Már nem kell feltétlenül az udvaron ácsorogni a társasházi közgyűlésen

Egy 100, 200 vagy ennél is több albetéttel megáldott társasház gyakorlatilag egy nagyobb falu, nem kevesebb feladattal, problémával és feszültséggel. Sőt talán még több gonddal, mert a fizikai közelség fokozhatja az ellentéteket. Itt nem csak a fa lombja lóg át, hanem becsöpög a felettünk lakó klímájának kondenzvize, útban van a folyosóra 10 éve kirakott és ottfelejtett kredenc, a szomszéd gyerek meg üvöltve suhan végig a rollerrel a körfolyosón.

• Ide kattintva közel húszezer eladó lakást találsz társasházakban.

És miközben egy ekkora falunak polgármestere, képviselőtestülete és más településekkel közös jegyzője van, addig egy ekkora házban a közös képviselő és a ház ügyei iránt érdeklődést mutató lakók próbálnak intézkedni.

A maratoni közgyűlések világa

Gyakori jelenség, hogy elég kevesen jelennek meg a közgyűléseken, főleg ott, ahol sok a kiadott lakás az érintett tulajdonosok kevésbé érdeklődnek. Ha nincs meg első körben a tulajdonosok tulajdoni hányad szerinti többség, akkor a gyakorlat szerint negyed órával későbbi időpontra „összehívnak” egy újabb közgyűlést, ahol már a jelenlévők többségével lehet döntéseket hozni.

Ilyenkor eltérőek a koreográfiák, vannak olajozottan működő közösségek, de nem ritkák az 5(!) órás közgyűlések sem, mesélik a sokat látott közös képviselők. Bőven akad példa a személyeskedésre, indulatos számonkérésre a lakóközösség tagjai között, illetve a közös képviselővel szemben is.

A kompromisszum gyakran azt jelenti, hogy az egyik fogadja el 100 százalékban, a másik álláspontját. De végül megszületnek a döntések, és ilyenkor kezdődnek a további problémák: akik nem voltak ott, a jegyzőkönyvből értesülnek olyan határozatokról, amik esetleg nem tetszenek nekik.

Lehet valahogy ott kellett volna lenni?

Zoom konferenciás lakógyűlés?

Még tavasz végén egy éjszaka az ukrajnai háború okozta veszélyhelyzetre hivatkozva módosítottak az egyes szervezetek működésére, illetve közigazgatási eljárási szabályaira vonatkozó előírásokon egy rendelettel. Az egyik pont szerint:

„A társasházakról szóló 2003.  évi CXXXIII.  törvény szerinti közgyűlésen az  érintett a  jogait személyes megjelenés helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével gyakorolhatja a  szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon”

Ennyi, nem több, a részletekre azóta is vár a szakma. A Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségének elnöke szerint vannak bizonytalanságok mindezzel kapcsolatban, mielőtt még nekiláthatnának az SZMSZ-ek módosításának a tulajdonosokkal. Kaplonyi György szerint nem tudni, milyen formában lehet a technikai feltételeket biztosítani, hogyan lehet hitelt érdemlően azonosítani az ilyen módon szavazókat, és hogy mi számít pontosan elektronikus útnak. Csak videó kapcsolat vagy jó az SMS is?

A Ptk. a barátunk

A területet ismerő jogászok szerint így „látatlanban” közelíthetünk a gazdasági társaságoknál érvényes szabályok felől, ahol már korábban is adott és szabályozott volt ez a lehetőség a Ptk. által, a taggyűlésekre vonatkozóan. Ez alapján lehetne úgy, hogy képet és hangot egyszerre mutató alkalmazás segítségével bejelentkezik a tulajdonos vagy meghatalmazottja, a közös képviselő azonosítja és onnantól ugyanúgy jelen van és szavazhat, mint a többi online bejelentkezett vagy személyesen jelenlévő tulajdonos.

A Ptk. arra is kitér, hogy „az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott taggyűlésen elhangzottakat és a meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek. Ha a taggyűlésen hozott határozatot be kell nyújtani a nyilvántartó bírósághoz, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az ügyvezető aláírásával hitelesít”.