lett szavuk a Dunántúl egyik legszebb városában az ott élőknek
2026.09.28. #építkezés #gazdaság
Így lett szavuk a Dunántúl egyik legszebb városában az ott élőknek
Egyes vidéki települések felemelkedésének korát éljük, és miközben a fővárosban az újépítésű lakások piaca stagnál, ezekben a vidéki nagyvárosokban virágzik a szektor. Veszprémben is több újépítésű projekt kapott figyelmet, ugyanakkor a kínálat hangsúlyosan csak ott tud sikeres lenni, ahol találkozik a projekt a helyiek elképzelésével is. A helyi önkormányzat a lakossági tiltakozás miatt változtatási tilalmat rendelt el Aranyos-völgy több területére, így ott nem indulhat lakóparki fejlesztés. De milyen a választék ezen kívül?