Euróval fizetnek, pörgetik a gazdaságot: de mi a baj az Airbnb-vel?

Az Airbnb 2008-as megjelenése felrobbantotta a lakáspiacot.

Mi az az Airbnb? Gyorsan összefoglaljuk: a szolgáltatás lehetővé teszi teljesen hétköznapi lakástulajdonosok számára is az ingatlanjuk rövid távú kiadását.

Az Airbnb szűz talajra hullott: az addig csak Bookingon elérhető apartmanok nagy része inkább szükségmegoldás volt a turisták számára, miközben a modernebb szolgáltatás révén kedves helyi családokhoz, fiatalok közös albérletének egy szobájába, vagy akár olyan lakásokba költözhettek, ahol 1-2 hónapig nincs ott a tulajdonos, és így kereshetett vele valamennyi pénzt.

Az Airbnb-ztetés azóta külön piaccá fejlődött, tulajdonképpen párhuzamos szállodaipar alakult ki. Szerencsésebb emberek több ingatlannal, kifejezetten ezzel foglalkozó cégekkel adatják ki a lakásaikat, akiknek több alkalmazottja is van arra, hogy megfelelő időben adja át a kulcsot, elmagyarázza a vendégeknek a lépcsőházi szokásokat, kitakarít, illetve megszervezi a kitakarítást.

Első ránézésre minden rendben van, és még arra is van esély, hogy az ingatlanját kiadó Airbnb-felhasználó adózik is, de egy ideje mégis az Airbnb lett a lakáspiac egyik mumusa.

Ez az eladó terézvárosi lakás ideális rövid távú lakáskiadásra is.

Az Airbnb kicsit a Magyarországról már kitiltott Uberhez hasonlít, csak a körülmények mások: magáneszközökkel furakszik be egy piacra, és kedvezőbb feltételekkel indul a versenytársainál. Ami a szállodáknak óriási kihívás, de valójában nem ez a fő probléma, hanem az, hogy ezzel igazából mást drágít.

Mivel Airbnb-zni Budapest belvárosában egyszerűen a sokszoros pénzösszeget hozza be, mint kiadni albérletként az ingatlant, ezek a lakások eltűnnek az albérletpiacról, ami miatt jelenleg is lakhatási probléma van a fővárosban, hiszen a kevesebb elérhető lakás drágább eladó ingatlanokat és magasabb lakbért eredményez, potenciális albérlőből ugyanis nem lett kevesebb.

A helyzet tiszta, hiszen olyan előnyöket ad a rövid távú kiadás, amiket a tulajdonosok meg akarnak tartani a hosszú távúra is. 2015 óta emiatt Budapesten nagyjából háromszorosára nőttek a lakbérek, ami a középosztályt sújtja a legjobban, ami az egzisztenciáját szeretné megteremteni. Így viszont nem fogja tudni, vagy legalább is sokkal nehezebben, ráadásul mivel sokszor a külvárosba kényszerülnek, ezért mostanra Budapest egyes részeiről szinte teljesen hiányoznak a Budapesten élő emberek.

Egy kis erzsébetvárosi lakás 30 millió alatt, ami ideális befektetésnek is.

Az Uber hasonlatnak sajnos eltérő a vége: míg a személyszállítás minden formájában kiváltható mással is, a lakhatás egyszerűen nem, jelenleg pedig a közérdek versenyzik a piacon a világ egyik kedvenc szabadidős tevékenységével, a turizmussal, kis túlzással a belvárosban pultozó fiatal a gazdag nyugati startup vállalkozóval.

Jelenleg Budapest belvárosában egész lépcsőházak vannak, amiknek a nagy része hivatalosan üresen áll. Ide már szinte csak külföldi turisták jönnek pár napra, hogy kifizessenek erre a pár napra annyi bérleti díjat, amennyit egyébként egy hónap alatt lehetne kérni. A kiüresedett lakóházak persze problémák, de közel sem akkorák, mint amit az tud okozni, ha egy létező lakóközösségbe kerül Airbnb: ameddig a hostelek és szállodák lakói hozzá vannak szokva a néha kissé zajos tömeghez, addig az állandó lakók életét gyorsan meg tudja keseríteni, ha megjelenik egy hónapban a negyedik angol legénybúcsúzó társaság.

Az Airbnb-vel egyelőre küzd a közvélemény. Sok lépcsőházban pedig szabályt hoztak arra, hogy a lakásokat nem lehet kiadni rövid távra, Terézváros önkormányzata pedig a nyáron Airbnb-kommandót hozott létre, ami ellenőrzi, hogy legalább az adót befizetik-e. Mint közleményükben állítják, első körben nyolcból öt lakás nem gondolta fontosnak bejelenteni a turistákat.

Kép: Fotografin / Pixabay