Európa-rekordot döntött a magyar ingatlanár-emelkedés

Az OTP Ingatlanpont elemzése szerint a 2025 szeptemberétől elindult kedvezményes 3%-os hitellehetőséget kínáló Otthon Start Program is hatással volt arra, hogy az Eurostat friss jelentése szerint a harmadik negyedévben 21,1%-kal emelkedtek az átlagos lakásárak Magyarországon az egy évvel korábbihoz képest. Utoljára három éve, 2022 harmadik negyedévében volt példa ennél nagyobb drágulásra.

Szigetszentmiklós központjában, de nyugodt környezetben hirdetik ezt a 266 négyzetméteres, kétgenerációs családi házat.

2025-ben egyébként is erős éve volt a piacnak, hiszen már az első negyedévben 17%-os drágulással indult az év, majd a másodikban ez 18,7%-ra gyorsult. Onnan pedig a szeptemberben bevezetett Otthon Start adott újabb lökést az áraknak, írja az OTP Ingatlanpont.

Európában még a közelében sem volt egyetlen ország sem a magyar drágulásnak a harmadik negyedévben, a második helyezett Portugáliában 17,7%-kal emelkedtek az árak, míg a dobogó harmadik fokán Bulgária volt 15,4%-os értékkel. Ezzel szemben Finnországban 3,1%-kal csökkentek a lakásárak 2024 hasonló időszakához képest, de Cipruson is gyakorlatilag stagnáltak, Svédországban és Franciaországban pedig mindössze1% alatti mértékben emelkedtek.

Piliscsaba legkedveltebb részén, Csabagyöngyén, a természetvédelmi terület határán hirdetik ezt a napfényes, körpanorámás ikerházfélt.

Ha az előző negyedévhez képest vizsgáljuk, akkor már nem volt kiemelkedő a magyar drágulás, sőt a 3,1%-os áremelkedés még lassulást is jelentett a második negyedéves 3,3%-ról, illetve az év elején tapasztalt 9,4%-ról. „A mostani adat megerősíti azt, amit mi is érzékeltünk 2025-ben: kifejezetten erősen indult az év a piacon, majd tavasztól az árak sok vevő esetében elérték a tűréshatárt, így kivárás jellemezte a piacot. Erre csak ráerősített az Otthon Start program júliusi bejelentése, ami miatt a nyári hónapokban általános kivárás volt a piacon” – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

A fentiek után gyakorlatilag biztosan kijelenthető, hogy tavaly is a magyar lakásárak nőttek a legnagyobb mértékben az Európai Unióban, főleg úgy, hogy a negyedik negyedévben az október még kifejezetten erős volt az Otthon Start rohama miatt. Novemberben megjelent Lakáspiaci jelentésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közel 30%-os áremelkedést becsült az egész évre országosan, a várhatóan majd tavasszal érkező, ezt bemutatóadat akár hasonló drágulást is mutathat. Ugyanakkor a szeptemberi és októberi roham után novembertől érezhetően lassult az érdeklődés a kedvezményes hitelprogram iránt, részben éppen az árak elszállása miatt, egyre többen érhették el tűréshatárukat. Erre utal a jegybank adata is, mely szerint 2025 második negyedévében 18,8% lehetett a túlértékeltség a lakáspiacon, vagyis az árak ennyivel haladhatták meg a fundamentumok által becsült egyensúlyi szintet. Az MNB is arra számított, hogy ez még fokozódik az év második felében az Otthon Start hatására, így az év végére akár rekordközeli szintre is emelkedhetett a túlértékeltség.

Egy elragadó házat hirdetnek Szigetcsép csendes részén, hatalmas telekkel 47 millió forintért.

Az Eurostat hosszabb idősora szerint 2015 óta hazánkban mintegy 275%-kal emelkedtek az árak, vagyis kis híján megnégyszereződtek. Ezt pedig a kontinensen még megközelíteni sem tudta egyetlen ország sem, második helyen a 170%-os portugál áremelkedés áll, a harmadikon pedig Izland 165%-kal. A kelet-közép-európai régióban Lengyelországban tíz év alatt közel 120%-kal, Szlovákiában 109%-kal drágultak a lakások, Csehországban majdnem 150%-os volt az áremelkedés, Romániában pedig mindössze 66%-os növekedést mértek a szakemberek. A legérdekesebb a finn lakáspiac volt az elmúlt tíz évben, hiszen ott kis mértékben csökkentek is az árak 2015-höz képest, de Olaszországban is mindössze 17,1%-os, Franciaországban pedig 28,5%-os áremelkedést tapasztalhattak.

A bérleti díjak növekedésében is az élen jár Magyarország az elmúlt éveket tekintve, 2015-höz képest nálunk nagyjából megduplázódtak a lakásbérleti díjak, a második helyen Litvánia, a harmadikon pedig Izland áll.